Egyszintű bankrendszerben a banktevékenység nem jár túl nagy kockázattal. A bankok a tervet finanszírozzák, a döntéseket az állami szervek hozzák, a keletkező veszteséget is az állam viseli.
Kockázat:
A jövőre irányuló gazdasági döntés eredményének bizonytalansága, illetve a várható eredményhez viszonyított veszteség vagy nyereség mértéke; azaz cselekvéssel járó veszély, veszteség lehetősége.
A bankok sosem a saját pénzüket kockáztatják ezért nagy a kockázat szigorúbb törvényi háttér
A bank bukása esetén a betétesek nagyobb védelmet igényelnek, mint a bank részvényesei. Egy bank bukása „láncreakciót” indíthat meg, amely más bankok összeomlásához vezethet.
A kockázat három, egymással összefüggő okból származik:
- a nem kielégítő diverzifikálásból,
- a nem kielégítő likviditásból,
- a kockázatviselési hajlamból,
Más megközelítés szerint a bank kockázata mérlegének összetételéből, az eszközök és források alakulásából következik.
A kockázat fajtái
1. Hitelkockázat:
A bankoknak az az alapvető kockázata, hogy a hiteladósok nem tudják visszafizetni a hitelt és a kamatokat lejáratkor, illetve egyáltalán nem fizetnek.
2. Befektetési kockázat
A hitelkockázat speciális esete. A bank befektetéseinek esetleges értékvesztéséből következik, mivel az értékpapírok árfolyama és a piaci kamatláb ellenkező irányba változik. Minél nagyobb a hitel kockázata, annál magasabb kamatot számolnak fel a bankok, hogy fedezni tudják az esetleges veszteséget.
3. Likviditási kockázat
A likviditás azt jelenti, hogy a bank folyamatosan eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek, teljesíteni tudja ügyfelei követelését, ha pénzt akarnak felvenni számlájukról, vagy hitelt akarnak igénybe venni.
4. Kamatkockázat
Annak a kockázata, hogy a jelenleg folyósított hitelre a bank adott kamatlábat számít fel, de előfordulhat, hogy a kölcsön időtartama alatt a hitelt újabb, magasabb kamatlábú forrásokkal kell finanszíroznia.
5. Működési kockázat
A működési kockázat arra a lehetőségre utal, hogy a bank működési költségei meghaladják működési bevételeit. A működési kockázat összefügg a bank költségstruktúrájával.
6. Szabályozási kockázat
A kamatláb-szabályozás is befolyásolja a bankok kockázatát.
7. Ország kockázat
A hitelkockázat egy különleges fajtája. Akkor jelentkezik, amikor egy országban annyira romlik a gazdasági helyzet, hogy az ország nem tud vagy nem akar külföldi valutában fennálló fizetési kötelezettségeinek eleget tenni.
8. Csalás kockázata
A tisztességtelenségből, csalásból, illetve a hibás munkavégzésből következik. A csalás kockázatát nem tekinthetjük elfogadható kockázatnak
9. Valuta kockázat
Ez egy nyitott pozíció, mivel az árfolyamváltozásnak van kitéve.
10. mérlegen kívüli kockázat
Ilyen pl. a garancia vagy kezesség vállalás.
A bankok választási lehetősége a kockázat és a jövedelmezőség között:
Mekkora kockázatot vállaljon, de jövedelmező is legyen. Különböző kockázatok összefüggenek egymással. Választhat, hogy a különböző kockázatokat milyen mértékben vállalja.
Kockázat és jövedelmezőség:
Kockázatosabb tevékenység → nagyobb nyereség lehetősége
- kis kockázat: állampapír portfólió
- közepes kockázat: vegyes portfólió
- nagy kockázat: részvény portfólió
A különböző kockázatok összefüggenek, dönteni kell, hogy melyik kockázatot milyen mértékben osztják
Kockázatok kiváltása:
- kamatkockázat: eszköz-forrás szerkezet menedzselése
- valutakockázat: (árfolyamváltozásban) határidős ügyletet köt
- opciós: vételi vagy eladási jog
- opciós díj: költségek merülnek fel
- likviditási kockázat: több elsődleges eszköz tartása (KP, értékesíthető eszközök)
A kockázat elhárítás mindig költséggel jár!
Kockázatvállalás és a bank tőkéje:
A bank tőkéje a szolvenciát, a hosszú távú fizetőképességet szolgálja, annak terhére nem helyezhető ki hitel. Megvédi a betéteseket a bank veszteségeitől.
Ha nő a kockázat, növelni kell a tőkét is.