Információtartalom vázlata

  • A marketingkoncepció lényege
  • Az egységes vállalati arculat tartalmi elemeinek meghatározása – filozófia, küldetés
  • A S.W.O.T. analízis

A marketingkoncepció lényege:

Az üzletpolitikájukat a vállalatok különfééle koncepciók szerint szervezhetik, attól függően, hogy milyen vállalati vagy társadalmi értéket képviselnek

Koncepciók fejlődése:

A tömegtermelés kialakulásától egészen az 1950-es évek végéig a termelési koncepció létezett, melynek legfőbb jellemzője a termelés bővítése volt. Az 1960-as  években egy  uj szemlélet jelent meg, a termékkoncepció. A hangsuly a termékfejlesztésre, a minőség javítására tevődött át. A fejlődést tekintve a  harmadik szemléletmód az értékesítési koncepció, melynek domináns jegyeit már az 1970-es években is fellelhetjük, azaz a meglevő termékek  (néha agresszív befolyásolással történő értékesítése.) Az 1980-as években jelenik meg a marketing orientáció, mely a fogyasztók szükségleteiből, igényeiből indul ki. Az 1990-es évek elejétől pedig a társadalomközpontú marketing szemlélet lett az uralkodó.

A marketing koncepció:

A célpiac azon részének a fogyasztói szükségletéből indul ki, amelynek igényeit a konkurrenciától hatékonyabban, ill. hatásosabban próbálja kielégíteni. Cél a minél nagyobb profit realizálása a fogyasztói elégedettség révén.

Ez a koncepció egy hosszútávú előretekintést jelent, mert az elégedett fogyasztó visszajön, ujravásárol a cég termékeiből, és ezzel továbbnöveli a vállalat profitját.

A marketingszemlélet alappillérei:

  • Piacközpontúság: minél jobban meg kell  ismerni a piac igényeit, és a lehető legjobban kielégíteni, de ehhez meg kell határozni a célpiacot, azt, hogy kinek akarunk értékesíteni
  • Vevőorientáció: a vevő igényeinek megjelenése a termék tervezésétől a fogyasztóhoz való eljutásig
  • Koordinált marketing: egyrészt a belső marketing feladatoknak – termékpolitika, árpolitika, eladás, reklám – összhangban kell  lennie a fogyasztó számára: másrészt a marketingfeladatokat a vállalat más részlegeivel, - pénzügy, K+F  is össze kell egyeztetni
  • Társadalomközpontú marketingkoncepció: A marketingkoncepció alkalmazásakor a vállalatok újabb problémával találják szemben magukat: környezet szennyeződés, természeti erőforrások kimerülése, stb. Egyre  többen veszik figyelembe, hogy nem csak a profit számít, hanem a hosszútávú cél érdekében az emberre kell összpontosítani.  Ha nincs ember, akkor nincs profit.

Arculat:

 

Az egységes vállalati arculat tartalmi elemeinek a meghatározása

Vállalati arculaton a cég kifelé és befelé irányuló önábrázolását, magatartását, és tudatos megnyilvánulását értjük. Azoknak a vizuális elemeknek az összessége, melyek felismerhetővé, azonosíthatóvá teszik az  adott szervezetet, és megkülönböztetik őt másoktól. A jó vállalati arculat kifejezi a cég céljait, tevékenységét, és hordozza a cégidentitást.

  • A vállalati arculat nem azonos az  image- val.
  • Image = az a kép, ami a vállalatról a környezetében kialakult.
  • CI = az a kép, amit a vállalat magáról kialakít, annak érdekében, hogy az image-ját megváltoztassa.

CI összetevői:

  • lehet tartalmi és formai.
  • Tartalmi összetevő azt mutatja meg, hogy mit tesz a vállalat,
  • míg a formai összetevő azt mutatja meg, hogy hogyan teszi.

