Immateriális javak

Azokat a nem anyagi javakat (eszközöket) soroljuk az immateriális javak közé, amelyek közvetlenül és tartósan (1 éven túl) szolgálják a gazdálkodó tevékenységét, forgalomképesek és általában vagyoni jogokat testesítenek meg. Immateriális javak többségében vásárlás útján, apportként (a társasági szerződésben meghatározott értékben), vagy saját előállítással (pl. kísérleti fejlesztés útján) kerülhetnek be a nyilvántartásba. Az immateriális javak közös jellemzője, hogy értékük amortizálódik, emiatt terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni a termelés, tevékenység költségei között. Ennek alapján beszélhetünk az immateriális javak bruttó értékéről és nettó értékéről is.

Immateriális javak között kell kimutatni:

111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke: 

A vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos - beruházásnak, felújításnak nem minősülő - a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségek, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek.

Ilyen költségek lehetnek:

• Üzlet kialakításának, átrendezésének költségei
• Cégbíróságnak fizetett összegek (pl. bejegyzésért)
• Vagyonértékelésért fizetett összegek
• Ügyvédi munkáért fizetett összegek
• Minőségbiztosítási rendszer bevezetésének költségei
• Arculatterv, cégembléma készítésének költségei, stb.

Értékelés:

Idegen kivitelezés esetén számlázott beszerzési áron, saját kivitelezés esetén előállítási költségen történik az aktiválás. A befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét terv szerint öt év, vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. A Számviteli törvény szerint terven felüli leírás nem lehetséges. A mérlegben az értékelés nettó értéken történik.

112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke:

A kísérleti fejlesztésnek olyan közvetlen költsége, amely az aktiválható termék (szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet) közvetlen önköltségében nem vehető számításba, mivel annak összege meghaladja a termék várható piaci árát.

A kísérleti fejlesztés olyan, a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak illetve bevezetettek lényeges javítása.

E költségek aktiválásáról a vállalkozó dönt. A döntés során figyelemmel kell lenni arra is, hogy osztalékfizetési korláttal kell számolni az aktiválás esetén.

Ilyen költségek jellemzően:

• A gyártmányfejlesztés költségei
  
• A gyártásfejlesztés költségei

Értékelés:

Idegen kivitelezés esetén számlázott beszerzési áron, saját kivitelezés esetén előállítási költségen történik az aktiválás. A befejezett kísérleti fejlesztés aktivált értékét terv szerint öt év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, vagy megszüntetik, ill. az eredménytelen lesz. A mérlegben az értékelés nettó értéken történik.

(Bekerülési érték - terv szerinti értékcsökkenés leírás - terven felüli értékcsökkenés leírás + terven felüli értékcsökkenés visszaírása)

113. Vagyoni értékű jogok:

Egy vagyontárgynak, ill. márkanévnek a használati jogáért fizetett összeg (nem kapcsolódik ingatlanhoz). Lényege abban van, hogy az ellenérték fejében a vállalkozás egy eszköznek nem a tulajdonjogát, hanem csak használati jogát vásárolja meg.

Ilyenek jellemzően:

• Bérleti jogért fizetett összeg
  
• Koncessziós jogért fizetett összeg
  
• Használati jogért fizetett összeg
  
• Játékjogért fizetett összeg
  
• Márkanév és licenc megszerzéséért fizetett összeg
  

Értékelés:

Beszerzési értéken értékeljük. Az előállítási érték ezen eszközcsoportnál nem értelmezhető. A mérlegben az értékelés nettó értéken történik. A Számviteli törvény a terv szerinti értékcsökkenés leírás elszámolásánál lehetővé teszi az egyösszegű leírást is (50.000 Ft alatti vagyoni értékű jogoknál).

114. Szellemi termékek: 

Olyan időtálló alkotás, amelyek létrehozásában a szellemi munka játszik döntő szerepet és amelynek alkalmazásával anyagi vagy nem anyagi javak hozhatók létre.

