Piac

Valamely terméknek azokból a tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik össze, akik csere céljából kerülnek piaci kapcsolatba.

A piacon jelenlévő vállalatok által előállított és értékesítésre felajánlott termékek összessége alkotja a piaci kínálatot. 

A kínálatot alkotó termékek közötti verseny különböző szintű lehet:

1. Fogyasztó pénzéért folytatott verseny (élelmiszer vagy szórakozás)
2. Hasonló szükségletet kielégítő termékek közötti verseny (sör vagy üdítő)
3. Azonos termékcsoporton belüli verseny (Coca-Cola vagy narancslé)
4. Cikkelem szintű verseny (Coca-Cola vagy Pepsi Cola)

Azonban a piacon a termékek előállítói és kínálói között is előfordulhat versenyhelyzet.

Verseny és együttműködés a piacokon:

A vállalat érintettjei között a vevőkön és az eladókon kívül a legfontosabb szerep a versenytársaknak jut. A verseny tágan értelmezve kettő vagy több szereplő közötti előnyszerzésre való törekedés. A verseny szabályait a gazdaság belső logikája mellett a gazdasági törvények is szabályozzák. A verseny gazdasági jelentősége elsősorban abban áll, hogy folyamatosan egyre magasabb szintű szolgáltatásra sarkallja a versenyző feleket. A verseny lényege gazdaságszervező erejében rejlik.

Ez a gazdaságszervező erő  verseny hármas funkciójában jelenik meg:

• Jóléti funkció: a fogyasztók számára a lehető legnagyobb jólétet eredményezi
• Allokációs funkció: arra tereli a versenyző feleket, hogy erőforrásaikat a fogyasztó által igényelt termékek előállításába fektessék
• Hatékonysági funkció: arra kényszeríti a versenyző feleket, hogy a lehető legalacsonyabb ráfordítással állítsák elő termékeiket.

A verseny mellett kialakulhatnak a piacon a kooperáció különféle formái is, amikor kettő vagy több versenytárs a piacon valamilyen cél érdekében együttműködik.

Ezek az együttműködések jellegük szerint lehetnek:

1. Pozitív gazdaságszervező lépések: jogilag érvényesíthető olyan kapcsolatok, amelyeket az a várakozás hoz létre, hogy a felek közös akciója a piac egészét bővíti, a gazdasági rendszer hatékonyságát fokozza és így a közös akció révén valamennyi érintett jól jár.
2. Verseny tisztaságát fenyegető lépések: ezek lehetnek horizontális jellegűek, amikor versenytársak megállapodása azért korlátozza a köztük lévő versenyt, hogy így közös erővel jussanak előnyhöz a piacon (kartell) vagy vertikálisak (pl. viszontvásárlás kikötése, árukapcsolás stb.)

Belépési és kilépési korlátok:

A vállalat szempontjából elsődlegesen fontos piac a releváns piac, ami az igénykielégítési törekvése szempontjából elsődlegesen szóba jöhet. A piacra való belépés nemcsak a belépni vágyó saját ügye, hanem korlátokkal kell megküzdeni.
Ezek a következők lehetnek:

• Állami szabályozás (egészségügyi előírások, technológiai előírások, vámok, értékesítési csatornákhoz való hozzáférés lehetősége, egyes szereplők kivétele preferálása)
• Méretgazdaságosság (gazdaságos működéshez megfelelő üzemméret szükséges, illetve megfelelő méretű piac)
• Termékdifferenciálás (az újonnan belépőnek meg kell ismertetnie termékét a piacon, hogy elhódítsa a potenciális fogyasztókat a versenytársaktól)
• Tőkekorlátok
• Vevők partnerváltásának költségei (a potenciális vevőknek költséget jelent, hogy új szállítótól szerezze be áruját)
• Elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehetőségének korlátjai
• Egyéb belépési korlátok (pl. liszenszek, földrajzi elhelyezkedés, tapasztalatok hiánya stb.)

Kilépési korlátok:

A piacra való belépés mellett a kilépés is nehézségekkel járhat a vállalat számára, ezek a következők lehetnek:

• Eszközök konvertálhatatlansága
• Munkaerő konvertálhatatlansága
• Tőkepiac fejletlensége

Vevők és szállítók alkupozíciói:

Elsősorban annak a függvénye, hogy milyen a vevők és a szállítók piaci részesedése az adott piacon, vagyis milyen erőt képviselnek a partnerrel szemben. Ezek szerint az alábbi helyzetek különböztethetők meg:

• Erős a szállító alkupozíciója abban az esetben, ha valamilyen formában a kínálatát tekintve egyedül áll a piacon vagy monopol helyzetben van az adott terméket tekintve, illetve, ha a leendő vevő által okozott forgalomnövekedés jelentéktelen.
• Gyenge a szállító alkupozíciója, ha versenyhelyzetben van az adott termék piacán, vagy ha a leendő vevője által okozott forgalomnövekedés szükséges a cég számára
• Erős a vevő alkupozíciója ha nagy a koncentráció a piacon és a vevő magas piaci részesedéssel rendelkezik
• Gyenge a vevő alkupozíciója, ha a piacon viszonylag alacsony a részesedése és így forgalma a szállító összforgalmához képest jelentéktelen.