Kereskedelmi akciónak a mindennapi értékesítési tevékenységből kiemelkedő, sajátos módszereket alkalmazó, a forgalom növelésére irányuló kereskedelmi eljárást nevezzük.

Az akció sikerét vagy sikertelenségét minden esetben az eladott árumennyiség növekedésének mértéke jelzi. 
Az eladott mennyiség akcióval történő növelését indokolhatja:

• a készletek csökkentésének szándéka
• inkurrens készletek felhalmozódása
• a szezon lejárta
• a minőségmegőrzési idő lejárta
• az egyenletlen kereslet egyenletesebbé tétele
• új termék vagy induló vállalkozás bevezetése
• a vevőkör bővítésének szándéka

A kereskedelmi akciók csoportosítása:

• vásárok, melyek lehetnek kedvezmény nélküli vagy árengedményes vásárok
• végkiárusítások
• kiállítások, árubemutatók, kóstolók
• egyéb akciók

A kedvezmény nélküli vásárokon a tömeges árukínálattal, a fokozott reklámozással, esetleg az egyszerűbb vásárlási lehetőséggel próbálják a forgalmat növelni. E vásárok sokszor a forgalom egyenletesebbé tételét célozzák. Ilyenek például az idény előtti vásárok, valamint az ünnepi vásárok. Ezek az akciók részben elnyújtják a bevásárlási "csúcsidőt" részben kitelepülésekkel megkönnyítik és ösztönzik a vásárlást.

Árengedményes vásárokat általában a készletek csökkentése céljából szerveznek. A szezonvégi vásárokon azon cikkeket kínálják melyeknél a következő szezon kezdetéig történő tárolást ésszerűtlenné teszi a divatmúlás, az elavulás veszélye vagy a magas raktározási költség.

Árengedményes vásárt nemcsak a szezoncikkek, hanem a felhalmozódott készletek gyors értékesítése céljából is érdemes szervezni. Előfordulhat ugyanis, hogy a vállalkozás tévesen mérte fel a várható keresletet. Ha túl sok árut szerzett be, nem a keresletnek megfelelő választékban, vagy a vevők túl magasnak tartják a termék árát, akkor elfekvő készletek keletkezhetnek. Ez esetben új áruk beszerzését gátolja a meglévő készletek miatti pénz- és raktárhiány.

A vásárok időtartamát előre meg kell határozni, és fel kell hívni a vásárlók figyelmét arra, hogy az árengedmény csak a vásár utolsó napjáig tart. Megfelelő áruelhelyezéssel és megjelöléssel egyértelművé kell tenni, hogy a bolt árukészletéből melyek az árengedményes vásárba bevont cikkek. Több pénztár kialakításával, eladószemélyzettel, egyszerűsített kiszolgálással, az eladótér átrendezésével fel kell készülni a megemelkedő forgalom lebonyolítására.
A végkiárusítás célja, hogy bizonyos termékekből a teljes készletet mielőbb értékesítésre a vállalkozás. Ilyenkor az árengedmény mindaddig érvényes " amíg a készlet tart". Végkiárusítás szervezését indokolhatja a csökkent értékű árukból felhalmozódott készlet felszámolása. A bolt huzamosabb ideig történő zárva tartása vagy profilváltása, esetleg a vállalkozás megszüntetése előtt is gyorsíthatja a teljes készlet értékesítését a végkiárusítás.

A kiállítások, árubemutatók, kóstolók általában az új cikkek megismertetése, azok megkedveltetése és ezáltal forgalmuk növelése. Ezen akciók közvetlen kapcsolatot tesznek lehetővé a fogyasztókkal. Lehetőséget nyújtanak a fogyasztók igényeinek, ízlésének megismerésére, piackutatásra is. Ma már többnyire a helyszínen meg is vásárolhatók a bemutatott termékek.

Az említetteken kívül számtalan egyéb akciót alkalmazhatnak a vállalkozások a vásárlás ösztönzésére. A hitelre történő vásárlás lehetősége , a használt cikkeket csereként bizonyos áron beszámító akciók, különböző ajándékok adása az akciókba bevont termékek vásárlásakor, a nyugdíjasoknak, fiatal házasoknak nyújtott árengedmény, az ajándéksorsolási akciókon való részvétel lehetősége mind azt a célt szolgálják, hogy a vásárlók a kedvezményt nyújtó céget részesítsék előnyben vásárlásaiknál.

Az akciók hatékonyságának vizsgálata

Az akciók általában átmeneti keresletemelkedést hoznak. Az akciót követően a forgalom többnyire visszaesik a korábbi szintre, bár a kiállítások, árubemutatók hozhatnak tartósabb forgalomemelkedést is. Egyes esetekben bizonyos idő elteltével újra emelkedik a forgalom, természetesen csak akkor, ha az akció során olyan kedvező benyomásokat szereztek az új vevők, hogy velük sikerült az üzlet vevőkörét bővíteni.

E sajátosságok miatt az akciók hatékonyságának vizsgálata könnyebb, mint a huzamosabb ideig ható reklámé. Az akció eredményességét elemezhetjük, oly módon, hogy az akcióba bevont termékek eladásából származó árbevétel-változást állítjuk szembe az akció költségeivel.

Az akció ideje alatt általában nemcsak az akciós cikkek kereslete növekszik. Egy-egy akció a vállalkozás által forgalmazott egyéb termékek keresletét is élénkíti. A vevők, akiket az akció csalogatott be, többnyire a bolt teljes választékát megtekintik, s kedvet kapnak más termékek megvásárlására is. Az akció hatékonyságának vizsgálatakor ezért célszerű kiszámítani egy olyan mutatót is, amely a bolt teljes árbevételének változását viszonyítja az akció költségeihez.

S kereskedelmi akcióknak az üzleti eredményre gyakorolt hatása csak akkor mutatható ki, ha az akció időtartamára megállapítható az árréstömeg, és abból a forgalmazási költségek összege. Ha nem, akkor hosszabb időszak bázisidőszakhoz viszonyított jövedelmezőségégnek alakulásából következtethetünk az akció eredményességére.