Az ellenőrzés az a tevékenység, amellyel a cég tevékenységét, gazdálkodását, annak az eredményét vizsgáljuk és elemezzük.

Az ellenőrzés lehet:

  • belső ellenőrzés: ezt a tulajdonos, a boltvezető vagy bizonyos helyeken a belső ellenőr végzi
  • külső ellenőrzés: ezt az ellenőrzésre jogosult szervek végzik (APEH, ÁNTSZ, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Állategészségügyi Szolgálat, Tűzoltóság, Rendőrség, Mérésügyi Hivatal…)

Belső ellenőrzés

  • lehet folyamatos, napi ellenőrzés (pl. boltvezető ellenőrzi, hogy a dolgozók jelen vannak-e, ellenőrzi a hűtőberendezéseket, a pénztárakat, a vásárlók könyvét…)
  • lehet időszakos, pl. a leltár

A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságokat záros határidőn belül meg kell szüntetni. A megszüntetésért és a határidő betartásáért a boltvezető felel (illetve az, akinek a boltvezető kiadta a feladatot).

Külső ellenőrzés

  • lehet terv szerinti
  • lehet bejelentésre történő

A külső ellenőrzésről mindig jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készülhet formanyomtatványon, az Ellenőrzési jegyzőkönyv (nyomtatvány boltban kapható) több példányos tömb, aminek minden vállalkozásnál lennie kell.
Az ellenőrző szervek az észrevételeiket, javaslataikat, előírásaikat és a visszajelentési határidőt a jegyzőkönyvben rögzítik. A jegyzőkönyvben foglaltakra a boltvezetőnek a megadott határidőig reagálnia kell (az ellenőrző szervek általában utóellenőrzést is végeznek). Egy cégnél csak egy ellenőrzési jegyzőkönyvnek kell lennie, valamennyi ellenőrző szerv abba az egybe írja a véleményét.

Külső ellenőrző szervek csoportosítása

  1. vannak olyan szervek, amelyek az egész ország területén jogosultak vizsgálódni, ezeket országos hatáskörű szerveknek nevezzük pl. Energia Hivatal, Bányakapitányság, Műszaki Biztonsági Felügyelet (kazán, gázpalack…nyomáspróbái)
  2. területi hatáskörű szervek, ezek egy megyén vagy régión belül vizsgálódhatnak pl. Munkaügyi Központ, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, APEH, Megyei Rendőrkapitányság, Megyei Tűzoltó parancsnokság….
  3. helyi hatáskörű szervek, az önkormányzatok, az önkormányzatok jegyzői, városokban a Piacfelügyelet, nagyobb önkormányzatoknál vannak illetékes szakigazgatási szervek….

A külső ellenőrzés és módszerei

  • terv szerinti ellenőrzés vagy bejelentésre történő ellenőrzés
  • mintavétel (ÁNTSZ, Állategészségügyi Szolgálat)
  • próbavásárlás (APEH, illetve Fogyasztóvédelmi Felügyelőség alkalmazza). A próbavásárlásnál vizsgálják az áru származási helyét, szavatossági idejét, a magyar nyelvű tájékoztatók meglétét, a műszaki biztonságnak való megfelelést, az egészségügyi biztonság és az egészségügyi szabályok betartását.
  • az APEH a próbavásárlás során a számlaadási kötelezettség teljesítését ellenőrzi, valamint az áruk beárazását (egységárak és darabárak feltüntetését), ellenőrzik, hogy a pénztárgép megfelel-e az előírtaknak, elkülöníti-e a különböző ÁFA kulcsú termékeket….
  • a különböző berendezések, felszerelések és azok érvényességi határidejének vizsgálata pl. árubeszerzéshez használt gépjárműnek van-e érvényes zöldkártyája, tehergépjármű esetében a tachikard ellenőrzése, tűzoltó készülékek vizsgálata, mérlegeket hitelesíti és ellenőrzi a mérésügyi hivatal
  • Vám- és Pénzügyőrség vizsgálja a jövedéki adó alá eső termékeket és azok forgalmazását, eredetét, az esetleges csempészett áruk felderítését

Az ellenőrző szervek eszközei, büntetési lehetőségeik

  • felhívás a jogsértő magatartás megszüntetésére (ha pl. kiskorút kiszolgálnak alkohollal…)
  • pénzbírság: bármelyik ellenőrző szervnek joga van kiróni, az összeg kb. 100e forinttól felfelé terjedhet
  • a tevékenység részleges felfüggesztése (pl. APEH néhány napra bezárat üzletet)
  • a működési engedély bevonása rövidebb-hosszabb ideig, ezen időszak alatt a tevékenységet folytatni nem lehet
  • a tevékenységtől való eltiltás, a működési engedély végleges bevonása. Ha pl. kereskedőt tiltottak el, újra ilyen irányú vállalkozói engedélyt nem is kaphat a későbbiekben sem
  • szabálysértési, illetve büntetőjogi eljárás kezdeményezése. A legsúlyosabb büntetőjogi eljárás lehet, mert a cselekvés súlyától függően börtönbüntetésre is ítélhetik a vállalkozót