Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzformában teljesítendő elismert fizetések, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a szervezet által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon, az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak.
A kötelezettségek lehetnek hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratúak.

Hátrasorolt kötelezettségek

Hátrasorolt kötelezettségként kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt:

• amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak
• a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe
• a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll
• azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni
• a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú
• a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges

Fajtái:

• hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
• hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
• hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

Hosszú lejáratú kötelezettség

Hosszú lejáratú kötelezettségként mutatható ki a hitelezővel kötött szerződés szerint az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott:

• kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is)
• hitel, illetve
• az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség

Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni

• a lízingbevevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget
• a kincstári vagyon, önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget

Fajtái:

• hosszú lejáratra kapott kölcsönök
• átváltoztatható kötvények
• tartozások kötvénykibocsátásból
• beruházási és fejlesztési hitelek
• egyéb hosszú lejáratú hitelek
• tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
• tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
• egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

Az állományba vétel

• a forintban keletkezett kötelezettségnél az elismert, számlázott összeg, a pénzügyileg folyósított összeg, bevallott, fizetendő összeg, szerződésben rögzített összegben
• a devizában, valutában keletkezett kötelezettségnél
  • ha devizaszámlára vagy valutapénztárba érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított forintértéken
  • ha elszámolási betétszámlára érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes devizavételi árfolyamon számított forintértéken

A devizában fennálló kötelezettségek forintértékének meghatározásakor

• a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyamának átlagán vagy
• a MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani
• a devizavételi és devizaeladás árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak deviza-eladási árfolyamon is

Rövid lejáratú kötelezettség

Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is.

A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik általában a vevőktől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatásteljesítésből származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség.

Fajtái:

• rövid lejáratú kölcsönök
• rövid lejáratú hitelek
• vevőktől kapott előlegek
• kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
• váltótartozások
• rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
• rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
• egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

A kötelezettségek között kell a mérlegben önálló tételként kimutatni származékos ügyletek negatív értékelési különbözete címén a pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékelése esetén a le nem zárt kereskedési, illetve fedezeti célú származékos ügyletek negatív valós értékét.

Az állományba vétel:

• a forintban keletkezett kötelezettségnél az elismert, számlázott összeg, a pénzügyileg folyósított összeg, kötelezettség fedezetére adott váltónál a fizetendő összeg, bevallott, fizetendő összeg, szerződésben rögzített összegben
• a devizában, valutában keletkezett kötelezettségnél
• ha devizaszámlára vagy valutapénztárba érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított forintértéken
• ha elszámolási betétszámlára érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes devizavételi árfolyamon számított forintértéken történik.

A devizában fennálló kötelezettségek forintértékének meghatározásakor:

• a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyamának átlagán vagy
• a MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani
• a devizavételi és deviza-eladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak deviza-eladási árfolyamon is.

Mérlegben szereplő érték: a kötelezettségek könyv szerinti értéke

Kötelezettségnek minősülő, de a kötelezettségek  között még nem szereplő tételek

A függő kötelezettség olyan harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni személytől függ.

Ide tartoznak különösen:

• a kezességvállalás
• az opciós ügyletek
• a garanciavállalás
• a nem valódi penziós ügyletek
• a váltókezelési kötelezettség
• a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettség

A biztos (jövőbeni) kötelezettség olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapán már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történ meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető.

Ide tartoznak különösen:

• a határidős adásvételi ügyletek
• a swap ügyletek határidős része miatti kötelezettségek

Nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek!

A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. Ha nem jelentős a hatás, akkor marad a könyv szerinti érték.

Eredmény-kimutatással való kapcsolat

A kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulását.

Be kell mutatni, hogy a hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal szembeni követelés, illetve kötelezettség.

Be kell mutatni:

• a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelynek a hátralévő futamideje több, mint öt év
• azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját
• a mérlegen kívüli egyéb bevételeket
• mérlegen kívüli tételként a függő és a biztos kötelezettségvállalások összegét fajtánkénti részletezésben

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére a tárgyéven, illetve az előző üzleti évben képzett céltartalék összegét, továbbá a tárgyévben, illetve az előző üzleti évben környezetvédelemmel kapcsolatos elszámolt költségek összegét, valamint a kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettségek várható összegét.

Ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendő összeget a mérlegben a kötvénykibocsátás miatti tartozások, az egyéb kötelezettségek vagy a váltótartozások között kell kimutatni a kötelezettségek visszafizetésének időpontjáig, és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.