Információtartalom vázlata:

  • a megszakítás nélküli munkarend fogalma, szabályai
  • a munkaidőkeret megállapításának és a nyilvántartásának szabályai
  • a díjazás speciális esete

Megszakítás nélküli munkarend:

Az ellátott tevékenységen, szolgáltatáson, a munkaköri feladatok jellegén, illetve a gazdaságos működés objektív feltételein alapuló különleges munkarend az általánoshoz képest rugalmasabb feltételeket teremt a munkaidő megszervezéséhez, illetve a napi és a heti pihenőidő kiadásához.
A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait - kollektív szerződés rendelkezése hiányában - a munkáltató állapítja meg. Ha a munkáltatónál nincs kollektív szerződés, a munkaidő szervezése egyértelműen a munkáltató feladata, de maga állapítja meg - többek között a munkarendet - akkor is, ha a kollektív szerződés e kérdésben nem rendelkezik. A munkarend a legáltalánosabb fogalom, amely valamennyi, a munkaidő felhasználásával, beosztásával kapcsolatos szabályozást magában foglalja, így például az adott munkáltatónál a napi munkaidő kezdetének, befejezésének meghatározását, a munkaidő beosztását, a munkaidőkeretben történő foglalkoztatást, a pihenőidő kiadását.

A megszakítás nélküli munkarend feltételei
A munkaidő szervezésének, így a munkarend megállapításának is törvényi feltételei és korlátai vannak. Így megszakítás nélküli munkarend kizárólag akkor állapítható meg, ha a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és

  • a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan (pl. tömegközlekedés, távhőszolgáltatás), vagy
  • a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés -a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható (pl. vaskohó).

A feltételek konjunktívak, azoknak együttesen kell érvényesülniük a megszakítás nélküli munkarend megállapításának előfeltételeként. Így például, ha a munkáltató naponta néhány órára áll le, de nem alapvető közszükségletet lát el (pl. autóalkatrészeket gyártanak), nincs mód a több műszakos mellett a megszakítás nélküli munkarend alkalmazására. Szükséges tehát, hogy a munkáltató folytonosan működjön (naponta csak a meghatározott rövid időre, illetve évente csak a szokásos karbantartási időre szüneteljen a munkavégzés), és az általa ellátott tevékenység társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás legyen (pl. egészségügyi, gáz-, telefon-, áram-, műsorszolgáltatás stb.), vagy a működtetés más munkarend alkalmazásával ne legyen megoldható (pl. atomerőmű).

Megszakítás nélküli munkarend alkalmazásakor az év valamennyi napja munkanap lehet, ami a munkáltató működéséből, vagy az adott munkakör jellegéből következhet. A munkáltató működéséből következően akkor lehet a megszakítás nélküli munkarendet elrendelni, ha maga a technológiai folyamat más gazdaságos munkavégzést nem tesz lehetővé, vagy a munkáltató társadalmi szükségletet elégít ki. Mindkét esetben elfogadható, ha a munkáltató működése naponként legfeljebb hat órát szünetel, illetőleg amennyiben évenként a technológia indokolta tartamban történik a leállás [Mt. 118. § (2) bekezdés].

Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg akkor is, ha a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja (pl. állatidomár).

A kollektív szerződés szerepe

A megszakítás nélküli munkarend esetén - az általános szabályoktól eltérően - kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet állapíthat meg [Mt. 118/A § (3) bekezdés]. Az egészségügyben, számos esetben megszakítás nélküli munkarendben dolgozó számára kollektív szerződés hiányában is a munkáltató hathavi munkaidőkeretet állapíthat meg [Mt. 118. § (1) bekezdés, 2003. évi LXXXIV. törvény 13. § (1) bekezdés].

