Jövedelemelszámolás

{autotoc}

Munkabérek könyvvitelével kapcsolatos fogalmak

Bér: az az összeg, amit munkája fejében a dolgozó annak ellenértékeként a munkáltatótól kap.
Bérpolitika: mindazoknak az intézményeknek, intézkedéseknek, módszereknek az összessége, amelyek a bérezési viszonyok befolyását, alakítását szolgálják.

Bérrendszer elemei

• alapbér (törzsbér): a kereset legjelentősebb összetevője - munkaszerződésben rögzített személyi, óra, heti, havi vagy éves
• pótlékok: az általánostól eltérő munkafeltételek anyagi elismerésére szolgálnak (túlórapótlék, műszakpótlék)
• prémium: előre meghatározott többletfeladat elvégzéséért kapott többlet pénz
• jutalom: a tevékenység komplex, utólagos értékelése alapján kapott többlet bér
• kiegészítő fizetés: a törvényesen le nem dolgozott munkaidőre járó bér
• egyéb bér: le nem dolgozott felmondási időre járó bér, újítási díj, másodállásban vagy mellékfoglalkozásban dolgozók bére
• teljesítmény-követelmény: az a munkamennyiség, amit általában az alapbérért megkövetelnek
• bérforma: a teljesítmény követelménnyel együtt azt határozza meg, hogy mire ösztönözzünk és milyen konkrét módszerrel
• szervezeti egységek ösztönzési rendszere: meghatározza, hogy az egyes egységekben kifizethető bér mitől függően növelhető

Munkabérek könyvvitele

A munkabérek könyvelésével kapcsolatos elszámolások különböző időpontokban történnek:

Bérköltség elszámolása

A tárgyhót követő hónap első napjaiban a bérelszámolás elkészíti a bérfelosztó ívet, ami a bérek különböző szempontok szerinti csoportosítását tartalmazza. Ebben az időszakban kell elkészíteni a bérfizetési jegyzékeket is, amelyek végösszege megegyezik a bérfelosztó ív végösszegével, mivel mindkettő ugyanannak az időszaknak a munkabérét tartalmazza.

A főállású munkavállalók és az állományon kívüliek részére egyénenként számfejtett - levonásokkal nem csökkentett - munkabéreket bruttó bérnek vagy bruttó keresetnek nevezzük. A bruttó bérek összegét függetlenül attól, hogy azt kifizették-e, bérköltségként kell elszámolni.

A munkabér termelési költség. A vállalkozó tevékenységével kapcsolatos költségek egyik legjelentősebb hányadát teszi ki. A bérköltséggel meg kell növelni az időszak elszámolt költségeit, és meg kell növelni a dolgozókkal szembeni tartozás összegét is.

A bérköltségeket - a számviteli törvény szerint - a személyi jellegű ráfordítások között kell elszámolni. A személyi jellegű ráfordítások magukban foglalják

• a bérköltséget (munkadíjat)
• a személyi jellegű egyéb kifizetéseke

Az elszámolandó összegeket nem az határozza meg, hogy kell-e utánuk társadalombiztosítási járulékot vagy személyi jövedelemadót fizetni, hanem az, hogy az összegeket magánszemély részére fizeti a vállalkozás, és hogy a magánszemély nem vállalkozási tevékenységéért kapja.

A vállalkozások bérköltségét növelik az egyéb személyi jellegű kifizetések is. Ilyenek pl. a munkaviszonyhoz kapcsolódó, a betegszabadság 15 napjára fizetett díjazás, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, a munkaadó által átvállalt, illetve megtérített költségek (szállásköltség, napidíj), továbbá a reprezentációs költség.

Személyi jellegű kifizetés tehát minden olyan - a naptári évhez kapcsolódó - kifizetés, amelyet más előírások szerint a vállalkozó bérköltségként vagy bérköltségen kívül bármilyen jogcímen magánszemélynek nem a vállalkozási tevékenysége ellenértékeként fizet ki, számol el (ideértve a naptári év után a mérlegkészítés időpontjáig kifizetett, elszámolt prémiumokat, jutalmakat is). Ezért az egy személynek többféle jogcímen kifizetett összegeket a vállalkozásnál egy helyen mutatják ki.

