Saját források elszámolásai

{autotoc}

A saját tőke (41) fogalma

A gazdálkodó vagyonának saját forrása, amelyek az alapítók, tulajdonosok bocsátottak véglegesen rendelkezésre. A gazdálkodó valós vagyoni helyzetét mutatja be. A tevékenység során szabadon felhasználható.

A saját tőke tartalmi elemei

• 1. Jegyzett tőke (külön a be nem fizetett)
• 2. Tartalékok
• 3. Tárgy évi vagyonváltozás (mérleg szerinti eredmény)

A saját tőkének finanszíroznia kell a társaság gazdálkodását. A törvény csak átmeneti állapotként engedi meg, hogy a saját tőke a jegyzett tőke meghatározott szintje alá csökkenjen (Részvénytársaságnál 2/3-a alá, Korlátolt felelősségű társaságnál 50% alá).

Ha két egymást követő évben ez mégis bekövetkezik, akkor a tulajdonosok a következő döntések valamelyikét kötelesek meghozni:

• jegyzett tőke megemelése pótlólagos tőkebevonással
• jegyzett tőke leszállítása a tartalékok javára
• átalakulhat más társasági formává
• megszüntetés
• pótbefizetés

A saját tőke részei (tagolása)

411. Jegyzett tőke

Fogalma: A Cégbíróságon bejegyzett tőke, mely a létesítő okirat (társasági szerződés) szerinti saját tőkével egyezik meg.

Lehet

• törzstőke
• részvénytőke
• részjegy tőke
• üzletrész tőke
• vagyoni betét
• vagyoni hozzájárulás
• alapítói vagyon
• vagyonjegy

A jegyzett tőke változásának számviteli elszámolására a cégbírósági bejegyzés szolgál (pl: a társasági szerződés nem elégséges a könyvelés okmányának). Amíg nincs cégbírósági bejegyzés, addig alapítókkal szemben kötelezettségként kell kimutatni a 458 és a 459 számlán.

Ha ez vállalkozással szemben van vagy a 476 számlán a munkavállalókkal, tagokkal szembeni kötelezettségként

358. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

A jegyzett tőke egy része nem kerül megfizetésre, rendelkezésre bocsátásra, de a jogszabály megengedi, hogy a források között a saját tőkén belül negatív előjellel kerüljön kimutatásra. Tehát ez tartalmában egy követelés, mely még az alapítóval, tulajdonossal szemben fennáll.

Az osztalék alapjának meghatározásánál nem lehet figyelembe venni.

412. Tőketartalék

Fogalma: Alapvetően olyan elemeket tartalmaz, melyek függetlenek a gazdálkodó tevékenységének eredményességétől, azaz tőkeérték változásából származnak.

A tőketartalék növekményei

• a részvények jegyzési ellenértéke és névértéke közötti pozitív különbözet (ázsió)
• jegyzett tőke emelésekor a jegyzési ellenérték és a névérték közötti pozitív különbözet
• az alapítók, tulajdonosok által alapításkor illetve tőkeemeléskor ilyen címen véglegesen adott eszközök
• jegyzett tőke leszállítása a tőketartalékkal szemben
• tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összege
• szövetkezeti üzletrész levonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét

A tőketartalék csökkenései

• jegyzett tőke emelése tőketartalékkal szemben
• veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeg
• tőketartalékból lekötött tartalékba átvezetett összeg

Ha egy tulajdonos kilép, akkor nem csak a jegyzett tőke leszállított értéke illeti meg, hanem a kapcsolódó felhalmozott vagyon (szabad tőketartalék és eredménytartalék) arányos része is.

413. Eredménytartalék

Fogalma: Az előző évek felhalmozott mérleg szerinti eredmény, mely a vállalkozási tevékenység eredményességétől függő saját tőke változást mutatja (saját tőke növekedését és csökkenését egyaránt kifejezheti).

Az eredménytartalék növekményei

• előző évek mérleg szerinti nyeresége
• jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközök, illetve átvett eszközök
• ellenőrzés és önellenőrzés előző évek mérleg szerinti eredményét növelő módosítása
• jegyzett tőke leszállítása az eredménytartalékkal szemben
• veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőke- illetve lekötött tartalék
• eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összege a lekötés feloldása alapján
• a gazdasági társaság tulajdonosánál a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetés visszakapott összege

Az eredménytartalék csökkenései

• előző évek mérleg szerinti vesztesége
• jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott eszközök illetve pénzeszközök
• ellenőrzés és önellenőrzés előző évek mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítása
• jegyzett tőke növelésére felhasznált eredménytartalék
• tárgy év végén osztalékra részesedére kamatozó részvény kamatára és ezek adójára igénybevett eredménytartalék összege
• az eredménytartalék lekötött tartalékba vezetése

Eredménytartalék felhasználási lehetősége korlátozással lehetséges

• csak pozitív eredménytartalékból lehet pénzeszközt, eszközt átadni (413 KE)
• csak akkor lehet felhasználni, ha a tulajdonosok nem kötötték le illetve jogszabály nem korlátozza
• az adózott eredménytartalékot csak addig a szintig lehet bevonni az osztalékfizetésbe (részesedés fizetésbe, kamatozó részvény kamatának kiegészítésére) valamint jegyzett tőke emelésébe, saját részvény visszavásárlásába, amíg az eredménytartalék igénybevétele után a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege még meghaladja a jegyzett tőke összegét Az eredménytartalék igénybevétele után a lekötött tőkével (414) és az értékelési tartalékkal (417) csökkentett saját tőke (41) nagyobb, mint a jegyzett tőke (411)

414. Lekötött tartalék

Fogalma: A lekötött tartalékban kimutatott tőkeértéket szabadon a gazdálkodó döntése sz nem használhatók fel, ezeket csak a törvényben nevesített esetekben lehet felszabadítani, igénybevenni.

A lekötött tartalék összetétele

• tőketartalékból,
• eredménytartalékból,
• kapott pótbefizetés összegéből

417. Értékelési tartalék

Számviteli törvény szerint az értékelési tartalék két jogcímen mutatható ki

• az értékhelyesbítés értékelési tartalékba és a
• valós értékelés értékelési tartaléka

419. Mérleg szerinti eredmény (+/-)

Az osztalékra, a részesedésre, a kamatozó részvény kamatára igénybevett eredmény tartalékkal növelt, valamint a megállapított (kifizetett) osztalék, részesedés, kamatozó részvény kamatának összegével csökkentett adózott eredmény összege.

Saját forrásokhoz kapcsolódó számlaszámok

Saját források könyvelése