Közszolgálat
Azokat a szerveket sorolhatjuk a közszolgálati dolgozókat alkalmazók közé, amelyeket a köz (a társadalom, az állam) tart fenn abból a célból, hogy e szervek, ill. alkalmazottaik meghatározott közérdekű feladatokat lássanak el.
Közszolgálati dolgozók köre
A pragmatikus (legcélszerűbb) meghatározás szervezeti oldalról közelít. Közszolgálati dolgozó az, akit a jogállását szabályozó jog annak minőit.
Teoretikus (elméleti) meghatározás szerint a közszolgálati alkalmazott olyan dolgozó, aki olyan szervnél dolgozik, amely a köz érdekében működik.
Közszolgálati dolgozók csoportosítása:
Köztisztviselők
- A közig. szervek dolgozói – a központi, területi és helyi-önkormányzati szerveknél dolgozók
- Az állami főhatalom szerveinek dolgozói - köztársasági elnök hivatala, az Ogy., az AB, az ÁSZ, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosai hivatalainak dolgozói
A fegyveres és rendészeti szervek hivatásos állományainak tagjai
- Fegyveres erők: honvédség, határőrség
- Rendvédelmi szervek: rendőrség, PV., Vám- és pénzügyőrség, büntetés-vérhajtás, állami és önkormányzati hivatásos tűzoltóság
- Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
A bíróságok és ügyészségek dolgozói:
- A bírák, ügyészek és a munkájukat segítő alkalmazottak (titkár, igazságügyi szakértő).
Közalkalmazottak:
- Állami vagy az önkormányzati költségvetésből gazdálkodó nem közhatalmat gyakorló szervezetek alkalmazottai.
- Közvállalatok alkalmazottjai (ilyen nincs Magyarországon).
Közszolgálati jog:
A közszolgálati viszonyokat szabályozza. A közszolgálati jog a közjogba tartozik, mert ezekben a jogviszonyokban jelen van az állam, és általában jelen van a közhatalom, a kényszerítő erő. (A versenyszféra munkajogi viszonyait rendező szabályok a magánjogba, azon belül a munkajogba tartoznak (Mt.).
Közszolgálati jogviszony:
A közigazgatási és közszolgáltatást nyújtó szervekkel létrejövő tartós jellegű, munkavégzésre irányuló jogviszony.
A hivatásos közszolgálat ellátására a világban alapvetően kétféle rendszer alakult ki: a nyílt és zárt. Ezek steril formában aligha létezhetnek a gyakorlatban. Ezért helyesebb a zártabb vagy nyíltabb minősítés. Jelenleg hazánkban a zártabb elemei dominálnak.
A törvényi szabályozás alapvető célja a politikai váltógazdálkodástól független, a törvényességet feltétlenül tiszteletben tartó, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, kizárólag a köz érdekét szem előtt tartó stabil közszolgálat működtetése, melyben:
- a jogviszony létrehozásánál az esélyegyenlőség és az alkalmasság szempontjai, a diszkrimináció tilalma, a rászorultak érdekeinek védelme érvényesül,
- pártatlan, befolyásolás mentes, a jsz-ok és az irányító testületek döntéseinek megfelelő munkavégzés történik,
- az érdemeken alapuló előmeneteli rendszer érvényesül,
- a jogviszony indokolatlan megszüntetése ellen garanciák vannak.