Pihenőidő
A pihenőidőre vonatkozó általános szabály szerint a munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. Ettől eltérően kollektív szerződés - az Mt. általános felhatalmazása alapján - legalább nyolc óra pihenőidő biztosítását írhatja elő a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében (Mt. 123. §). A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében kollektív szerződés rendelkezése alapján a pihenőnap legfeljebb hathavonta - részben vagy egészben - összevontan is kiadható [Mt. 124. § (6) bekezdés]. Ekkor a pihenőnap összevonásának időtartama az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát nem haladhatja meg, azaz nem lehet a munkaidőkeret lejártát követően kiadni az összevonás folytán ki nem adott pihenőnapokat. Megjegyezzük, hogy az órákban számítva kiadott heti pihenőidő összevontan nem adható ki. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. Ez utóbbi szabály alól a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet.

Vasárnap és munkaszüneti nap
A vasárnapi és a munkaszüneti napi rendes munkaidőben történő munkavégzés - többek között - csak a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében rendelhető el [Mt. 124/ A § (1) bekezdés és 125. § (1) bekezdés]. Ekkor havonta legalább egy pihenőnapot (pihenőidőt) vasárnap kell kiadni. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap (pihenőidő) kiadása kötelező. Ez utóbbi alól a - többek között szintén - a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet [Mt. 124/A § (3) bekezdés].

Díjazás
Az Mt. a munka díjazására vonatkozó szabályai között is speciális szabályt tartalmaz a megszakítás nélküli munkarend esetére. A munkavállaló fokozott igénybevétele miatt több műszakos munkarend esetén a munkavállaló délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlékra jogosult. Több műszakos munkarendben a tizennégy és a huszonkét óra között teljesített munkavégzés során délutáni műszakpótlék jár, melynek mértéke tizenöt százalék. Az éjszakai műszakpótlék a személyi alapbér harminc százaléka. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további öt, az éjszakai műszak után további tíz százalék műszakpótlék illeti meg (Mt. 146. §). E szabályok szerint meghatározott pótlékok mértékétől és a pótlékra vonatkozó jogosultság tekintetében a munkáltató eltérhet a munkavállaló javára.

Ellenőrzés
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján a munkaügyi felügyelő ellenőrzési jogköre kiterjed a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének teljesítésére is. A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg áll fenn az említett kötelezettség. A tájékoztatást harminc napon belül írásban is közölni kell, a közlés megtörténtét a felügyelő kontrollálhatja. A tájékoztatás az alkalmazott munkarendre, így a megszakítás nélküli munkarendre is.

A munkarend lehet folyamatos, folytonos (megszakítás nélkül üzemelő) vagy több műszakos is. A folyamatos munkarendben hétköznapokon, illetve az üzemelési napokon megszakítás nélkül folyik a munka. A folytonos (megszakítás nélkül üzemelő)  munkarendben nemcsak hét közben, hanem hétvégén is megszakítás nélkül végeznek munkát. A több műszakos munkarend jellemzője, hogy a napi üzemelési idő meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, ezért a munkavállalók egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Ilyenkor a munkarend lehet állandó műszakos, amikor a munkavállaló mindig azonos műszakban dolgozik, illetőleg váltásos, amikor más-más műszakban kell munkát végeznie.
A több műszakos munkaidő-beosztásban, illetve a folytonos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál a szokásosnál nagyobb megterheléssel járó munkavégzést az Mt. szerint délutáni, illetve éjszakai műszakpótlékkal kell kompenzálni.

A kollektív szerződés rendelkezése hiányában a munkaidőkeretet is a munkáltató állapítja meg. A napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb 12 heti keretben is meghatározható. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni, és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minősül ebből a szempontból a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik.
A munkaidő számításakor a távolléti díjjal járó távollét, illetve a keresőképtelenség időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.

Munkaidőkeret a kollektív szerződésben
A munkaidő kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb 6 havi, illetve legfeljebb 26 heti keretben is meghatározható.

Kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet állapíthat meg

  • a megszakítás nélküli, illetve
  • a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá
  • az idénymunkát végző munkavállaló esetében.

Idénymunka az olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.
Lehet így foglalkoztatni, mert idénymunka.

