A célok típusai:
E célok vezetési szintenként, területenként vagy funkciókként, valamint időhorizontonként és sajátosságonként differenciálódhatnak. A szervezeti célnak egzisztenciális oka van: pl.: a vállalaté a profil, a kórházé a gyógyítás. A küldetés az a mód, ahogyan egy szervezet célját teljesíteni igyekszik.
- A.:
- A csúcsvezetés céljai: amelyek meghatározzák a szervezet stratégiáját.
- A középvezetés céljai: logikailag következnek a csúcsvezetés által meghatározott célokból.
- Az alsó szintű vezetés céljai: a vezetői munkához tartozó speciális projektekhez vagy tevékenységekhez kapcsolódnak.
- B.:
- A vezetés területei és funkciói szerint: Pl.: marketing terület vezetői: olyan célokat határoznak meg, mint az értékesítés.
A pénzügyi célok összefügghetnek a beruházás megtérülésével. A termelési vezetők célokat állapítanak meg a költségekre. - Emberi erőforrás: célok a munkaerő forgalomra.
- A vezetés területei és funkciói szerint: Pl.: marketing terület vezetői: olyan célokat határoznak meg, mint az értékesítés.
- C.:
- Időhorizont és sajátosság: hosszú-, közép- és rövid távú célok.
- Céloptimalizálás: egy egyensúlykeresési alkufolyamat a különböző célok egyeztetése révén elérhető szervezeti hatékonyság érdekében.
- A hatékony célkitűzés. Korlátja: - rossz vagy téves célok: a célok nem illeszkednek a szervezeti szándékhoz.
- Elérhetetlen célok: ezek akadályozzák a munkát.
- Túlhangsúlyozott mennyiségi célok.
- Túlhangsúlyozott minőségi célok.
- Eredménytelen célkitűzés jutalmazása.
- Eredményes célkitűzés ösztönzésének elmulasztása.
- Korlátok leküzdése:
- A célok szándékának megértése: az a vezető, aki nem elég reális célokat tűz ki, rosszul végzi a munkáját.
- A megfelelő célok kijelölése: megvalósíthatóak legyenek, specifikusak, jelezniük kell a teljesítés határidejét.
- Célkonzisztencia biztos: ellentmondásmentesnek kell lenniük.
Mások tájékoztatása a célokról: történhet írásos formában vagy értekezleten.
Hatékony célkitűzések ösztönzése.
Célközpontos vezetés (Management by Objectives):
Olyan vezetési módszer, amelyet kifejezetten arra fejlesztettek ki, hogy segítse a célkitűzési folyamatot a szervezetekben.
- Jellege: a legtisztább formában a vezető és beosztottjai közötti együttműködésen alapuló célkijelölés.
- Alapgondolata: a felettes és a beosztott közösen határozzák meg a beosztott által követendő célokat egyetértve abban, hogy a beosztott jövőbeli alkalmazása azok megvalósításának minőségétől függ.
- Két alapvető feltételezésre épül: a célok felülről lefelé alakulnak ki a szervezetben, az együttműködés során az alkalmazottak elkötelezettebbé válnak a szervezeti célok megvalósításában.
- Hatékonysága: az MBO megfelelő alkalmazása segíti a motivációt és a kommunikációt, előmozdítja a célkitűzést és hasznos kereteket nyújt a teljesítés értékeléséhez és a javadalmazás megállapításához. Növeli a papírmunkát és a hosszabb távú feladatok helyett inkább a rövid távú célokra összpontosít.+Tk: 72. o.