Környezeti változások:

A dinamikusan változó környezet fokozza a kockázatot, változatosságot. Éppen ezért kell tervezni, mert így lehet megpróbálni felkészülni a változásokra. Tőkeintenzitás fokozódása: a vállalkozás indításához egyre nagyobb tőke szükséges, nem mindegy, hogy ez hol kerül felhasználásra.

Egyre kisebb jövedelmezőségi szint, egyre fokozódó verseny:

Arra készteti a vállalkozásokat, hogy az erőforrásokat minél jobban kihasználják.

Kialakulás okai:

  • Külső környezet
  • Tevékenységi kör
  • Technológia
  • Vállalati méret
  • Vállalati szervezet
  • Vezetési stílus
  • Az információfeldolgozás módja

A CO magyarországi elterjedésének okai és feltételei:

  • a piacgazdaság feltételeinek kialakulása (privatizáció, rendszerváltás)
  • a számítástechnika rohamos fejlődése 1989-től
  • a divízionális szervezetek létrejötte,
  • a külföldi és a hazai vegyes vállalatok szaporodása (az anyavállalatok know-how-jaként adaptálták a co-t)

Azt, hogy a controlling koncepció konkrétan milyen formában, milyen feladatokkal jelenik meg egy szervezetnél, belső és külső tényezők határozzák meg. A külső környezeti tényezők (mint például a politikai, társadalmi, külgazdasági, gazdasági, technológiai környezet, a beszerzési, értékesítési, munkaerő-, pénz- és tőkepiac) a vállalat számára jellemzően kevésbé befolyásolható adottságok. A belső tényezők (mint például a tevékenységi kör, a gyártási technológia, a vállalati méret, a szervezet, a vezetési stílus) további, specifikáltabb követelményeket támasztanak a controlling-rendszerrel kapcsolatban.
Nincsen tehát egy minden vállalatra optimális megoldás, mindig az adott környezetben, az adott szervezetben leghatékonyabban működni képes controlling-rendszer kialakítása a cél; vannak azonban olyan alapelvek, melyek bázisul szolgálnak a különböző szervezetek controlling-rendszerének kiépítésénél. Ezeket a megállapításokat a Controlling-alapelvek részben gyűjtöttük össze.

A controlling több, mint egy évszázados történelemre tekint vissza, melynek során a számvitelen belül fokozatosan kialakult a költségek és teljesítmények tervezéséért, elszámolásáért felelős, a management információigényét mind jobban kielégítő vezetői számvitel. Az operatív szervezeti működés mellett az elmúlt évtizedben a controlling már a stratégiai szinten is megjelent.