Piac:
A tényleges és potenciális vevők és eladók összessége, és a közöttük lévő üzleti kapcsolat.
A piac szabályozó tevékenységét a kereslet, a kínálat és az ár egymásra hatásával fejti ki.
Piac típusai
1. Fogyasztói piac:
Végső felhasználásra történő vásárlás. A fogyasztók személyes és háztartási célból vásárolnak. A fogyasztási cikkek, és a kisebb, kis értékű termelőeszközök piaca. A vásárlói döntés többtényezős, befolyásolják kulturális- és társadalmi tényezők, személyes jellemzők.
A vásárlói döntés folyamata: problémafelmerülés → információgyűjtés → alternatívák → döntés → kiválasztás → vásárlás → vásárlás utáni magatartás
2. Termelői piac:
A gazdálkodó szervezetek alkotják. Más termékek előállítására alkalmas termékeket, szolgáltatásokat vásárolnak.
Jellemzői: a döntéseket informálódás előzi meg. Szakképzett eladók állnak szemben. A vevők száma kisebb, de nagy tételben vásárolnak. A döntéseket racionalitás jellemzi.
3. Viszonteladók piaca:
Azok az egyének és szervezetek, akik a termékeket továbbértékesítésre vásárolják. Ezáltal összekapcsolják a termelőt a fogyasztóval.
Viszonteladás típusai:
- egy fajta termékválasztékot forgalmaz;
- egy termékcsaládot forgalmaz;
- néhány termékcsaládot forgalmaz;
- legkülönbözőbb termékeket forgalmazza.
4. Kormányzati piac:
Az állami költségvetési pénzből gazdálkodók vásárlói piaca. Közösségi szükségletek kielégítésére vásárolnak. Nagyösszegű legtöbbször hosszabbtávú a szervezetek hatásköre, a beszerzések bonyolítása és ellenőrzése tekintetében. Szabályozza az eljárásokat, ami lehet nyílt, meghívásos és nyilvános.
Piacok csoportosítása az eladók oldaláról:
Tökéletes verseny: sok vevő és sok eladó találkozik. Korlátok nélkül bárki részt vehet a piacon. Az árakat egyik fél sem tudja befolyásolni.
Monopolisztikus verseny:
Sok eladója és vevője van, de különböző termékcsoportok, különböző árak alkalmazásával vannak jelen. Jellemző a konkurencia harc, igyekeznek piaci célcsoportokat, monopol pozíciót kialakítani.
Oligopólium:
Néhány eladó van a piacon, és sok vevő. A piacra lépésnek korlátjai vannak. A cégek ellenőrizni tudják egymást. Az oligopóliumot óvatos piaci magatartás jellemzi.
Monopólium:
Az a piaci szituáció, amikor egyetlen eladó uralja a piacot, és ő határozza meg az árakat.
Tulajdonviszonyok és koordinációs mechanizmusok
A magántulajdon megjelenése a munkamegosztással párosulva az árugazdaság kialakulásához vezetett. Az árugazdaság a pénz megjelenésével pénzzel folytatott árucsere. A különböző tulajdonviszonyok és gazdasági folyamtok megvalósulásának formája a gazdasági koordinációs mechanizmus.
A piaci koordináció a magántulajdonnak, a bürokratikus koordináció pedig az állami tulajdonnak megfelelő adekvát mozgásforma.
A piac mint a vállalat működésének fő közege
A piac a javak és szolgáltatások realizálásának színtere: a tényleges és a lehetséges vevők, illetve eladók közötti cserekapcsolatok intézményesített rendszere, ahol eladások és vételek történnek. A piac fő kategóriái: a kereslet, a kínálat az ár, a jövedelem és a verseny. A piaci főszereplők: a vevő és az eladó. A vevő, mint a kereslet képviselője rendelkezik a vásárlóerővel, az eladó, mint a kínálat képviselője meghatározott árualappal lép a piacra. A termelési tényezők piaca származékos kereslet, ami azt jelenti, hogy valamennyi termelési tényező iránti kereslet meghatározza a tényezővel termelt termékek iránti keresletet.
- A kereslet rugalmassága megmutatja, hogy adott termék kereslete hogyan változik a termék keresletét meghatározó tényező változására.
- A kínálat rugalmassága pedig a kínálat változása és a kínálatot meghatározó tényezők változása közötti összefüggés.
- A kereslet árrugalmassága az ár változása és ennek okán a kereslet változása közötti összefüggés.
- A kínálat árrugalmassága az ár változása és ennek okán a kínálat változása közötti összefüggés.
- A kereslet jövedelemrugalmassága a jövedelem változása és ennek hatására valamelyik cikk vagy cikkek keresletének változása közötti összefüggés.
- A kínálat jövedelemrugalmassága a jövedelem változása és ennek hatására valamelyik cikk vagy cikkek kínálatának változása közötti összefüggés.
Az állam gazdasági szerepe a modern piacgazdaságban
Az állam gazdasági szerepe 3 területen mutatkozik meg:
- az állami gazdaságpolitika és megvalósítását szolgáló eszköztára:
- a nemzetgazdaság stabilitásának biztosítása,
- az erőforrások elosztásának befolyásolása,
- a jövedelemelosztás szabályozása.
- a nemzetgazdaság zavartalan működéséhez és fejlődéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése.
- A vállalati szférában a piacon való részvétel saját vállalataival.
Az állami gazdaságpolitika kétféle lehet:
1. a gazdasági életet serkentő (expanzív) gazdaságpolitika,
2. a gazdasági életet visszafogó (restriktív) gazdaságpolitika.