Elemei:

  • cégfilozófia, cégkultúra: vállalati név, történet, vezérszlogen, szignál.
  • vizuális elemek: embléma, színvilág, betütipus, stb
  • üzleti kommunikáció: levélpapír formája, márkanév, design, névjegyek,reklámarculat ( csomagolás, címke,  katalogus, honlap, stb.)
  • külső és belső környezet: épületek külső és belső képe
    • parkolás,
    • formaruha,
    • általános atmoszféra

Az arculat kialakításra akkor van szükség, ha új vállalat ujonan jelenik meg a piacon

Arculat váltásról akkor beszélünk, ha a vállalatnak valamilyen okból nem felel meg a korábban kialakított gyakorlat.

A CI megjelenésének okai:

  • Innováció felgyorsult, a termék életciklusa lerövidült és olyan termékválaszték jelent meg, tökéletesen helyettesítő termékekből, hogy a fogyasztóknak nehéz piaci döntéseiket meghozni.
  • Gazdaságtalan a vállalat számára egy-egy termék külön márka-image kiépítése

Kialakításának szempontjai:

  • minél markánsabb legyen a kép
  • minél jobban elváljon a konkurens vállalatról kialakult képtől
  • reális legyen

 Az erős pozitív arculat fedezéket nyújt:

  • külpiacra lépéskor
  • új fogyasztói igények érvényesülésekor
  • piaci telítettség esetén
  • konkurencia megjelenés vagy erősödése esetén
  • technológia változáskor

A pozitív vállalati személyiség előnyei akkor jelentkeznek, ha:

  • a vállalat termékei könnyen helyettesíthetők
  • csomagolásnak kiemelt szerepe van
  • vállalati termékskála gyorsan változik
  • alacsony műveltségű vevő
  • földrajzilag vagy szervezetileg erősen tagolt a vállalat.

A SWOT elemzés:

A SWOT elemzéssel feltérképezhetjük valamely piaci iparág, piac, üzlet, termék stb.életképességét, ill. megfigyelhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. Ez az elemzés leggyakrabban az  üzleti terv részét képezi, bankok vagy befektetők számára készül, hogy láthatóak legyenek az üzleti tervben a megtérülés esélyei ill.arányai.

A SWOT egy angol mozaikszó, amely 4 kezdőbetüből áll össze.

  • erősség
  • gyengeség
  • lehetőség
  • veszély

A SWOT elemzés magyar megfelelője a GYELV elemzés

  • Gyengeségek: belső tényezők, olyan dolgok, amelyek nem jól működnek, de lehet rá befolyás, hogy jobb legyen. Ennek okai lehetnek:
    • belső viszályok
    • képzetlen munkaerő
    • gyenge image
    • elavult termékek,
    • értékesítési rendszer
  • Erősségek:belső tényezők: pozitív dolgok, amelyek jól működnek, és van befolyásolási lehetőségünk, annak érdekében, hogy még jobban működjenek.
    • lehetünk jobbak a versenytársaknál,
    • alacsonyabb költséggel dolgozunk,
    • fejlett technika,
    • jó minőség,
    • jó image,
    • jó értékesítési rendszer.
  • Lehetőségek: ezek külső tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek, és rájuk építve ki tudjuk használni az erősségeinket,
    • gyors piaci növekedés,
    • új technológia,
    • külpiaci nyitás, 
    • magas márkahúség.
  • Veszélyek:olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, csökkentik a siker esélyeit, kockázatot jelentenek. Ilyenek lehetnek:
    • külföldi versenytárs megjelenése a piacon,
    • új helyettesítő termékek bevezetése,
    • új technológia,stb.

Amikor elemzést végzünk a SWOT elemzés céljából, akkor arra kell törekednünk, hogy felismerjük azokat a tényezőket, amelyek  kapcsolatban állnak vállalkozásunk stratégiáival. A kiértékelést alapos munkával kell elvégezni, és preventiven kell fellépnünk a stratégiánkat negatívan befolyásoló körülményekkel szemben.