Információtartalom vázlata
- Általános szempontok
- A bejáratnál elvégzendő ellenőrzések
- Áruátvétel és betárolási feltételek
- Raktárhely hozzárendelés és betárolás
- Komissiózás
- Szállításra történő előkészítés, berakodás
- Általános üzemi szabályok
- Általános biztonsági szabályok
- Munkafolyamatok és munkakörök szabályozása
- Vészhelyzeti magatartás szabályozása
Általános Szempontok:
A veszélyes áruraktár logisztikai építészeti és megfelelő biztonságtechnikai kialakítása mellett a raktár használatéhoz és üzemeltetéséhez tartoznak olyan szempontok, amelyeket a jogszabályi követelmények alapján figyelembe kell venni.
Szervezési oldalról támasztott követelmények:
- Garantálni kell, hogy a veszélyes anyagok az előre meghatározott helyen és az engedélyezett mennyiségben kerüljenek tárolásra.
- A raktározásra vonatkozó minden jogszabályi előírást figyelembe kell venni.
- A megfelelő módon kell ellenőrizni:
- Az együtt tárolandó áruk megfelelőssége.
- A veszélyes áruszállítási, kémiai, biztonsági szabályzatban előírt jelölések egyértelmű azonosítása
- A szállítás, tárolás engedélyezése
- Az ép csomagolás ellenőrzése
- Az olyan veszélyes anyagot és árukat, amelyekre nincs raktározási engedély a lehető leghamarabb vissza kell utasítani, lehetőleg még a raktár kapujához történő szállítás előtt.
Veszélyes áru logisztikai raktárak
- A veszélyes áru raktározási igény megjelenése/ajánlatkérés
- Beszállítási, betárolási lehetőségek előzetes vizsgálata
- Árufogadás és feltételezett betárolhatóság lehetősége
- Áruátvétel (azonosítópont)
- Tárolóhely kiosztás és betárolás
- Betárolás, vagy ha a fenti feltételek közül valamelyik nem teljesül, akkor nincs betárolás
A bejáratnál elvégzendő ellenőrzések (Betárolás/Szállítás előtti ellenőrzés)
A veszélyes áruk raktár bázisra érkezésekor olyan vizsgálati sorozat kezdődik, amely összességében biztosítja azt, hogy a raktárban folyamatosan ellenőrizve legyen az engedélyek előírásainak betartása. Hasznos lehet, ha már a raktárüzem kapujából teljes egészében lépcsőzetesen felosztják a szükséges vizsgálati lépéseket, hogy a hiányosságokat minél hamarabb felismerjék.(check pontok kialakítása)
A veszélyes áruk és anyagok raktározási folyamatának első lépése az előzetes ellenőrzés, amely magába foglalja:
- Információ mérést a raktár üzemeltetőjétől, arra vonatkozóan, hogy a raktározni kívánt anyagokra és mennyiségre van a engedély.
- A megrendelő igényeinek összehasonlítása a raktározási osztályonként rendelkezésre álló raktárkapacitással.( pl.: robbanóanyag, éghető anyag. gyúlékony, szilárd anyag, öngyulladásra hajlamos anyag)
- Ha a raktár képes befogadni a kért anyagokat és mennyiségeket, akkor betárolási tervet kell készíteni, amelyben az egyes anyagokhoz és mennyiséghez már a raktárbázis kapujában konkrét raktárterület vagy raktártért rendelnek hozzá, így elérhető a veszélyes anyagok optimális irányítása.
Minden hiányosság kizáró ok, vagyis ha csak egyetlen olyan követelmény is van, aminek nem felel meg a raktár, akkor az áru betárolása nem lehetséges.
Következő feladat a szállítmány raktárba érkezése előtt a raktározandó anyagokról összegyűjteni a szükséges információkat:
- Veszélyes áruadatok
- Kémiai és fizikai veszélyek
- Anyagok tulajdonságai és kockázati, valamint a log.i szempontokból szükséges származási adatok
Ezek az ún. biztonsági adatlapból kiolvashatók.
