Költségek és költséggazdálkodás

A költség a tevékenység során felmerülő összes anyagi és szellemi ráfordítás pénzben kifejezett értéke.

A költség csoportosítható:

1. megjelenítési forma szerint (költség nemek)

• anyag költség
• bérköltség
• értékcsökkenési leírás
• egyéb költségek

2. a tevékenység szerint, amivel kapcsolatban a költség felmerül

• beszerzéssel
• raktározással
• készletezéssel
• értékesítéssel stb.

3. a forgalomhoz való viszony szerint

• változó költségek: ezek lehetnek a forgalom arányában változóak (pl. ELÁBÉ), a forgalomnál gyorsabban növekvőek (pl. reklám, marketing) és a forgalomnál kisebb mértékben növekvő költségek (pl. munkavédelmi oktatás, dolgozók továbbképzése….)
• állandó költségek: amelyek nem függnek a forgalomtól (pl. bérleti díj)

4. a költség összetétele szerint

• egyszerű költség: olyan, amit nem lehet tovább bontani (pl. munkabér költsége, ide tartoznak a költség nemek)
• összetett költség: amelyek felbonthatóak, ilyenek az általános költségek (pl. anyagbeszerző bére, mert nem csak 1 féle tevékenységet folytat…)

A költségek nagyságát meghatározó tényezők

• a forgalom nagysága (ha nő a forgalom - magasabb ELÁBÉ, több alkalmazott – több bérköltség….)
• az áruforgalom összetétele (minél anyagigényesebb vagy munkaigényesebb termékeket forgalmazunk, annál magasabb a költségvonzata)
• a kereskedelmi munka minősége és technikai felszereltsége (kezdő vagy rutinos eladók dolgoznak, illetve szeletelő gép vagy kés az eszköz)
• hálózatban működik-e a bolt, vagy önálló üzletként (az önálló boltnak saját raktár kell nagy készlettel, a hálózatban levőknél kisebb készletezés is elég. Minél nagyobb a hálózat, annál kisebb a boltonkénti raktározási költség, mivel a központi raktár költsége annál többfelé oszlik)
• az értékesítési forma (hagyományos boltban 1 vevő leköt 1 eladót, míg az önkiszolgáló értékesítésnél folyamatos a kereskedelmi tevékenység)
• az értékesítés körülményei (hagyományos boltban bútorok, szekrények, polcok, míg a hálózati önkiszolgálókban raklapok, egyszerű polcok szükségesek)
• a különböző díjtételek változása (gáz, villany, telefon árának emelkedése, fuvarozási tarifák emelése…)

A költségek elemzése

1. a költségek időbeli vizsgálata (dinamikus viszonyszámokkal, tervfeladat és tervteljesítési viszonyszámokkal)
2. a költségek összetételének vizsgálata (megoszlási viszonyszámmal mutatható, hogy az összes költségen belül a költségek egyenként mekkora részt képeznek)
3. relatív mutatók alkalmazása – költség szint (eredmény keletkezése)

A költségek tervezése

Az eredmény szempontjából az a jó, ha a költségek minél kevesebb részt képeznek. A költségeket tervezhetjük:

• költség nemenként (anyagköltség, bérköltség, értékcsökkenési leírás, egyéb)
• időben (következő évi, vagy több éves terv)
• a költségterv szoros összefüggésben van a bevételi tervvel, a pénzügyi tervvel és az eredmény tervvel

A költséggazdálkodás hatása az eredményre

• minél alacsonyabb a költség, annál nagyobb lehet a nyereség
• minél magasabb a költség, annál kisebb a nyereség
• amennyiben a költségek meghaladják az árréstömeget, veszteségről beszélünk
• a veszteséges tevékenység huzamosabb időn keresztül nem tartható fenn
• arra kell törekedni, hogy a költségeket csökkentsük