A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülnie kell. A jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halál időpontjában a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen, vagy saját jogú nyugellátásban részesüljön. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és özvegyi nyugdíj illeti meg.
Özvegyi nyugdíjra az jogosult,
Akinek házastársa az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege annak a nyugdíjnak a 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj egy évig folyósítható.
Ettől eltérően, ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult 1,5 évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 1,5 éves életkorának betöltéséig, illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek 3. életéve betöltésének napjáig jár.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően azért jogosult özvegyi nyugdíjra, mert a jogszerző halálakor 2 kiskorú árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.
- Ha az özvegyi nyugdíj két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén kerül megállapításra akkor az özvegyi nyugdíj mértéke annak az öregségi, rokkantsági (baleseti rokkantsági stb.) nyugdíjnak a 30 %-a, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
- özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás,
- vagy ha az özvegy házasságot köt.
Milyen feltételek mellett éled fel az özvegyi nyugdíj?
Az özvegyi nyugdíj akkor éled fel, ha az nem házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike: az elhalálozástól, illetve az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított 15 éven belül bekövetkezett, a módosult jogszabályokra tekintettel jogosult lehet özvegyi nyugdíjra. A feléledés esetén a jogosultat minden esetben megilletik az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések is.
Az 1997. január 1-je előtti időponttól megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor éledhet fel, ha a férfi a 60., nő az 55. életévét eléri.
Hogyan alakul az özvegyi nyugdíj mértéke, ha a jogszerző magánnyugdíjpénztár tagja volt?
Ha az elhunyt mnyp. tagja volt és az egyéni számláján összegyűlt tagdíj összegét – mnyp. igazolása szerint - átutalták, a Nyugdíj biztosítási Alap részére, akkor az özvegyi nyugdíj kizárólag a társadalombiztosítási szabályok szerint kerül megállapításra.
Ha a tagdíj nem került átutalásra a Nyugdíj biztosítási Alap részére, az elhunyt jogszerző saját jogú nyugellátása a társadalombiztosítási jogszabályok szerint megállapított összeg 75 %-a.
A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak.
Hol és hogyan kell az özvegyi nyugdíj megállapítását kérvényezni?
Az özvegyi nyugdíj iránti igényt - ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el - az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíj biztosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni. Ha a jogszerző már nyugellátásban részesült, az özvegyi nyugdíj iránti kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell benyújtani. A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető.
Az igénybejelentő laphoz mellékelni kell: a házassági anyakönyvi kivonatot, a halotti anyakönyvi kivonatot, az élettársak együttéléséről szóló hatósági bizonyítványt, az elvált vagy különélő házastárs tartásdíj megállapító bírósági ítéletét vagy a tartásdíj fizetését igazoló okmányokat.
A fentieken túl, ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el, - az eljárás egyszerűsítése érdekében - az elhalt szolgálati idejére vonatkozó iratokat (pl. igazolásokat, munkakönyvet, katonakönyvet, stb.) is csatolni kell.
Méltányosság lehetősége: amennyiben az elhalt nem nyugdíjasként halt meg és nem rendelkezik az életkorának megfelelően a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idővel, de annak a felével igen, akkor különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a nyugdíj biztosítási igazgatási szerv vezetője kivételes nyugellátást állapíthat meg. Özvegyi nyugdíjat annak, aki a reá irányadó öregségi korhatárt betöltötte, vagy rokkant és saját jogán ellátásban nem részesül, keresete, jövedelme nincs. Árvaellátást annak, aki a szolgálati idő megléte esetén egyébként jogosult lenne árvaellátásra.
Példa:
KISS BÉLA jogosult még a 2 gyerek után árvaellátásra, ha az elhunyt édesanya a haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.
Az árvaellátásra jogosultságot nem érinti, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt. Az árva részére legkorábban a jogszerző halála napjától lehet megállapítani az árvaellátást.
Hány éves korig jár az árvaellátás?
Az árvaellátás a gyermek 16. életévének betöltéséig jár. Ha nappali tagozatán tanul, akkor a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig folyósítható. Ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megrokkan, az árvaellátás az életkorára tekintet nélkül megilleti.
Akkor is megilleti az ellátás, ha az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi. Középiskolai tanulmányokat évente, felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányokat félévente kell igazolni a folyósító szerv felé.
Az árvaellátás mértéke gyermekenként annak a nyugdíjnak a 30 %-a, ami az elhunytat halála időpontjában öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként megillette volna.
60 %-s mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője rokkant.
Befolyásolja-e a magánnyugdíj pénztári tagság az árvaellátás összegét?
A nyugdíjmérték attól függően változik, hogy a magán nyugdíjpénztári egyéni számlán összegyűlt tagdíj összegét - illetve annak legalább az árvára eső részét - átutalták-e, a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint - a Nyugdíj biztosítási Alap részére.
Ha az átutalást a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint kezdeményezték, a nyugdíj összegének kiszámítása a magán nyugdíjpénztári tagdíjfizetés teljes figyelmen kívül hagyásával, az általános társadalombiztosítási szabályoknak megfelelően történik.
Hol és hogyan kell az árvaellátást igényelni?
Az árvaellátás iránti igényt - ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el - az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíj biztosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni. Ha a jogszerző már nyugellátásban részesült, az árvaellátás iránti kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell benyújtani.
Az árvaellátást az erre a célra rendszeresített ONYF. 3515-275/B., nyugdíjasként elhunyt jogszerző esetén a KET-330-377/2. jelű nyomtatványon kell igényelni.
Csatolandó iratok: halotti anyakönyvi kivonat, a gyermek születési anyakönyvi kivonata,
szükség esetén iskolalátogatási bizonyítvány, illetve a beteg gyermek egészségi állapotát igazoló 3 hónapnál nem régebbi szakorvosi igazolás.
Aktív korú jogszerző esetén, az előbbi iratokon túl a jogszerző szolgálati idejére vonatkozó okmányokat is mellékelni kell.
A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető.
Jogszabályok:
1997. évi LXXXI. törvény 54 - 56. §
168/1997.(X. 6.) Kormányrendelet 63/C-64/D. §