Járulékok elszámolása

A vállalkozások elszámolt költségeit tovább növelik a törvény alapján fizetendő járulékok.
Kötelezően fizetendő járulék

• társadalombiztosítási járulék 29%
• egészségügyi hozzájárulás 1950 Ft/fő/hó
• munkaadói járulék 3% illetve 1% *

* 2009. január 1-jétől a munkaadói járulék mértéke 3 százalék. 2009. július 1-jétől a munkaadói járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 1 százalékra csökken, de a járulékalap 143 000 forintot meghaladó részére, illetve a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmek után továbbra is 3 százalék munkaadói járulékot kell fizetni.
A járulékok mértékét, illetve összegét a mindenkor hatályos törvények határozzák meg.

Egyéb levonások elszámolása

A munkavállalók keresetét terhelhetik olyan egyéb levonások is, mint pl. a gyermek- vagy szülőtartás, más szervek, pl. bírói letiltások, hitelintézetek stb. követelései. Ezeket a összegeket a vállalkozás szintén a dolgozó bruttó béréből vonja le, de ezen összegeket - szemben a sajt követelése fedezetére levont összeggel - nem tarthatja magánál a gazdálkodó, hanem az előírás szerinti címekre tovább kell utalja.

Állami Költségvetés elszámolásai

Állami költségvetéssel szembeni követelés

(pl. családi pótlék, táppénz, fogyasztói árkiegészítés, export támogatás, egyéb)

Amennyiben a 362. Költségvetési kiutalási igények és a 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése számlákat bontjuk, további analitikára nincs szükség.

Állami költségvetéssel szembeni követelés bizonylatai

• Az igények kimutatásának bizonylata a bavallás, mely tartalmazza, hogy az adott támogatást élvező termékből milyen mennyiséget adtunk el, illetve a családi pótlék és táppénz esetén mennyi az igényjogosultak száma
• Az igények teljesítésének bizonylata egy jóváírási bankértesítés

Állami költségvetéssel szembeni kötelezettség

(pl. társasági adó, iparűzési adó, személyi jövedelemadó, munkavállalói járulék, jövedéki adó, egészségügyi hozzájárulás stb.)

Amennyiben a 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek és a 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése számlákat bontjuk, nincs szükség külön analitikára.

Állami költségvetéssel szembeni kötelezettség bizonylatai

• a kötelezettség kimutatásának bizonylata a bevallás, mely tartalmazzaa a járulék vagy adó alapját és az összegét
• a kötelezettség teljesítésének bizonylata a terhelési bankértesítés

Munkavállalói járulék elszámolása

Munkavállalói járulékot a munkaviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottak bruttó munkabéréből kell levonni, amelynek mértéke 1,5%. A munkavállalói járulékot tehát a vállalkozás állapítja meg, vonja le és fizeti meg. 
A gazdálkodó által a személyi jövedelemadó-köteles jövedelmekből levont adóelőleg összegéhez, a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékhoz, továbbá a munkavállalói járulék összegeihez is bevallás kapcsolódik. A munkavállalóktól ilyen címeken levont összegek átutalását a jogszabályokban előírt időpontban kell teljesíteni. A költségvetési kapcsolatok rendezése azonban figyelmet igényel. Annak a kötelezettségnek a pénzügyi teljesítését, amelyet a 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek főkönyvi számlára könyvelünk, a 464. Költségvetési befizetési kötelezettség teljesítése főkönyvi számlával szemben kell elszámolni.

Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék elszámolása

A járulék elszámolása attól függ, hogy a munkavállaló kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozik-e vagy magánnyugdíjpénztári tag.

A járulék alapja az adóelőleg számításánál figyelembe vett jövedelem mértéke:

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő

• társadalombiztosítási járulék mérték 26%, ebből
  
  • nyugdíj-biztosítási járulék 24%
  • egészségbiztosítási járulék 2%, ebből
    • természetbeni 1,5%
    • pénzbeli 0,5%

A biztosított által fizetendő

• nyugdíjbiztosítási-járulék mértéke 9,5%, magánnyugdíj-pénztár tagjának 1,5%
• egészségbiztosítási járulék mértéke 6%, melyből természetbeni 4%, pénzbeli 2%

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó egészségügyii szolgáltatási járulék havi összege 4.350 Ft (napi 145 Ft)

A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetés felső határa napi összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni. Ennek mértékét szintén a mindenkor hatályos törvények rögzítik.

