A környezet változásai a 70-es évektől mind intenzívebbek és gyorsabbak lettek, a turbulens jelleg erősödött. A stratégiai tervezés a változásoknak leginkább kitett területeken ilyen feltételek mellett már ellehetetlenült, nem volt alkalmas eszköz a stratégiák kidolgozására.

A stratégia menedzsment kialakulása

  • Az egyik megközelítés a stratégiakészítés folyamatjellegének erősebb hangsúlyozásaival keresi a megoldást, a hangsúlyok átrendeződnek.
  • A meglévő vezetői irányítási rendszer működését igyekszik jobban összehangolni.
  • Az érdekeltségi és ösztönző rendszer, a vezető kiválasztás rendszere kap nagy hangsúlyt.
  • A másik megközelítés a komplex irányítási rendszer egészéből indul ki, a rendszer újraalkotása a cél.
  • A szervezet is bekerül, már nem tabu, a siker érdekében módosítható.

 

  • Vállalati kultúra is csatlakozik.
  • Az az emberi társadalmi atmoszféra, amelyben a stratégiakészítés és megvalósítás folyamatai lezajlanak.
  • Megnő az információs és kommunikációs rendszer szerepe.
  • Ez a teljes körű értelmezés már minden eszközt mozgósít.
  • Megváltozik az idő szerepe is.
  • Az ipari fejlődés korábbi szakaszában olyan tényezők voltak, mint a költség, ár csökkentése (alacsonyabb bér, nagy sorozatú gyártás, koncentrált gyártás) majd a rugalmas gyártási rendszerek.
  • Ma döntő tényezővé vált az idő.
  • Az időbázisú rendszerben mind a gyártás, értékesítés, mind a fejlesztés és az innováció válaszideje lerövidült.
  • A legjobb üzleti eredményt az időbázisú támogató stratégiát megvalósítani képes vállalatok érik el.

 

  • Új irányzat az alapvető képességekre épülő stratégia.
  • Ezek hozzáférést biztosítanak a fontos piaci területekhez és szegmensekhez, a versenytársak számára megnehezítik az utánzást.
  • A stratégia vezető feladata, hogy az adott stratégiai pozícióban a képességeknek olyan kombinációit fejlessze ki, amely az adott szituációnak leginkább megfelel, majd a kompetenciákra építi fel a vállalat stratégiáját.
  • Az élesedő versenyben a növekedési stratégia egyik lehetősége a kooperáció, melynek segítségével a vállalat megszerezheti a hiányzó képességeket.
  • Organikus belső fejlődésen, felvásárláson, fúzión, stratégiai szövetségen vagy közös vállalkozáson alapulnak.
  • A stratégiai menedzsment feladata megtalálni a legalkalmasabb stratégiát.

 

  • Az utóbbi években az utolsó 2 hódít.
  • A stratégiai szövetség egy globális stratégia kialakításához vagy fejlesztéséhez a legolcsóbb és a leggyorsabb eszköz.
  • A kudarcok megelőzésére a jó és rossz szövetség létrehozását alapos elemzés szükséges.
  • Kölcsönös elkötelezettség révé jöhet létre tartós szövetség.
  • Új fogalmakat kellett így bevezetni, pl.: érdekháló fogalma, stratégia rugalmassága, stratégiai szándék, reengineering, benchmarking, outsourcing, BSC.