A gazdálkodó szervezetek szerepe

A szükségletek kielégítésére irányuló szervezett tevékenység a gazdálkodás, ami egyben az erőforrások ésszerű hasznosítását is jelenti.
A gazdálkodó szervezet, a vállalat és a vállalkozás azonos tartalmú fogalmak: a gazdaság olyan alapegységei, melyek a rendelkezésükre álló eszközökkel a gazdasági élet többi szereplőjétől elkülönülten gazdálkodnak, jövedelem szerzésre törekszenek, s eközben kockázatot vállalnak.

A vállalatok működésük során egyidejűleg sokféle szerepet betöltenek:

• szükségleteket elégítenek ki termékeikkel, szolgáltatásaikkal
• alsófizetéseikkel hozzájárulnak a társadalmi közös szükségletek kielégítéséhez munkalehetőséget, s ezáltal megélhetést biztosítanak a társadalom tagjainak
• a vállalkozás tulajdonosainak jövedelmet biztosítanak

A gazdálkodó szervezetek működésének közös vonásai

A vállalkozások működésének vannak olyan általános jellemzői, amelyek a tevékenység jellegétől és a vállalkozási formától függetlenül minden gazdálkodó szervezetre jellemzőek.
A gazdálkodó szervezetek

• önállóan gazdálkodnak
• tevékenységük során kockázatot vállalnak
• tevékenységük eredményességében anyagilag érdekeltek
• döntéseikért anyagi, jogi, és erkölcsi felelősséggel tartoznak

Önállóság

A vállalkozások egymástól függetlenül, önállóan gazdálkodnak. Maguk határozzák meg céljaikat és a célok eléréséhez szükséges eszközöket. Eldöntik, hogy milyen tevékenységet kívánnak folytatni.
A vállalkozás eredményességét nagymértékben befolyásolja, hogy sikerül-e jól meghatározni, a tevékenység folytatásához szükséges módszereket, termelési, forgalmazási eljárásokat, a szükséges anyagok, eszközök és munkaerő mennyiségét, összetételét.
Ha nyereségesen gazdálkodnak önállóan dönthetnek az adózás után náluk maradó nyereség felhasználásáról is. A vállalkozási önállóság azonban nem jelenti azt, hogy a gazdálkodó szervezetek az őket körülvevő gazdasági környezettől elszigetelten működhetnek. Önálló döntéseiknél figyelembe kell venniük azokat a külső és belső adottságokat, melyek hatással vannak tevékenységükre.
Külső adottság egy-egy vállalkozás számára

• fizetőképes kereslet
• a versenytársak helyzete, döntései
• a tevékenységéhez szükséges munkaerő, eszközök és tartozékok kínálata
• a tevékenységét szabályzó rendeletek, jogszabályok

Belső adottság

• vállalkozás mérete, tőkeereje
• a rendelkezésre álló eszközök és munkaerő mennyisége, színvonala

A vállalat eredményes gazdálkodásának egyik feltételei, hogy tevékenységét az adottságok figyelembevételével, azokhoz igazítva végezze.

Kockázatvállalás

Bármennyire körültekintően hozza meg lényeges döntéseit a vállalkozás, mindenképpen számolnia kell a döntések kockázatával. Mérlegelnie kell a döntés következtében várható nyereség nagyságát, de a kudarc esetén bekövetkező veszteséget is. A vállalt kockázatnak arányban kell állnia a vállalkozás tőkeerejével.
A gazdálkodó szervezetnek természetesen törekednie kell a tevékenység kockázatának csökkentésére.
Mindenekelőtt folyamatosan figyelemmel kell kísérni a vállalkozás tevékenységét befolyásoló tényezők változását. Sok vállalkozás sikerét az alapozza meg, hogy a vállalkozó másokat megelőzve jutott információhoz.
Szükség van az információk birtokában olyan döntésekre, melyekkel a vállalkozás rugalmasan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.
A változó piaci viszonyokhoz való alkalmazkodást megkönnyítheti a maga számára az a vállalkozás, mely egyidejűleg többféle tevékenységet végez. Az úgy nevezett "több lábon állás" csökkenti a kockázatot, mivel egy-egy tevékenység átmeneti veszteségei fedezhetők a többi tevékenység eredményéből. Az erőforrások is könnyen átcsoportosíthatók egyik területről a másikra.

Eredményérdekeltség

Minden gazdálkodó szervezet érdekelt a vállalkozás fennmaradásában.
A vállalt fennmaradása akkor biztosított, ha bevételei meghaladják kiadásait, ellenkező esetben vagyonát fokozatosan elveszíti.
A gazdálkodó szervezetek többnyire nem elégszenek meg vagyonuk megőrzésével, hanem annak gyarapítására törekszenek. Ehhez is szükséges, hogy a bevételek folyamatosan meghaladják a kiadásokat, és az adózott eredmény gy részét újra befektessék a vállalkozásba.
A bevétlek növelhetők a keresletnek megfelelő áruválasztékkal, udvarias kiszolgálással. A kiadások csökkenthetők kedvező beszerzési források felkutatásával, a költségekkel való esszerű gazdálkodással.

Anyagi, jogi és erkölcsi felelősség

Minden vállalkozás felelős tevékenységéért. Az anyagi felelősség azt jelenti, hogy a gazdálkodó szervezet köteles vállalni döntésein, tevékenységének anyagi következményeit.
Tartozásaiért teljes vagyonával felel minden vállalkozás.
Az anyagi felelősség szorosan összefügg a jogi felelősséggel. A jogi felelősség módját meghatározza, hogy az adott vállalat önálló jogi személy-e vagy sem

A jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások jellemzői

• állandó szervezettel rendelkeznek, amely a tulajdonosok (tagok) váltása esetén is változatlan marad
• a tulajdonosok vagyonától elkülönített, önálló vagyonnal rendelkeznek.
• tevékenységükért önálló vagyoni felelősséggel tartoznak. Ezt nevezzük a tagok korlátolt felelősségének.

A nem önálló jogi személyiségű vállalkozások jellemzői

• nem rendelkeznek állandó szervezettel
• a tulajdonosok saját vagyona nem különül el élesen a vállalkozás vagyonától
• ha a vállalkozás vagyona nem elegendő a tartozások kiegyenlítésére, akkor a tulajdonosok vagyonukkal is felelnek. Ezt nevezzük a tulajdonosok korlátlan felelősségének.

Az erkölcsi felelősség azt jelenti, hogy a vállalkozás a társadalom elvárásainak, normáinak megfelelően végezze tevékenységét.

A gazdálkodó szervezetek csoportosítása

A vállalkozások többféle szempont szerint csoportosíthatók.
A tevékenység jellege szerint megkülönböztetünk

• termelő vállalat - termelési eszközöket, fogyasztási cikkeket gyártanak, és e termékkel járulnak hozzá az igények kielégítéséhez.
• szolgáltató vállalat - nem termékeket állítanak elő és adnak el, hanem tevékenységükkel közvetlenül elégítenek ki szükségletet.
• kereskedelmi vállalat - az áruk forgalmazásával foglalkozik, árut vásárolnak abból a célból, hogy azt a felhasználóknak továbbértékesítsék.

A vállalkozási forma szerint megkülönböztetünk

• egyéni vállalkozást
• társas vállalkozást
• szövetkezetet
• állami, valamint önkormányzati tulajdonú vállaltot