Társadalom biztosítás terhére történő kifizetések

Az állam az arra rászorulókat ellátásban részesíti. Ilyen például a gyermekes családok részére folyósított családi pótlék, a betegség idejére fizetett táppénz, a szülési segély, orvosi kezelésre utazás esetén az útiköltség-térítés. Ezeket az összegeket a társadalombiztosítás terhére az állam fedezi. A nagyobb vállalkozások - az ügyintézés egyszerűsítése érdekében - úgynevezett "üzemi kifizető helyeket" létesítenek; a vállalkozás dolgozóinak járó családi pótlékot, táppénzt, szülési segélyt stb. itt folyósítják. Ezek a juttatások nem a vállalkozót, hanem a társadalombiztosítást terhelik.

T 362. Költségvetési kiutalási igény számla

K 471. Jövedelem elszámolási számla

Mint a számlaösszefüggésből látható, a vállalkozás ezt az összeget az állami költségvetésnek "meghitelezi", mivel a munkavállaló részére folyósított összeget költségvetési kiutalási igényként veszi nyilvántartásba.

Munkabérekkel kapcsolatos analitikus nyilvántartások

A munkabérek analitikus nyilvántartása vezetésének célja, hogy

• biztosítsák a munkabérek számfejtését: a dolgozók havi összes keresetének és egyéb járandóságának pontos és idejében való megállapítását jelenti.
• alkalmas legyen a munkabérek folyósítására és felosztására: a bérfolyósítás bérfizetéskor a dolgozóknak kifizetendő nettó járandóság kiszámítását foglalja magában. A bérfelosztás során a közvetlenül és a közvetetten elszámolható bérköltségeket kell kigyűjteni.
• szolgáltassanak adatokat a munkabérekkel, valamint a teljesített munkaidővel kapcsolatos statisztikai adatok összeállításhoz. A munkabérekkel kapcsolatos statisztikai adatok a vállalati belső ellenőrzés és tervezés eszközei, és a hatóságok tájékoztatására szolgálnak.

A munkabér-elszámolásban is érvényesül a bizonylati fegyelem, nevesítetten az a szabály, hogy bizonylat nélkül munkabért számfejteni és kifizetni nem szabad (bizonylati elv). Ezért fontos, hogy a munkabér-elszámolás legfontosabb bizonylatait megismerjék.

Napjainkban a legtöbb vállalkozás ma már nem a központilag javasolt bizonylatot, hanem - sajátosságuknak megfelelően, a számítógépes program alapján készített - szerkesztett bizonylatokat alkalmaz.

Az általánosan alkalmazható bizonylatokat két csoportba sorolhatjuk:

A bérszámfejtés bizonylatai

Jelenléti ív, illetve műhelynapló - munkaidő nyilvántartó lapok
Ezekről a munkában töltött idő állapítható meg.

Munkautalvány
Több funkciót tölt be, egyrészt utasítást ad a munka elvégzésére, másrészt igazolja a ténylegesen elvégzett munkát, illetve jelöli a költségviselőt, illetve költséghelyet, tájékoztat a munkabér összegéről.

A munkautalvány lehet egyéni vagy csoportos. A közvetlen munkák elvégzésére a gyártáselőkészítő, a közvetett munkák elvégzésére a rezsi iroda állítja ki. Az utalványok mindazokat az adatokat tartalmazzák, amelyek az elvégzendő munkára, valamint a munkát végzőre (végzőkre) vonatkoznak. Az utalványok adatait az üzemi bérelszámolók dolgozzák fel.

Bérszámfejtő lap
A dolgozók teljes havi keresetét (törzsbér, prémium stb.), a levonásokat, a társadalom-biztosítási juttatásokat, illetve a kifezetendő járandóságot tartalmazza munkavállalónként.

Levonási jegyzék
A dolgozóktól levont összegek kigyüjtésére szolgál

Bérfizetési jegyzék
A munkabérek kifizetésére szolgáló bizonylat, nem kötelező vezetni

Bérnyilvántartó lap
Egy dolgozó éves bérének és levonásainak nyilvántartására szolgál.