Az üzem kapujában ellenőrizni kell az anyagok jelölését, és egyeztetni kell a fuvarokmányokon szereplő adatokkal
Az előzetes vizsgálat akkor zárul le, ha a szállításra és raktározásra vonatkozó összes előfeltétel adott, a körülmények tisztázódtak és megfelelnek az elvárásoknak.
Ha semmilyen hiányosság, nincs akkor az áru a rendeltetési helyre kerül(raktárrész, raktárcsarnok) és itt történik meg az áru árvétele.
A kapuban, két esetben kell visszautasítani az üzem területére történő belépéseket:
- Ha nincs engedélyük
- HA a veszélyes rakomány a hibás jelölés miatt nem azonosítható.
Áruátvétel és betárolási lehetőség:
Az áru kirakása a rakodórámpa kijelölésére és a rendelés sikeres egyeztetése után kezdődhet el. Ennek során ellenőrizni kell az érintett raktárterülethez rendelt anyagok teljesítését és össze kell hasonlítani őket a rakományjegyzék adataival. Ez az ellenőrzés különösen fontos, ha a gépjármű a rakodó rámpán csak részben kerül kirakásra.
A kirakás után a közvetlenül még az áruátvételi területen minden esetben el kell végezni az áruátvételhez kapcsolódó egyéb vizsgálatokat.
- Rendelkezésre áll-e a szállított anyagokról előzetes értesítés (AVISO)?
Pl.: csomagolás módja, küldeménydarabok száma
Ha az értesítés nem áll rendelkezésre, csak akkor lehet kirakodni, ha a jogszabály megengedi - Rendelkezésre áll e a betárolandó anyagokról biztonsági adatlap?
Ha ez hiányzik, csak akkor lehet kirakodni, ha az anyagra nem vonatkozik veszélyességi besorolás. - Rendelkezésre áll e a megfelelő VCI koncepció szerinti raktározási osztály, amelyhez a veszélyes áru hozzá lett rendelve.
VCI: veszélyes áruk raktárspecifikus osztályozása, amely jól használható a raktározási, tervezési, üzemeltetési feladatoknál, kapcsolódik a szállítási osztályokhoz, valamint figyelme veszi a kémiai biztonsági osztályozást és a tűzvédelmi követelményeket is. - A raktározandó anyag a raktárral szemben támaszt e valamilyen különleges követelményt?
(Pl.: klímakövetelmények megváltoztatása, szükség van e tárolószekrényre vagy konténerre vagy, kamra igénybevételére)
Ezek a feladatok kiegészítő intézkedéssekkel megoldhatók. - Nem lehetséges a betárolás, ha már a raktárban lévő anyagok részéről összefüggéstelenség. Vagy együtt tárolási tilalom merül fel.
A következő lépés a betároláshoz szükséges megfelelősség megállapítása. Ezt külső vizsgálattal, szemrevételezéssel is el lehet végezni. A vizsgálat kiterjed:
- zárókupakok megfelelőssége
- csomagolás sérülései
- látható szivárgások
Ezek a hibák normális esetben a raktár bejárati területén elháríthatóai és a betárolás elvégezhető.
Ha a raktár egy részében vagy egészében automatikus szállítási rendszer működik, az áruátvételi és betárolási vizsgálatot még a szállító rendszerre kerülés előtt el kell végezni.
Áruátvétel (azonosító pont)
Az azonosítási pont vagy a szállítási rendszer végpontját jelenti, vagy a raktár területére való belépéshez kapcsolódik. Ennél a pontnál össze kell hasonlítani a meglévő, tényleges és az ún. kívánatos adatokat. Optimális esetben a kívánatos adatok az eredetet, származást igazoló dokumentumokban vannak. Az azonosítási pontnál végzett ellenőrzés célja, hogy a betárolandó tárolási egység tömegét súlyát, térfogatát hozzászámítsák a már raktárban lévő készlethez. Az összehasonlítást cikkenként, raktározási szabályonként és SEVESO osztályonként is el kell végezni, majd össze kell hasonlítani a megfelelő maximálisan engedélyezett tárolási tömeggel.
