Termékkínálat:
A vállalati termékpolitika a termékkínálat kialakításában csúcsosodik ki. Ez azontúl menően, hogy a forgalmazott mennyiséget meghatározzuk, azt is jelenti, hogy a kínálatunk összetételét is meg kell határozni termékcsoportonként és azon belül is. A választékot két szempont szerint lehet átvizsgálni:
- Választék szélessége: azt jelenti, hogy hány termékcsoport van a kínálatunkban. E szerint a választék lehet széles vagy szűk
- Választék mélysége: egy adott termékcsoportba tartozó termékek száma. E szerint a választék lehet lapos vagy mély.
Egy szupermarket kínálata lehet teljes körű (széles, de lapos), egy szakbolt választéka lehet kevésbé széles, inkább mély, egy speciális bolt választéka lehet inkább szűk és mély.
A termékkínálatból ki kell választani azokat a termékeket, amiket valamilyen szempont szerint fontosak a vállalatnak.
Erre különböző technikák vannak :
ABC-elemzés:
E módszer alapján a termékkínálatot termékek szerint három jellemző csoportba kell osztani.
A felosztás módszere többféle lehet:
- Vertikális ABC-elemzés: valamilyen mutató alapján rangsoroljuk a termékeket (pl. az összforgalomból való részesedések alapján) és így elemezzük a termékportfoliónkat.
- Horizontális ABC-elemzés: egyedi értékkategóriákat állítunk fel (pl. nyereséghányad alapján) és így rangsoroljuk termékeinket.
- Egyéb nem számszerűsíthető csoportosításokat is fel lehet állítani (pl. értékesítés problémái alapján)
BCG mátrix:
A Boston Consulting Group által kifejlesztett elemzési módszer, ami a termékeket a piaci növekedési ütemük és piaci részesedésük alapján osztja négy csoportba
Termék-mix kínálati elemzés:
A vállalat által gyártott termékek kínálatát lehet ábrázolni egy két vagy háromdimenziós területen, két vagy három jellemző szempontját figyelve. Az ábrába fel lehet venni vizsgálat szempontjából a versenytársak termékeit is, így meg lehet határozni (a termékeket kijelölő pontok összekötésével) a vállalat termékvonalát.
Termék életgörbe:
A termék értékesítését az idő függvényében leíró görbe a termék életgörbéje. Az életgörbe egyes szakaszaiban más és más jellemzői vannak a termék fogyasztóinak, versenytársainak , és az alkalmazandó marketing-mix-nek. A termék életgörbe szakaszai a következők:
- Bevezetés: innovátorok vásárolják, kevés versenytárs van a piacon, értékesítési stratégia a próbavásárláson alapul, kevés értékesítési út van, reklám a presztízsértékre összpontosít, kevés kapcsolódó szolgáltatás van, magasak a marketing költségek
- Növekedés: korai elfogadók vásárolják, növekszik a versenytársak száma, értékesítési stratégia márkatulajdonságon alapul, értékesítési utak szelektívek, reklám a tulajdonságokra összpontosít, sok kapcsolódó szolgáltatás van hozzá, magasak a marketing költségek
- Érettség: tömegpiac, kevesebb versenytárs, de azok nagyok, értékesítési stratégia alapja a márkaérték, szélesek az értékesítési utak, ár a legfőbb reklámérv, mérsékelt számú szolgáltatás, mérsékeltek a marketing költségek
- Hanyatlás: lemaradók vásárolják, csökkenő számú versenytárs, értékesítési stratégia alapja a megbízhatóság, szelektív értékesítési utak, kevés számú szolgáltatás, mérsékeltek a marketing költségek, legfőbb reklámérv a különleges felhasználhatóság.
Laridge-Steiner féle termékelfogadási folyamat:
- Nem tud semmit az új termékről
- Hallott róla valamit
- Ismeri az új terméket
- Megtetszik neki
- Fontolgatja a vásárlást
- Helyesnek találja a vásárlást
- Vásárol
- Kipróbálja
- Véleményt alkot
- Újravásárol
Rogers-féle termék elfogadási görbe:
A gyorsasági sorrendben felvett vásárlói százalékokat mutatja meg az idő függvényében.
Ezek szerint az elfogadás sorrendjében az alábbi százalékokban vannak a fogyasztók:
- Innovátorok 2,5%
- Gyors elfogadók 13,5%
- Gyors többség 34,0%
- Lassú többség 34,0%
- Késlekedők 16,0%