Empirikus eloszlás: 

= ténylegesen tapasztalt adatok alapján rajzolt gyakorisági görbe.

Típusok:

1. egymóduszú eloszlások
   a.    szimmetrikus
   b.    aszimmetrikus:
   (1)    jobboldali
   (2)    baloldali
   (3)    J alakú I.
   (4)    J alakú II.
2. 2.    többmóduszú eloszlások
   a.    M alakú I.
   b.    M alakú II.
   c.    U alakú
   

Aszimmetria mérése:

1. A mutató: alapgondolata: szimmetrikus eloszlásoknál a számtani átlag és a módusz értéke megegyezik.
2. F mutató: alapgondolata: szimmetrikus eloszlásoknál a medián az alsó és felső kvartilistől egyenlő távolságra helyezkedik el.
   

Koncentráció:

= gazdasági életben lévő tömörülések.
Mérése: adott x ismérv gyakorisági és értékösszeg eloszlását hasonlítjuk össze. ( nagy relatív gyakorisághoz alacsony relatív értékösszeg tartozik = koncentráció)

Koncentrációs tábla:

= relatív gyakoriságok és értékösszegek összehasonlítását végezhetjük el benne.

Lorenz-görbe:

= koncentráció ábrázolására és elemzésére szolgáló grafikus ábra. (egységoldalú négyzetben ábrázoljuk a kumulált relatív gyakoriságok függvényében a kumulált relatív értékösszegeket.)

Kvartilis eloszlás:

= x ismérvérték szerint rangsorba rendezett sokaság azonos hányadaihoz tartozó értékösszeg hányadok.

Momentumok:

r-ed rendű momentum: adott valószínűségi változó r-edik hatványának várható értéke.
Elsőrendű momentum = számtani átlag
Másodrendű momentum = négyzetes átlag
Elsőrendű centrális momentum = 0
Másodrendű centrális momentum = szórásnégyzet.