SEVESO: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos, súlyos balesetek elleni védekezésről szóló szabályozás szerinti osztályozás.
A veszélyes anyagokra vonatkozó jogszabályi előírásokban olyan küszöbértékek kerültek meghatározásra, amelyek a betárolásra került tömeg alapján és raktár elméleti befogadó képessége alapján meghatározzák a maximálisan raktározható árutömeg súly és térfogatértékeiket.
A betárolás csak addig megengedett, amíg a megfelelő határértéket nem lépik át.
A feladat elvégzéséhez minden raktár területén biztosítani kell a tárolási egységek súly és térfogat méréséhez szükséges eszközöket.
A sikeres áruátvételt követően a raktározásra átvett áru a raktári készlet részét képezi.
Raktárhely hozzárendelés és betárolás:
Már az azonosítási pontoknál vagy a raktárba történő szállítás alatt a betárolási terv figyelembe vételével maghatározásra kerül az a raktár terület, ahová az egyes tárolási egységeket be lehet rakni. Ha választani lehet több raktárrész közül, akkor kötelező figyelembe venni az együvé tárolási tilalomra a vízjogi engedélyekre és a klimatikus követelményre vonatkozó előírásokat.
Ha a raktárterület készen áll a betárolásra és az áru berakására a raktározási rendszernek meg kell adnia egy átjárót, egy területet vagy egy sort. Ennek során minden elválasztási előírást be kell tartani, főleg a rakományok elválasztását valamint a különböző veszélyes anyagok között hagyandó minimális helyet.
A különböző területek között ha szükséges, és ha lehetséges átrakodással segíteni lehet a rakodási előírások betartását.
A raktárterület hozzárendelése során meg kell adni a betárolási magasságot és a polcok sík felületeit is. Itt is figyelni kell az egymásra rakási tilalmakra és a csomagolások milyenségére. Pl: törékeny darabok egymásra rakását a tűzvédelmi szabályozás előírásai szerint kell végezni. Még szilárd és folyékony anyagok rakodási magasság szerinti elkülönítése úgy történik, hogy a folyékony anyagot alsó polcra, szilárdat felső polcra rakjuk.
Komissiózás:
A tárolási egység komissiózás miatti kirakodása során a komissiózás helyét a veszélyes anyagokra vonatkozó speciális követelmények figyelembe vételével kell meghatározni. Ide tartozik például:
- A megfelelő személyi védő felszerelés biztosítása
- A küldemény db-nak megfelelő felszerelések munkaterületen való rendelkezésre állása ( ha szükséges)
- Elszívó berendezés ( ha szükszéges)
- A védendő munkaterületeknek megfelelő ATEX szerinti 1-es zóna biztosítása (ha szükséges) ATEX szabályozás: potenciálisan robbanásveszélyes terekre vonatkozó biztonsági követelmények. A zóna 1 olyan terület ahol a robbanás veszélyes gázok gőzök előfordulhatnak normál üzemi körülmények között (feldolgozás vagy kimérés során). Ilyen terület alkalmazása mellett, ha az áru komissiózása során a küldeménydarabokat ki kell nyitni a gyúlékony anyagok miatti robbanásveszélyes atmoszféra kialakulása megelőzhető.
A komissiózás és átrakodás közben kötelező az üzemi utasítások betartása és az előírt védőfelszerelések használata. A komissiózás elvégzése után megmaradt veszélyes küldeménydarabokat vissza kell tárolni de előtte ugyanolyan ellenőrzés alá kell vonni őket mint berakáskor.
Ha a visszatárolandó árut nem lehet ugyanabba a raktárrészbe berakodni, mint ahonnan kitárolták az új raktárrészbe való betárolás előtt minden áru átvételkori ellenőrzést és vizsgálati lépést újra el kell végezni. A komissiózott áru szerződés szerinti összerakásakor ismét figyelni kell az együvé rakási tilalmakra és az egybe csomagolási előírásokra. Komissiózás után az áru utolsó lépésként a szállítási előkészítési zónába kerül (áruátadó) ahol a raklapokat meg kell jelölni a veszélyes áruk feliratozási bárcázási valamint szállítási előírások szerint.
