A nemzetközi szervezetek működésére vonatkozó jogi szabályozás nem egységes. Ez igaz A nemzetközi szervezetekben történő foglalkoztatás szabályozására is, melynek során egyetlen ország belső joga sem alkalmazható a tisztviselő és a munkáltató nemzetközi szervezet közötti viszony rendezésére.

A nemzetközi szervezetekben történő foglalkoztatás jogának forrásai:

  1. a nemzetközi szervezetet létesítő államközi szerződés: általában tartalmazza a tisztviselői kar státuszának alapelveit, ezt tekinthetjük „törvényszintű” szabályozásnak,
  2. tisztviselői szabályzat: a létrehozott nemzetközi szervezet legfőbb szerve alkotja,
  3. instrukciók, körlevelek, emlékeztetők: a nemzetközi szervezet legmagasabb adminisztratív vezetője (főtitkára) által kiadott irat, amely kötelező erejű szabályokat foglal magában,
  4. joggyakorlat: kiegészítő szerep lehet, hiszen az írott jogforrás elsőbbséget élvez a gyakorlattal szemben,
  5. általános jogi elvek: kisegítő jellegűek, általában nem írott jogforrások (pl. jogértelmezés elvei, közigazgatási és bírósági eljárás elvei)
  6. bíróságok határozatai: általában precedens értékűek,
  7. méltányosság joga: az angol jog egyik eleme,
  8. nemzetközi jog,
  9. a tisztviselő származási országának belső joga: ritkán ez is szolgálhat hivatkozási alapul.

Nem lehet meghatározni egy olyan európai uniós modellt, amelyet nekünk a csatlakozáshoz át kellene venni. A közszolgálati dolgozók körének szabályozása országonként eltérő.
Franciaország: közszolgálati dolgozó az, aki közszolgálati feladatot ellátó munkahelyen, szervezetnél dolgozik; és az, akit a törvény meghatároz. Általánosan érvényesül a zárt rendszer, míg más országokban csak a központi igazgatásban és a vezetőknél figyelhető meg.
Németország: mindenki, aki közjogi jogi személlyel áll szolgálati viszonyban, közszolgálati dolgozónak minősül. Közjogi jogi személy az, amelyet a jogszabály annak minősít.
Anglia: az önkormányzatoknál dolgozókat nem tekintik közszolgálati dolgozóknak, ezért a jogi szabályozás nem olyan szigorú, mint a központi igazgatásban, de a gyakorlatban nem olyan számottevő a különbség.