Az egyén reakciói a konfliktusra

Az ember "társas lény", s így konfliktusai során más emberekkel kerülhet feszült viszonyba: valamennyiünknek kialakul saját konfliktuskezelő stratégiánk, viselke¬dési sztereotípiánk, amivel a feszültségekre reagálunk. Ez elsősorban korábbi ked¬vező vagy kedvezőtlen tapasztalatainktól, attitűdjeinktől függ.
Az interperszonális konfliktusok kezelési stílusának, stratégiájának mérésére töb¬ben dolgoztak ki különféle eszközöket.
Thomas és Kilmann, akik maguk is kidolgoztak egy ilyen "módszert", megvizsgál¬ták ezen eszközök megbízhatóságát, és tapasztalataikról egy tanulmányban szá¬moltak be. Tanulmányukban, melyet 86 MBA (Master of Business Administration, vezetési ismereteket oktató tanfolyam ill. diploma) hallgató részvételével készítet¬tek, arról számoltak be, hogy saját eszközük ill. Hall eszköze mutatta a legna¬gyobb megbízhatóságot.

Ezek az eszközök a konfliktuskezelés öt különböző stílusát azonosítják két dimen¬zió együttesében

  • az emberek iránti méltányos és barátságos
  • a saját magunk illetve feladataink és céljaink iránti határozott és elkötelezett hozzáállás integrációjában.
A Thomas és Kilmann által kidolgozott konfliktuskezelő csomag, ajánlásokat tar¬talmaz arra vonatkozóan, hogy az egyes konfliktuskezelési stílusok mikor célsze¬rűek, mikor alkalmazzuk őket. Ugyanitt "nevelő kérdéseket" is megfogalmaznak, amelyek abban segítenek, hogy saját stílusunkat beazonosítva, felül tudjuk vizs¬gálni azt. Bár a beazonosításhoz célszerű alkalmazni az általuk kidolgozott mód¬szert, durva közelítéssel e nélkül is besorolhatjuk magunkat az alábbi táblázatba.

Konfliktus-csökkentés stratégiái:

Csoportok közötti konfliktusok kezelése történhet:

  • Szabályokkal
  • Folyamatokkal
  • Felsőbb fórumok igénybevételével
  • Határok oldását elősegítő pozíciókkal: olyan munkakörök kialakítása, melyek mediátori (kibékítő) tevékenységet fejtenek ki.
  • Csoportmunka: Autonóm csoportok, saját maguk rendelkeznek nagyfokú döntési sajátosságokkal.

Személyközi konfliktus kezelése:

Leggyakoribb, hogy lehetőséget adnak az érintetteknek, hogy egy felsőbb fórumhoz folyamodjanak.

Konfliktus egymás közötti kezelése

  • Kényszerítés: Saját akarat érvényesülése (győztes- vesztes).
  • Alkalmazkodás: Az a szélsőséges eset, amikor az egyik fél egyértelműen enged a másik fél akaratának. Az adott fél önként vállalja a „vesztes” pozíciót.
  • Elkerülés: Konfliktushelyzetből való kilépés.
  • Problémamegoldás: Leülnek, együttműködnek lehetőleg úgy, hogy mindkét fél érdeke teljesüljön.
  • Kompromisszumos megoldás: Aranyközép út, mindkét félnek engednie kell saját elképzeléséből, egyrészt győztesen, másrészt vesztesen kerüljenek ki.