A TB. ellátórendszer a foglalkozási megbetegedésben szenvedőknek és az üzemi baleseti sérülteknek fokozott gondoskodást nyújt.
Mi a foglalkozási betegség?
Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett és ezt a tényt a REP vagy a foglalkoztató határozatban elismerte.
Ki jogosult baleseti rokkantsági nyugdíjra?
Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki
- túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkant (azaz egészségkárosodása legalább 50 %-os mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt), és
- az egészségkárosodás következtében kereső foglalkozást nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál.
Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, akinek szilikózis (azbesztózis) miatt bekövetkezett egészségkárosodásának mértéke eléri a 40 %-ot, ha az egészségkárosodás következtében kereső foglalkozást nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 %-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál.
Milyen egyéb feltételei vannak a baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításának?
Baleseti rokkantsági nyugdíjat attól az időponttól lehet megállapítani, amely időponttól az igénylő
- túlnyomórészt üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt bekövetkezett rokkantsága az ORSZI szakvéleménye szerint fennáll,
- táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.
Ki nem jogosult baleseti rokkantsági nyugdíjra?
Az a személy, aki rokkantságát szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult.
Mennyi szolgálati idő szükséges a baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításához?
Az ellátás szolgálati időtől függetlenül megállapítható.
A baleseti rokkantsági nyugdíj alapját képező átlagkereset összegét hogyan állapítják meg?
A rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó szabályok szerint - 1988.01.01-től a nyugdíj megállapításáig - vagy ha az kedvezőbb, az igénylő kérelmére a balesetet megelőző egy éven belül elért, nyugdíjjárulék alapját képező, személyi jövedelemadóval csökkentett keresetek havi átlaga alapján kell meghatározni.
Mennyi a baleseti rokkantsági nyugdíj összege?
- A III. rokkantsági csoportba tartozik az, akinek egészségkárosodása 50-79 százalékos mértékű (vagy szilikózis/azbesztózis miatt legalább 40 %-k), esetében a nyugdíj összege a havi átlagkereset 60 százaléka.
- A II. rokkantsági csoportba tartozik az, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, de mások gondozására nem szorul, a nyugdíja összege az átlagkereset 65 %-a.
- Az I. rokkantsági csoportba az tartozik, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, és mások gondozására szorul, nyugdíját az átlagkereset 70 %-ban kell megállapítani.
Az ellátás szolgálati időtől függetlenül megállapítható, amennyiben szolgálati időt is szerzett, úgy az egyes rokkantsági csoportok alapján meghatározott mérték a megszerzett szolgálati idő minden éve után 1-1 százalékkal növekszik, azonban a kiszámított nyugdíj összege a havi átlagkeresetnél nem lehet több.
Horváth András tehát a szolgálati idejére tekintet nélkül jogosult lehet baleseti rokkantsági nyugdíjra az egyéb feltételek megléte esetén, mert foglalkozási megbetegedés következtében az egészségkárosodása 67%.
Hol és hogyan kell igényelni a baleseti rokkantsági nyugdíjat?
Az igényt az erre a célra rendszeresített ONYF. 3515-270/D. számú igénybejelentő lap, és az ONYF. 3515-278. számú NYILATKOZAT egyidejű kitöltésével kell előterjeszteni a kérelmező lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíj biztosítási igazgatási szervnél. Az igénybejelentéskor a kérelmezőnek csatolnia kell
- az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a házi orvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt („Beutaló")
- az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült,
- amennyiben az igény előterjesztésekor foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának (üzemorvosnak) tájékoztatóját a munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e.
Jogszabályok:
1997. évi LXXXI. törvény 32 - 36. §, 36/E - 36/G. §, 64. §, 70. §
168/1997.(X. 6.) Kormány rendelet 27 - 28/A. §