Követelések elszámolásai

{autotoc}

Követelések fogalma

Azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél átlal elfogadott, elismert, termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előfizetéshez (ideértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, ideértve az egyéb követeléseket, továbbá a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket.

Követelések jellemzői

• a követelés elismert legyen, a partner nem kiforgásolta a számlát, a teljesítéssel kapcsolatban sem minőségi, sem mennyiségi kifogást nem emel
• az elfogadott bizonylatok a törvényi előírásoknak megfelelnek
• a követelés pénzértékben kifejezett legyen

Követelések csoportjai és azok értékelése a mérlegben

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) között kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által már teljesített - a vevő által elismert - termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelés, amely olyan vállalkozóval szemben áll fenn, amellyel semmiféle tulajdonosi kapcsolata nincs a vállalkozásnak.

Értékelés

A követeléseket a szerződés szerinti forint összegben, illetve devizás követelésnél a választott - a számviteli politikában rögzített - devizaárfolyamon számoljuk el. A mérlegérték megállapításánál figyelembe kell venni a hitelezési veszteségként leírt behajthatatlan követelések összegét, valamint az elszámolt értékvesztéseket és azok visszaírását. A devizás követeléseknél még korrekciót jelent az árfolyam-különbözet is (veszteség vagy nyereség).

Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

E mérlegtételben azokat a követeléseket kell szerepeltetni, amelyek kapcsolt vállalkozással szemben állnak fenn. Ezek lehetnek vevő, váltó és egyéb követelések.

Értékelés

A követeléseket a szerződés szerinti forint összegben, illetve devizás követelésnél a választott - a számviteli politikában rögzített - devizaárfolyamon számoljuk el. A mérlegérték megállapításánál figyelembe kell venni a hitelezési veszteségként leírt behajthatatlan követelések összegét, valamint az elszámolt értékvesztéseket és azok visszaírását. A devizás követeléseknél még korrekciót jelent az árfolyam-különbözet is (veszteség vagy nyereség).

Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 

E mérlegtételben azokat a követeléseket kell szerepeltetni, amelyek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben állnak fenn. Ezek lehetnek vevő, váltó és egyéb követelések.

Értékelés

A követeléseket a szerződés szerinti forint összegben, illetve devizás követelésnél a választott - a számviteli politikában rögzített - devizaárfolyamon számoljuk el. A mérlegérték megállapításánál figyelembe kell venni a hitelezési veszteségként leírt behajthatatlan követelések összegét, valamint az elszámolt értékvesztéseket és azok visszaírását. A devizás követeléseknél még korrekciót jelent az árfolyam-különbözet is (veszteség vagy nyereség).

Váltókövetelés

A váltókövetelés egy speciális értékpapírként értelmezhető. Váltókövetelésként csak a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltókövetelés mutatható ki.

Értékelés

A váltóköveteléseket a kiváltott követelés összegében, számoljuk el (alapösszegen). A mérlegérték meghatározásánál a követelésekre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

Egyéb követelések

Ide tartoznak a követelések, amelyeket az előző mérlegtételekbe nem lehet besorolni. Ezek jellemzően munkavállalókkal, költségvetéssel, önkormányzattal, más vállalkozóval szembeni követelések, de lehetnek különféle egyéb követelések is.

Értékelés

Az itt kimutatott peresített követelést a ténylegesen befolyt összegben szerepeltetjük a mérlegben.

Követelések bizonylatolása

Vevőkkel szembeni követelések nyilvántartása

• célja, hogy a nyilvántartó kartonról bármikor leolvasható legyen, melyik vevővel szemben milyen összegű követelésünk van és az mikor esedékes
• ha a vállalkozásnak 15 vevővel kevesebbel van kapcsolata, akkor elegendő egy nyilvántartó karton vezetése, melynek tartalma:
  • sorszám
  • vevő neve
  • számla kelte
  • számla száma
  • követelés összege
  • fizetési határidő
  • pénzügyi teljesítés ideje
• ha a vállalkozó 15 vevőnél többel áll rendszeres kapcsolatban, akkor ugyanilyen nyilvántartó kartont kell vezetni vevőnként és a vevő neve a címbe kerül
• külföldi vevőről mindenképpen külön nyilvántartást kell vezetni, amely a követelést Ft-ban és devizában is tartalmazza

Váltókövetelés nyilvántartása

• minden váltókövetelésről külön nyilvántartókartont kell vezetni, amelynek célja, hogy bármikor megállapítható legyen, hogy kivel szemben mekkora összegű váltókövetelésünk van és mikor esedékes
• tartalma:
  • sorszám
  • váltókibocsátó neve
  • váltó alapösszege
  • kamat
  • váltó dátuma, elfogadásának napja
  • lejárat napja
  • teljesítés dátuma

Adott előlegek nyilvántartása

• külön-külön analitikus nyilvántartást kell vezetni az immateriális javakra adott, a beruházásra adott és a készletekre adott előlegekre
• tartalma:
  • cím: ...-re adott előleg
  • sorszám
  • megnevezés
  • előleg összege
  • fizetési határidő

Egyéb követelések nyilvántartása

• a munkavállalókkal szemben: ennek vezetése a gyakorlatban nagyon fontos, mert egyébként megállapíthatatlan, hogy kivel szemben milyen összegű követelésünk van, ezt a nyilvántartást dolgozónként kell vezetni
• költségvetéssel szembeni követelések analitikája: a vállalat a 362-363 számlát tovább bontja, akkor nincs szükség külön analitikus nyilvántartásra

Ezt a nyilvántartást dolgozónként kell vezetni

• cím: ..... dolgozóval szembeni követelés
• követelés jogcíme
• követelés összege
• teljesítés határideje

Követelésekhez kapcsolódó számlaszámok

Követelések könyvelése