Társadalom-biztosítási összesítő
Minden hónapban el kell készíteni, és a következő hónap 12-éig a Társadalom-biztosítási Igazgatósághoz eljuttatni.
Tartalma:

• a vállalkozás azonosító adatai (cégnév, cím, adószám, társadalom-biztosítási törzsszám)
• társadalom-biztosítás köteles bért
• járulékok
  a. dolgozóktól levont nyugdíjjárulék 8,5%, egészségbiztosítási járulék 4%
  b. vállalat által fizetendő nyugdíjjárulék 18%, egészségbiztosítási járulék 11%
• egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezettek száma
• egészségügyi hozzájárulás összege
• költségvetést terhelő táppénz

Magánnyugdíj-pénztári tagdíj bevallás
Minden magánnyugdíj-pénztári tagról minden nyugdíj-pénztárnak külön-külön bevallást kell adni.
Tartalma:

• foglalkoztató adatai
• pénztár adatai
• bevallásban szereplő pénztár tagok száma
• járulékalap, tagdíj

Az összesítést és a számításokat a bérelszámolási részleg dolgozói végzik.

Bérfolyósítás bizonylatai

A bérfolyósítás bizonylatai a bérelszámolási részleg vezeti, illetve állítja össze.

Ezek a bizonylatok:

Előleg-nyilvántartás, amely a dolgozók előlegjellegű tartozásainak és törlesztéseinek egyénenkénti nyilvántartása

Levonási jegyzék a különböző címeken való levonások kigyűjtését és összesítését tartalmazza

Bérfizetési jegyzék a munkabérek kifizetésére szolgáló bizonylat: azokat az adatokat tartalmazza - havonkénti és állománycsoportonkénti bontásban - amelyeket a bérelszámoló a bérelszámoló lapon összegyűjtött

Törzslap, más néven bérnyilvántartó lap a dolgozók havi kereseteinek, tartozásainak, valamint a tartozások levonásának nyilvántartására szolgál

Munkabérfelosztás bizonylatai a bérfelosztó ívek (feladások), részben a könyvelés, részben az utókalkuláció részére gyűjtik össze az egyes időszakok bérköltségeit. 
A bérfelosztó ívek készülhetnek:

• munkautalványok alapján utókalkulációs egységekre, vagy
• bérfizetési jegyzékek alapján üzemi költségek megosztásban (ezen belül közvetlen és közvetett bérek megosztásában) és a központi irányítás költségeinek kigyűjtésével.

Járandóság kifizetése vagy átutalása

A tárgyhónapot követő hónap elején, a meghatározott bérfizetési napokon ki kell egyenlíteni a dolgozókkal szemben meglevő bértartozást. Mivel feltételezzük, hogy munkavállalóink havonta egy alkalommal kapnak munkabért, a végelszámolás alapfeladata a bérfolyósítás elszámolása, a munkabérek kifizetése.
A bizonylat a bérfizetési jegyzék, amely tartalmazza a teljes havi járandóságot, azaz:

• a dolgozók havi teljes munkabérét, a munkabérekből levont összegeket (levonásokat)
• a fizetendő nettó munkabért, valamint
• az egyéb juttatásokat (családi pótlék, táppénz)

A végelszámoláskor csupán a kifizetendő összeget a pénztárban kell felvennünk és kifizetnünk, vagy a vállalkozás az elszámolási betétszámlájáról átutalja a dolgozó által megjelölt bankszámlára.
A kifizetett munkabér összegével csökken a vállalkozó dolgozókkal szembeni bértartozása, ugyanakkor csökken a pénzkészlete is.

Fel nem vett járandóság

A fel nem vett járandóságot a pénztárba vissza kell vételezni, és tartozásként könyvelni.

T 381. Pénztár

K 472. Fel nem vett járandóság

A 472. Fel nem vett járandóság számlához olyan név szerinti nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik, hogy a fel nem vett összeg milyen jogcímen és milyen időszaki kifizetésből származik. A fel nem vett táppénz összegét 60 nap után át kell vezetni a 473. Társadalombiztosítási kötelezettség számlára, az elévült, fel nem vett béreket pedig a 989. Egyéb rendkívüli bevételek számlára kell átvezetni. Ha az érdekelt felveszi a járandóságát, a felvett összeg könyvelése

T 472. Fel nem vett járandóság

K 381. Pénztár

A kifizetés után a számla egyenleget nem mutat. A 472. Fel nem vett járandóságok számlán tehát csak addig találunk egyenleget, amíg a dolgozó az elmaradt járandóságát fel nem vette.

Jövedelemelszámoláshoz kapcsolódó számlaszámok

Jövedelemelszámolás könyvelése

A gyakorlatban a bérelszámolás igényli a legtöbb analitikát, mivel minden dolgozóról részletes nyilvántartást kell vezetni.

Nettó jövedelem: bruttó jövedelem - levonások
Járandóság: (bruttó jövedelem - levonások) + családi pótlék