Tudásmenedzsment kialakulása:
Mérföldkövek:
- 1959 Peter Drucker: „tudásmunkás”
- 1966 Polányi Mihály: jéghegy modell: hallgatólagos (tacit) és nyílt (explicit) tudás
- ’70-es évek Szakértői rendszerek, majd „Döntéstámogató rendszerek”
- ’80-as évek IBM: Személyi számítógépek az üzleti életben
- ’90-es évek: a tudás a modern poszt-indusztriális gazdaság működésének alapvető eleme
- Tudás felértékelődésének 2 párhuzamos tendenciája:
- IT fejlődése, a tudás megvásárolható, tudás, mint tulajdon megszerzése (explicit tudás)
- stratégiamenedzsment paradigmaváltása: erőforrás elmélet – egyediséget jelentő, versenytársak által nem másolható (tacit) tudás és képesség a hosszú távú versenyképesség alapja
- 1. generáció: TECHNOLÓGIA
- 2. generáció: HUMÁN ERŐFORRÁS
- 3. generáció: HÁLÓZAT
Tudásgazdaság:
az alapvetően tudástőkére épülő gazdaság
Tudástársadalom:
egy tudásközpontú, hálózati jellegű társadalom. A tudástársadalom működése a tudásáramlásra, a tudásmegosztásra, a tudás feldolgozására és alkalmazására épít.
Információs társadalom:
a gazdaság, a társadalom és a kultúra az információk előállítására, cseréjére, továbbítására épül.
Tudásvállalat:
A legtöbb dolgozó magasan képzett, tanult szakember, egy megkülönböztető megnevezéssel „tudásmunkás”. Munkájuk nagyrészt abból áll, hogy az információt tudássá változtatják, leginkább saját kompetenciájukat felhasználva, néha pedig az információt illetve a speciális tudást szolgáltatók segítségével. Ezeknek a vállalatoknak kevés dologi vagyonuk van, immateriális javaik sokkal értékesebbek, mint eszközeik. (Sveiby)
Tudáskategóriák:
Quinn, Anderson és Finkelstein tudáskategóriái:
- Tárgyi (know what): az információk birtoklása
- Használathoz kapcsolódó (know how): a gyakorlat központú tudás
- Motivált (care-why): cél a tudás folyamatos változtatása
- Értő (know-why): ismertek a tudás okai
Collins tudáskategóriái:
- Kódolt: a tudás veszteség nélkül adható át
- Testbe ágyazott: individuális, egyénhez kötött tudás
- Tudatba ágyazott: az agy fizikai sajátosságaihoz kötődő tudás
- Kultúrába ágyazott: a csoport által elfogadott, környezethez fűződő
Egyéni és szervezeti tudás:
- Egyéni tudás:
egy személy által birtokolt hitek csoportja, bizonyos jelenségek ok-okozati összefüggéseiről - Csoportos tudás:
mindennapos interakciók során kifejlődő normák, rutinok és szakértelem - Szervezeti szintű tudás:
megosztott hitek csoportja, melyet a csoporton belül levő egyének birtokolnak - Belső tudás:
melyet egy szervezetnél a szükségletek szerint adaptáltak - Külső tudás:
mely még adaptálásra vár, mielőtt a szervezetben alkalmazásra kerülne
Tudáshordozók:
- minden olyan eltárgyiasult elem, amelyben a tudás megjelenhet, pl. software, hardware, know-how, írások, beszédek, adathordozók, szakértői rendszerek, személyek
Rusanow-féle tudásszintek:
- alaptudás és általános információk (iparágban elterjedt, minden szereplő által ismert)
- emelt szintű tudás és ifo (versenytársak tudásánál magasabb szintű vagy azoktól megkülönböztető)
- innovatív tudás (szabályok megváltoztatására törekvő, versenytársaktól erősen megkülönböztető)