Az N elemű véges sokaságból vett  n elemű egyszerű véletlen minta x1, x2,…,xn elemei alapján a várható érték becslése a sokasági átlag ( )becslését jelenti. Az értékösszegbecslés az átlagbecslésből számítható, annak a sokasági elemszámmal való szorzása után.

A sokasági átlag becslésére, egyszerű véletlen minta esetén is torzítatlan becslőfüggvény a mintaátlag.

Sokasági arány (P) becslésére egyszerű véletlen minta esetén is a megfelelő mintabeli arányt (p) használjuk, ami torzítatlan becslést ad.

Egy N elemű sokaság két változója legyen X és Y. A becsülni kívánt sokasági jellemző e két változó sokasági értékösszegének, illetve átlagának hányadosa:

Becslések rétegzett mintából:

A rétegzett mintavételt akkor alkalmazzuk, ha a sokaság a vizsgált ismérv alapján heterogén. Ilyenkor a vizsgálni kívánt ismérvvel szoros sztochasztikus kapcsolatban álló rétegképző ismérvet választunk, és a sokaságot e szerint csoportosítjuk. Ezekből a csoportokból külön-külön egymástól függetlenül egyszerű véletlen mintát veszünk, így csökkentjük a vizsgálni kívánt ismérv szerinti szórást.

A rétegzett mintavétel feltételei:

• Olyan rétegképző ismérv ismerete, amely alapján a vizsgált ismérv szerinti heterogén sokaság homogénebb rétegekre bontható
• A nyilvántartás tartalmazza a rétegképző ismérv szerinti hovatartozást
  

A rétegzett mintavétel lépései:

1. Rétegképző ismérvet választunk, és a sokaságot e szerint rétegekre bontjuk
2. Meghatározzuk a mintaelemszámot
3. Eldöntjük, hogyan osztjuk szét az n elemű mintát a rétegek között.
   

Csoportos mintavétel:    

A csoportos vagy többlépcsős mintavételt akkor célszerű alkalmazni, ha a megfigyelni kívánt sokaságról nem áll rendelkezésre nyilvántartás.
Csoportos mintavétel esetén a kiválasztáskor egyszerű véletlen mintavétellel előállítunk egy elsődleges mintavételi egységet, amelyből kiválaszthatjuk a másodlagos mintavételi egységet. A csoportos mintavételt akkor célszerű alkalmazni, ha az elsődleges egységek heterogének.

Nem véletlen mintavételi módok:

1. A kvóta szerinti kiválasztás (Kvóták előírásával készítik a mintát)
2. A koncentrált kiválasztás (a sokaság tipikus elemei kerülnek a mintába)
3. Az önkéntes (tudatos) kiválasztás (saját elképzelés szerinti minta)
   

Szisztematikus mintavétel

Nem tartozik sem a véletlen, sem a nem véletlen mintavételi eljárások közé. A mintába az egymástól egyenlő távolságra lévő egyedek kerülnek be nyilvántartás alapján. A szisztematikus mintavétel előnye az egyszerűség.