A szállításra történő előkészítés, berakodás:
Az előkészítési zónában található anyagok esetében a jogszabályi előírások különbséget tesznek a raktározás a tárolás és az átmeneti tárolás (készenlét) között.
Raktározás: Az áru tárolása másoknak való átadás vagy későbbi feldolgozás, felhasználás céljából.
Tárolás: A tárolás ideje alatt az áruk (félkész késztermék) nyugalmi állapotban vannak. Szállításra feldolgozásra fogyasztásra várnak. A raktárak a feladataikat tároló és anyagmozgató eszközökkel oldják meg. A raktárban tárolt veszélyes anyagokra a raktározásra vonatkozó feltételeket és követelményeket kell tejesíteni.
Átmeneti tárolás: Két értelemben használatos. Tágabb értelemben magában foglalja az áru átvétellel áru átadással szortírozással kapcsolatos árukezelést. Ide tartozik a feladótól a járműbe, járműből a járműbe és a járműből a címzetthez történő rakodás áru átadás, ahol az egyes műveletek között rövid ideig legfeljebb 24 óráig történik a tárolás. Szűkebb értelemben a szállításra való előkészítés befejezésével kezdődik és az áru átadás 24 órán belül megtörténik. Ha az átadás nem 24 órán belül van akkor a határidő az előkészítést követő munkanap elteltével fejeződik be de a 48 órát nem lépheti túl. (nemzetközi gyakorlatban a 24 órás időkorlátba a munkaszüneti napok nem számítanak bele) A hazai előírások szigorúbbak ilyenkor az árut vissza kell tárolni ha a 48 órát átlépi. Átmeneti tárolás esetén a veszélyes áruknál az ilyen áruk szállítására vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
Ha 24 óránál tovább marad az áru az áru átadó térben és a veszélyesség folyamatosan fennáll, akkor a raktározási előírások szerint további biztonságtechnikai lépéseket kell tenni. Ez a probléma több féleképpen megoldható. Egyik megoldás a raklapokat eleve olyan előkészítő zónába kell elhelyezni ahol a raktározási előírások is teljesülnek. Meg kell vizsgálni, hogy nem célszerűbb-e a raklapok ismételt beraktározása, de ekkor az összes betárolási vizsgálatot ismét el kell végezni és ha bármelyik lépésnél negatív az eredmény nem lehet visszaraktározni az előkészített árut.
Az előkészítés során az áru átadóban töltendő időn kívül figyelembe kell venni az együvé rakási tilalmakat valamint a tűz és vízvédelemre vonatkozó anyagspecifikus követelményeket.
Előfordulhat hogy a szállítási megbízást törlik (pl: visszamondják a rendelést de az áru már szállítási előkészítési zónában van és minden feldolgozási eljárás lezajlott) ekkor is az újra raktározás lehetőségéről kell dönteni vagyis a beraktározásnál leírt előírásokat kell betartani. Ha az előkészített árut továbbküldésre kerül a raktár terület elhagyása után a veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi szabályozást kell követni főként az árukezelési és rakodási biztonsági előírásokat kell betartani. A raktár területet a szokásos raktárbázison előírt közlekedési szabályok betartása mellett kell elhagynia az szállító járműnek.
A veszélyes áru raktárüzem szervezése:
Egy veszélyes áru logisztikai raktár biztonságos és gazdaságos üzemeltetéséhez elengedhetetlen az üzemi és munkafolyamatok megtervezése és a megfelelő irányítási rendszer kidolgozása. A szervezet kialakításával és a szervezeti eszközök alkalmazásával biztosítani kell azt, hogy a raktár be tudja tölteni a funkcióját anélkül, hogy az emberek élete egészsége a környezet és az anyagi javak veszélybe kerülnének. A veszélyes áruraktár üzemeltetőjének minden előírt biztonsági követelmény alkalmaznia kell. Ezen kívül kötelessége, hogy:
- a létesítményt rendeltetés szerű állapotban tartsa rendeltetésének megfelelően üzemeltesse a létesítményt rendszeresen felügyelje esetleges jogszabályi változásokat figyelemmel kísérje.
