A piaci egyensúly

A keresleti és kínálati függvényeknek közös koordináta- rendszerben való ábrázolásával és viszonyuk elemzésével nagyon összevont formába jellemezhetjük egy termék piacát. A kínálat és kereslet mennyisége ugyanarra a termékre vonatkozik. Az így kapott ábra a közgazdaságtan legalapvetőbb eszköze a Marshall - kereszt néven ismeretes. Mindig meg kell különböztetnünk egy termék vagy egy szolgáltatás „piaci” árát az „egyensúlyi” árától. A termék mindenkori ára piaci ár, de csak egyetlen kitüntetett ár lehet egyensúlyi ár is egyben.

Az egyensúlyi ár az a kitüntetett piaci ár, amely mellett a termék keresleti és kínálati mennyisége éppen megegyezik. Piaci egyensúly esetén mind az eladó, mind a vevők elégedettek a kialakult piaci helyzettel. Az érvényes piaci ár mellett nincsen eladatlan termék, illetve kielégítetlen fizetőképes kereslet.

Egyensúly esetén a teljes keresleti és kínálati görbének az egyensúlyi pont előtti (attól balra helyezkedő) szakasza „él”. Az egyensúlyi ár alatti kereslet egy potenciális vevői tartalék arra az esetre, ha bármi folytán a piaci ár csökkenne.

A piaci ár valamely terméknek a piacon érvényesülő tényleges ára, amely a vevői és eladói szándékok viszonyát fejezi ki, és ezek alakulásától függően folyamatosan változhat.
Amikor ténylegesen kialakuló piaci ár valamiért kisebb lesz az egyensúlyi árnál, akkor ez túlkeresletet okoz: az adott ár mellett a keresett mennyiség meghaladja az eladásra kínált mennyiséget. Ha a ténylegesen kialakuló piaci ár valamilyen oknál fogva magasabb az egyensúlyi árnál, akkor ez túlkínálatot idéz elő a piacon: az adott ár mellett a kínálat mennyiség meghaladja a keresett mennyiséget, s ezért az eladónak nehézsége támad a megtermelt termékek eladásakor