Az eredmény-kimutatás olyan számviteli okmány, amely a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be.
Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye kétféle módon állapítható meg:
- Összköltség eljárással: az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként
- Forgalmi költség eljárással: az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként
Összefüggés az összköltség és a forgalmi költség eljárás módszere között
Az eredmény-megállapítás két módszere közötti eltérés csak az üzemi (üzleti) eredmény meghatározásában van, bármelyik módszer alkalmazásával a számítás végeredménye azonos összeget ad.
A forgalmi költség eljárás az értékesítésből származó bevételeket az értékesítéssel összefüggésben felmerült költségekkel állítja szembe, az összköltség eljárásra épülő számításnál az adott üzleti évben felmerült összes költség áll szemben az ugyanezen időszakra vonatkozó hozamokkal és az aktivált saját teljesítmények értékével.
A tartalmi és számszaki összefüggés az alábbi:
értékesítés közvetlen költségei anyagjellegű ráfordítások
értékesítés közvetett költségei személyi jellegű ráfordítások
+- saját termelésű készletek ÁV értékcsökkenési leírás
+ saját előállítású eszközök AÉ
A két eredmény-megállapítási módszer közötti számszaki összefüggés kulcseleme tehát az aktivált saját teljesítmények értéke. Ez az eredmény-összetevő csak az összköltség ejárású eredmény-kimutatás sémájában jelenik meg, mégpedig oly módon, hogy a saját előállítású eszközök aktivált értéke minden esetben a hozamok között, mint eredményt növelő tétel, a termelési költségek között megjelennek, majd az aktiválás során kiemelésre kerülnek.
A saját termelésű készletek állományváltozásának vonatkozásában:
- amennyiben az adott üzleti évre vonatkozó saját termelésű készletek záró értéke magasabb, mint a nyitókészlet, akkor ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó szervezet az adott időszakban több terméket állított elő, mint amennyit értékesíteni tudott
- amennyiben az adott üzleti évre vonatkozó saját termelésű készletek záró értéke alacsonyabb, mint a nyitókészlet, akkor ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó szervezet az adott időszakban kevesebb terméket állított elő, mint amennyit értékesíteni tudott.
Az adott üzleti évre vonatkozó termelési költségek összege az összköltség eljárással készülő eredmény-kimutatás adataiból vagy az előbbi összefüggés alapján, az alábbi módon határozható meg:
Anyagköltség
+ igénybe vett szolgáltatások értéke
+ egyéb szolgáltatások értéke
+ bérköltség
+ személyi jellegű egyéb kifizetések
+ bérjárulékok
+ értékcsökkenési leírás
= összes termelési költség
Az adott üzleti évre vonatkozóan felmerült összes termelési költség értéke tehát:
+ anyagjellegű ráfordítások
- eladott áruk beszerzési értéke
- eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
+ személyi jellegű ráfordítások
+ értékcsökkenési leírás
= költségnemek összértéke
Értékesítés nettó árbevétele
Az értékesítés nettó árbevételének tartalma:
- az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek kiszámlázott értéke
- a teljesített szolgáltatások kiszámlázott értéke
- árkiegészítések
- felárak
- eladási árat növelő korrekciók
Az értékesítés nettó árbevétele nem tartalmazhatja:
- az értékesítésről kiállított számlában adott engedmény összegét
- a fizetendő áfát
Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni:
- a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített értékét
- a visszáru helyesbítő számlában rögzített értékét
- a szavatossági jogok érvényesítése során utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített értékét
- az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt termék helyesbítő, valamint stornó számlában rögzített értékét
- a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru, valamint az értékesített és később visszavett betétdíjas göngyöleghelyesbítő, illetve stornó számlában rögzített értékét
91-92. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni
- a belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet
- a belföldi igénybe vevő részére teljesített szolgáltatás értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban , devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki
- a vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét
- a vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldi vállalkozónak, illetve a más vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét.
A belföldi értékesítés árbevétele elszámolás szempontjából belföld a Magyar Köztársaság területe.
93-94. Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni:
- a vásárolt és a saját termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek történő értékesítésének
- a külföldi igénybevevő részére végzett szolgálatásnyújtásnak az értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, forintban, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki
Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken.
Az exportértékesítés árbevételének elszámolása szempontjából külföld a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület, külföldinek számít az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek székhelye, ennek hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye külföldön van.
Az árbevétel elszámolásának előfeltételei:
- a gazdálkodó már teljesítette a szerződésben foglalt kötelezettségét és erről a szabályszerű számlát kiállította és megküldte a vevőnek
- a számla melléklete tartalmazza a vevő által igazolt teljesítés elismerését
- a számlát a vevő elfogadta
Az árbevétel elszámolásának alapbizonylata a teljesítés igazolásával felszerelt számla, amelynek formai és tartalmi követelményeit, konkrét tartalmát, mint számviteli bizonylatot a számvitel törvény szabályozza.
Az aktivált saját teljesítmények értéke
+- saját termelésű készletek állományváltozása
+ saját előállítású eszközök aktivált értéke
= aktivált saját teljesítmények értéke
A saját termelésű készletek állományváltozása a záró- és nyitóállomány különbsége.
A saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni:
- a saját vállalkozásban végzett és a befektetett eszközök között állományba vett immateriális javak és tárgyi eszközök előállítási költségen számított értékét
- a tenyészállattá átminősített növendékállatok előállítási költségen számított értékét
- az egyéb ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények közvetlen önköltségét
- a saját termelésű készletek számviteli törvény szerinti értékelése során az egyéb ráfordítások között elszámolt értékvesztések összegét
- a saját termelésű készletek számviteli törvény szerinti értékelése során az egyéb bevételek között elszámolt visszaírt értékvesztések összegét
A saját előállítású eszközök aktivált értékét mindig az előállítás tényleges költségeinek összegével kell számításban venni.
Ezen eszközök esetében nem történik meg a piaci elismerés, így ezen eszközök állományba vételekor árbevétel nem számolható el.
A saját előállítású eszközök előállítási költségei a folyamatos könyvelés keretében elszámolásra kerülnek az 5. költségnemek számlaosztály megfelelő költségnem számláin.
Az eszköz felhasználásakor, használatba vételekor vagy értékesítéskor az aktivált előállítási költség újra elszámolásra kerül vagy az 5. számlaosztály megfelelő költségnem számláin vagy a 8. számlaosztály megfelelő számláin.
Az átminősítés esetei:
- saját termelésű készletből saját előállítású eszközzé
- növendékállatból tenyészállattá
- saját termelésű készlet értékvesztés
- saját termelésű készlet visszaírása