Üzemi előírások és üzemviteli szabályok:
A fenti szabályok kialakítása a veszélyes áruraktár üzemeltetőjének kötelessége a szabályokat a dolgozókkal minden esetben meg kell ismertetni. Az üzemi előírásokat az érvényes nemzetközi és hazai előírásokkal összhanggal kell elkészíteni és az üzemre elrendelni.
A biztonságos üzemeléshez szükséges utasítások:
- általános üzemviteli szabályok
- általános biztonsági szabályok
- a munkarend és munkafolyamatok szabályozása
- üzemi rendelkezések
- a vészhelyzetben követendő rendelkezések
Az utasítások aktualitását és teljességét rendszeresen ellenőrizni kell ha szükséges ki kell egészíteni vagy módosítani.
A legfontosabb szabályzatok és utasítások:
- a munkavédelmi szabályzat
- tűzvédelmi szabályzat
- belső védelmi terv
- víz minőségi védelmi terv
- kockázat értékelés, kockázat becslés (munkabiztonsági egészségügyi szempontból)
- havária terv (környezetvédelmi kárelhárítási terv)
Általános üzemi szabályok:
- Belépés szabályozása:
Biztosítani kell pl: megfelelő táblázással hogy illetéktelenek ne léphessenek a raktár területre és a látogatók jelentkezzenek a raktár irodájában. Illetéktelenek azok a személyek, akik a raktárral vagy annak felügyeletével kapcsolatban nem látnak el feladatot. - A raktár területre való belépés előtt az illetéktelen személyeket informálni kell a veszélyekről illetve a vészhelyzetben követendő szabályokról.
- A folyamatos felügyelet:
A létesítmény folyamatos felügyeletét biztosítani kell vagy személyzet vagy technikai berendezések alkalmazásával. A személyzet általi ellenőrzés estén legalább 2 embernek jelen kell lennie abban az esetben, ha az egyedül dolgozó munkavállaló biztonságát felügyelet által biztosítják. A felügyelettel megbízott munkavállalónak alkalmasnak és megfelelően képzettnek kell lennie. - A raktározott anyagok biztonsága:
Veszélyes anyagokat csak ép és zárt csomagolásban vagy tároló edényben lehet raktározni. Ezeket úgy kell kialakítani, hogy a veszélyes anyag tartalom véletlen szerűen ne juthasson ki a csomagolásból. Ez akkor érvényesül,ha veszélyes áru olyan szállítási csomagolásban van, amely megfelel a veszélyes áruk nemzetközi szállítási előírásainak. Az egységrakományoknál a küldemény darabokat megfelelő módon biztosítani kell erre alkalmas pántok, zsugorfólia súrlódás növelő anyaggal. További követelményeket tartalmaznak az ide vonatkozó ISO és egyéb szabványok. - A raktár rendje:
A veszélyes termékeket rendezetten jól áttekinthetően és csak az áru tárolására szolgáló arra kijelölt helyen vagy raktár részben szabad tárolni. A raktározási területeket és a közlekedési utakat valamint a tartózkodási és szociális helyeket mindig tisztán kell tartani.
Minden raktárban ott kell, hogy legyen:
- Megfelelő jelölés a raktározási területek és a közlekedési menekülési és mentési útvonalak valamint a vészkijáratok jelzésének.
- Különleges biztonsági előírásokra utaló jelek.
- Egymásra rakási, padló és polcterhelési korlátozásokra utaló információk.
- Utalás a jóváhagyott tűzveszélyességi és raktározási osztályokra.
- Raktár helyek azonosítására utaló információk.
Általános biztonsági szabályok:
Az alábbi rendelkezéseket kell a körülményeknek megfelelő módon alkalmazni:
- személyi védőfelszerelések alkalmazása ide értve a védő eszközök valamint a takarító szerek tárolási helyét is.
