1. Az aktív időbeli elhatárolások
Az aktív időbeli elhatárolások az összemérés elvének alkalmazásából következnek. A megbízható és valós összkép, a pontosabb információ érdekében az aktív időbeli elhatárolásokon elkülönítetten kell kimutatni:
- a bevételek
- a költségek, ráfordítások időbeli elhatárolását, valamint
- a halasztott ráfordításokat.
Fajtái:
- bevételek aktív időbeli elhatárolása
- költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
- halasztott ráfordítások
A mérlegben elfoglalt helyük szerint a C. sorban van.
Az egyszerűsített mérlegben nem szerepelhet aktív időbeli elhatárolás.
Az aktív időbeli elhatárolások tételei többségükben a könyvviteli zárlat során kerülnek megállapításra és könyvelésre. A gazdasági esemény bekövetkezésekor csak néhány tétel számolandó el:
- olyan többletkötelezettségek, ahol a visszafizetendő összeg nagyobb a kapott összegnél
- tartozásátvállalás összege
- lízingdíjak összege (operatív lízing esetén)
Az állományba vétel a számított értéken történik.
Az aktív időbeli elhatárolások tartalma:
- az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegek, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el
- az olyan járó árbevétel, kamat- és egyéb bevételek, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el
- a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett, a beszerzési értékben figyelembe nem vett bizományi díj, vásárolt vételi opció díja jelentős összegű és az az értékpapír beváltásakor, az értékpapír, a befektetés értékesítésekor várhatóan megtérül
- az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összege
Mérlegben szereplő érték:
Könyv szerinti érték
- értékvesztés
+- visszaírás
= mérlegérték
Értékvesztés és visszaírás elszámolása a bevételek követelésjellegű aktív időbeli elhatárolásnál lehetséges.
Egyedi minősítés alapján az üzleti év mérlegfordulónapjánt fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésekre értékvesztést kell elszámolni a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
Ha az egyedi minősítés alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell.
Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értéket.
Az eredmény-kimutatásban az időbeli elhatárolásoknak csak a hatásai érvényesülnek, a tárgyidőszakban elszámolt költségek, valamint árbevételek helyesbítő tételeiként az időbeli elhatárolás elvéből következően.
A kiegészítő mellékletbe be kell mutatni a járó osztalékot, mint adóalap-csökkentő tételt.
Tartalmaznia kell továbbá
- a bevételek aktív időbeli elhatárolásának
- a halasztott ráfordításoknak
- a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását.
2. A passzív időbeli elhatárolások
Fajtái:
- bevételek passzív időbeli elhatárolása
- költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
- halasztott bevételek
A mérlegben foglalt helyük az „A” változat esetén a G. sorban, a „B” változat esetén az E. sorban van.
Az egyszerűsített mérlegben nem szerepelhet passzív időbeli elhatárolás.
A passzív időbeli elhatárolások tételei többségükben a könyvviteli zárlat során kerülnek megállapításra és könyvelésre. A gazdasági esemény bekövetkezésekor csak néhány tétel számolandó el:
- fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, átvett pénzeszköz
- térítés nélkül átvett eszközök nyilvántartási értéke
- többletként fellelt, ajándékként, hagyatékként kapott eszközök piaci értéke
- a negatív üzleti vagy cégérték összege.
Az állományba vétel a számított értéken történik.
Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni:
- a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi
- a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítás, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra
- a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát
- a valuta- és devizakészlet, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek év végi értékelésekor kimutatott, összevontan nyereséget mutató különbözet
A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt:
- fejlesztési célra kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszköz összegét
- elengedett, valamint a 3. személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik
- térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét.
Halasztott bevételként kell kimutatni cégvásárlás esetén a negatív üzleti vagy cégértéket.
Halasztott bevételként kell kimutatni a vállalkozó valamely befektetett eszközre tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt.
A halasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározott időtartam alatt, határozatlan idejű szerződés esetén 5 év vagy annál hosszabb idő alatt lehet megszüntetni.
Amennyiben a vállalkozó 5 évnél hosszabb idő alatt szünteti meg a halasztott bevételt, azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.
Mérlegben szereplő érték: a könyv szerinti érték
Az eredmény-kimutatásban az időbeli elhatárolásoknak csak a hatásai érvényesülnek, a tárgyidőszakban elszámolt költségek (ráfordítások), valamint árbevételek (bevételek) helyesbítő tételeiként.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a negatív üzleti vagy cégérték 5 éven túli megszüntetésének indoklását. Tartalmaznia kell továbbá:
- a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának
- a halaszott bevételeknek a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását.
A vállalkozás az aktív és passzív időbeli elhatárolásokról egyedi nyilvántartást vezet. Az analitikus nyilvántartás adatait alátámasztja mindazon bizonylatokkal, amelyek az elhatárolások jogosságát, számszerű helyességét bizonyítani képesek.
A leltározás egyeztetéssel történik.