1. Az isoquant-görbe
Az isoquant-görbe azon tényezők összessége az inputtérben, amelyek azonos termelési mennyiséget eredményeznek.
Az isoquant-görbe alakja a termelési függvénytől függ. Az isoquantok rendszerint negatív meredekségűek.
Az isoquant-görbe lehetővé teszi, hogy a termelési függvény három-dimenziós ábráját kétdimenziós görberendszerré alakítsuk át. Ha kimetszük a termelési mennyiséghez hozzá tartozó tényezőkombinációkat, egy isoquant- rendszerhez jutunk.
Ahogy az isoquantok távolodnak az origótól, egyre nagyobb termelési mennyiséget képviselnek. Vagyis
q1<q2<q3<q4<q5.
- Az isoqunat- görbe nem metszheti egymást és nem érheti egymást, mert ha egyetlen közös pontjuk van, akkor minden pontjuk közös.
- Az isoquantok negatív meredekségűek, mert ha a termelési tényezők helyettesítik egymást, akkor az egyik tényező növekedése szükségessé teszi a másik csökkentését azonos termék hatékony megvalósítása érdekében.
2. A nem tökéletesen helyettesítő termelési tényezők isoquantjai
Az isoquant- görbék relaváns tartománya csak a technikailag hatékony pontokat tartalmazza. Ebben a tartományban az isoquant görbe negatív meredekségű.
A technikai helyettesítés határrátája kifejezi, hogy az egyik tényező (munka) egy egysége hány egységnyi tényezőt (tőkét) képes helyettesíteni, változatlan termelést biztosítva. Jele: MRTS.
A technikai helyettesítés határrátája az isoquant- görbe mentén folyamatosan csökken, ha a termelési tényezők nem helyettesítik tökéletesen egymást.
3. Nem helyettesíthető termelési tényezők – a Leontief- típusú termelési függvény
Ha a termelési tényezők aránya nem változtatható, akkor a termelés mennyiségét a termelési tényezők közül az határozza meg, amelyik a szűk keresztmetszetet képviseli. Az ilyen termelési függvényt nevezik Leontif- típusú függvénynek.
A technikailag hatékony megoldás esetében mindkét tényezőt teljesen ki lehet használni, mindkét tényező ugyanazt a termelést teszi lehetővé:
Q=K/aK=L/aL
Skálaegyenes: ha az isoquantot képviselő hatékony pontok egy K/L sugaron helyezkednek el, amelye az origóból indul ki, ezt nevezzük skálaegyenesnek.
A merev tőke-munka arányú termelési eljárások estében a folyamatos helyettesítés helyett csak korlátozottan változtathatjuk a tőke és munka arányát, ha a különböző termelési eljárásokat kombináljuk egymással. A törésvonalú isoquant ezeket a lehetséges kombinációkat tartalmazza.
A törtvonalú isoquant különböző egyenes szakaszokból áll, amelyek mentén a technikai helyettesítés határrátája állandó. A töréspontokban a helyettesítési határráta meghatározatlan. Az egyes szakaszok helyettesítési rátája egyre kisebb, vagyis egy törtvonalú konvex isoquant-görbét kapunk.