- üzemi védő berendezések alkalmazása (szemmosó palackok, vészhelyzeti zuhany, tűzoltó berendezések és elsősegély eszközök elérhetősége és használata)
- biztonsági berendezések üzemeltetése és karbantartása, tűz és vízvédelmi felszerelések felülvizsgálata
- az üzemen belüli közlekedési szabályok kialakítása és betartása
- különleges munkák írásban történő engedélyezése
- a termékek maradványainak a hulladék megsemmisítésére vonatkozó szabályozás szerinti kezelése
A munkavállalók oktatása:
A veszélyes anyagokkal dolgozó minden munkavállalót oktatásban kell részesíteni. A képzésnek ki kell terjednie az egészséget és a környezetet érintő esetleges veszélyekre a veszélyek elleni védelmi és biztonsági intézkedésekre valamint az üzemi berendezések használati szabályaira.
Ezen kívül a munkavállalókat a létesítményre vonatkozó baleset megelőzési előírásokról is informálni kell.
Az oktatást a tevékenység megkezdése előtt kell elvégezni majd legalább évente 1x a munkakörnek megfelelően meg kell ismételni. Az oktatási tematikát és időtartamát írásban kell rögzíteni és az oktatott személyekkel a részvétel igazolása miatt alá kell íratni. Meghatározott esetekben az elvégzett tanfolyamról bizonyítványt is kell kiállítani.
Vészhelyzeti riasztási gyakorlatok: a raktárbázis riasztási rendszerével kapcsolatosan legalább évente 1x gyakorlatot kell tartani, amely során a munkavállalók által követendő eljárásokat kell gyakorolni a veszélyes anyag kiömlése tűzeset vagy egyéb vészhelyzet esetén.
Munkafolyamatok és munkakörök szabályozása
Ha a munkafolyamatokat nem elektronikus adatátviteli és feldolgozási technikák alkalmazása által ellenőrzik, akkor azokat a tevékenységeket, amelyeket a raktár működésének különböző folyamataihoz kapcsolnak le kell írni megfelelő raktár utasításban.
Vészhelyzeti magatartás szabályozása: Vészhelyzetet jelent pl.: a tűz, veszélyes anyag szivárgása szóródása kiömlése stb. Az ilyen esetekben a munkavállalótól elvárt magatartási szabályokra egy úgynevezett vészhelyzeti útmutatót kell összeállítani amelynek tartalmaznia kell:
- a vészhelyzeti eljárás során követendő lépéseket
- a riasztás módját
- biztonsági berendezések elhelyezkedésének helyszínrajzát
A létesítmény belső védelmi terve magában foglalja a riasztási és veszély elhárítási tervet, amelyek összefoglalják az üzemszerű működés zavarainál követendő havária lépéseket.
Ezekben a tervekben írják le azokat a szervezeti és műszaki lépéseket és azonnali intézkedéseket, amelyeket a vészhelyzet felismerését követően meg kell tenni annak érdekében, hogy az üzemzavar határai a lehető legkisebb szinten maradjanak.
Riasztási terv: A legfontosabb magatartási szabályokat és információkat tartalmaznak rövid utasítások formájában. A raktárban jól megközelíthető helyen és feltűnő helyen kell kifüggeszteni.
Vészhelyzeti információk a bevetendő személyzet számára: Anyag specifikus adatokat tartalmaz a mentés vagy a raktárban található anyagokat érintő tűz esetére. Ez is rövid utasítások formájában adja meg a bevetés, mentés munkálataiban résztvevő személyzet számára a helyes magatartási szabályokat.
Egyes létesítményeknél szükség lehet a katasztrófavédelmi hatóság és egyéb érintett szervek és hatóságok által is elfogadott veszély megelőzési és elhárítási terv összeállítására. Ehhez a Sereso direktívával is összhangban lévő hazai szabályozás nyújt megfelelő információt. 2/2001. (1.17.) kormányrendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről.
Ha nincs előírva belső védelmi terv készítése akkor is biztosítani kell legalább az alábbiakat:
- Tűzvédelmi berendezések (pl: tűzcsapok helye)
- A tűzi-víz tároló elhelyezkedése és kapacitása
- A bejáratok, menekülési útvonalak