A munkaidőkeret megállapításának és a nyilvántartásának szabályai

Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minősül ebből a szempontból a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik.

A munkaidő beosztása
A munkaidő-beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
 
A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a huszonnégy, illetve a hetvenkét órát nem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.
A munkaidő a munkanapokra – munkaidőkeret alkalmazása esetén - egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben a napi munkaidő négy óránál rövidebb nem lehet. A felek megállapodása a napi munkaidő hosszát részmunkaidő esetén rövidebb időtartamban is meghatározhatja.
 
A munkaszerződésben a felek a munkaidő-beosztás tekintetében is megállapodhatnak.
Ilyen megállapodás hiányában a munkarend, munkaidő-beosztás a kollektív szerződés szerint alakul, ha pedig a munkáltatónál nincs érvényes kollektív szerződés, a munkaidő-beosztást a munkáltató állapítja meg.
Ezért a munkaszerződésben a munkaidő beosztásával kapcsolatos kikötés felvételével a munkáltató előbbi jogkörét a felek korlátozzák.

A munkaidő-beosztásra vonatkozóan a felek megállapodhatnak:

  • a napi munkaidő egyenlőtlen beosztásában heti, havi, éves munkaidőkeret alkalmazása esetén. Ennek korlátait a törvény napi 4 és 12 órában szabja meg, készenléti jellegű munkakörben azonban a napi munkaidő hossza 12 óránál hosszabb is lehet.
  • osztott napi munkaidőben, amikor a munkavállaló a napi munkaidőt két vagy több részletben, megszakítással teljesíti,
  • folyamatos, folytonos, több műszakos munkarendben (folyamatos a munkarend, ha a munkavégzés a hétköznapokon megszakítás nélkül folyik, míg folytonos munkarend esetén a munkavégzésben a hét végén sincs megszakítás),
  • a munkaidő-beosztás meghatározásának mellőzésében, vagyis a munkáltató az adott munkakörben a munkavállalót feljogosítja arra, hogy a munkaideje felhasználását maga határozza meg. Ilyen megállapodás olyan munkakörökben célszerű, amelyekben a feladatokhoz igazodó munkavégzés, munkaidő-felhasználás szükséges. A vezető állású munkavállalók ilyen kötetlen munkaidő-beosztásra jogosultak a törvény rendelkezése alapján.
  • rugalmas munkaidő-beosztásban, amikor a munkaidő törzsidőre és peremidőre oszlik. A törzsidőben a munkavállaló köteles munkát végezni, míg a peremidőben való munkavégzés idejét maga határozhatja meg.

A pihenőidő
Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.

Kollektív szerződés legalább nyolc óra pihenőidő biztosítását írhatja elő

  • a készenléti jellegű munkakörben,
  • a megszakítás nélküli, illetve
  • a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá
  • az idénymunkát végző munkavállaló esetében

A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.
 
Az előzőektől eltérően a munkavállalónak munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő-beosztása alapján a pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie.

Munkaidőkeret alkalmazása esetén a fentiekben meghatározott pihenőnapok helyett a munkaidő beosztása alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható

  • a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,
  • a készenléti jellegű munkakörben
  • a megszakítás nélküli, illetve
  • a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint
  • az idénymunkát végző munkavállaló esetében,

amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie.

Munkaidőkeret alkalmazása esetén a fentiekben meghatározott pihenőnapok helyett a munkavállalónak a munkaidő-beosztása alapján hetenként legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A legalább heti negyven órát kitevő pihenőidő alkalmazása esetén a munkavállalónak a munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra pihenőidőben kell részesülnie.
 
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap

  • kéthetente, illetve
  • kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta részben vagy egészben - összevontan is kiadható.

Munkaidőkeret alkalmazása esetén

  • a készenléti jellegű munkakörben,
  • a megszakítás nélküli, illetve
  • a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá
  • az idénymunkát végző munkavállaló esetében kollektív szerződés rendelkezése alapján a pihenőnap legfeljebb hathavonta - részben vagy egészben - összevontan is kiadható.