Szellemi terméknek számít:

• Találmány
  
• Ipari minta
  
• Szoftvertermék
  
• Gyártási eljárás
  
• Know-how
  
• Védjegy

Értékelés:

Az értékelés attól függ, hogy honnan származik. Vásárlás esetén beszerzési áron történik az értékelés. Ha apportból kerül a vállalkozóhoz, akkor az apport értéken történik az aktiválás. Keletkezhet saját előállításból is. Ez esetben az értékelés előállítási költségen történik. A Számviteli törvény a terv szerinti értékcsökkenés leírás elszámolásánál lehetővé teszi az egyösszegű leírást is (50.000 Ft alatti szellemi terméknél). A mérlegben az értékelés nettó értéken történik.

115. Üzleti vagy cégérték:

A jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés. Cégvásárláshoz, cég átalakuláshoz kapcsolódó tétel.

Értékelés:

Cégvásárlás esetén (eszközök és a terhek átvételekor):

• Vételár - (Átvett eszközök piaci értéke - Átvett kötelezettségek értéke)

Cégvásárlás esetén (tulajdoni hányad vételekor):

• Részvények vételára - Részvények piaci értéke, vagy
  
• Részesedések vételára - Részesedésekre jutó saját tőke összege

Átalakulás esetén (vagyonértékelés és üzleti értékelés esetén):

• Üzletértékelés szerinti vagyonérték (Eszközök piaci értéke - Kötelezettségek, terhek piaci értéke)

A könyvekbe felvett többletérték terv szerinti leírása 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt történik. Terven felüli értékcsökkenés leírás nem értelmezhető. A mérlegben nettó értéken szerepel és lehet negatív cégérték is.

116. Immateriális javakra adott előlegek (technikai számla):

Az ilyen címen a szállítóknak átutalt - a levonható, előzetesen felszámított ÁFÁ-t nem tartalmazó - összeget kell itt kimutatni.

Értékelés:

Az immateriális javakra adott előleget a szállítónak, az importálást végző társaságnak átutalt levonható AFA-t nem tartalmazó összegben számoljuk el. Ez előlegkövetelésnek minősül, így az év végi értékelés során a követelésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

117. Immateriális javak értékhelyesbítése:

A vagyoni értékű jogok és szellemi termékek aktuális piaci értékének és azok könyv szerinti értékének pozitív különbözete.

Értékelés:

A fordulónapi könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözete.

119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése:

A gazdálkodónál használatban lévő immateriális javak használat miatti fizikai kopás és technikai avulás mértékének kifejezése.

Az immateriális javak megjelenése a beszámolóban

1. alapelv: a mérlegben nettó értéken kell szerepeltetni az immateriális javakat
2. a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a vagyoni értékű jogokat és a szellemi termékeket piaci értéken is értékelheti.
   Az értékelés módja a következő:
   • minden év dec. 31-i fordulónappal meg kell állapítani az egyedi eszközök könyv szerinti és piaci értékét is
   • a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti pozitív előjelű különbözet elsődlegesen a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírásával, ezen felül a mérlegben külön soron, értékhelyesbítés címén kimutatható
   Az értékhelyesbítések összege az eredményre nem gyakorol hatást, az a források között - értékelési tartalékként kimutatva - csak a saját (idegen) tőke arányát befolyásolja.

Az immateriális javak analitikus nyilvántartásának tartalma:

(A nyilvántartás egyedi nyilvántartó kartonon történik.)

• Azonosítási adatok, amelyek az immateriális jószág megnevezését, a kapcsolódó főkönyvi számla számát és elnevezését, a szerződés szerinti "szállító" megnevezését, a beszerzés (saját előállítás), aktiválás időpontját tartalmazza.
  
• Nyilvántartási adatok, amelyek a használó költséghelyet és annak változásait, az értékcsökkenés elszámolásának módszerét, a leírás kulcsát (összegét, egységét), annak változásait és időpontjait, a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának várható utolsó időpontját és az adótörvényben meghatározott amortizációs normát tartalmazzák.
  
• Állomány és értékadatok, amelyek a bruttó értéket és annak változásait, a maradványértéket és annak változásait, a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés összegeit és annak változásait, a visszaírt terven felüli értékcsökkenések összegeit és annak változásait tartalmazzák, valamint a nettó értéket.
  
• Értékhelyesbítés esetén az analitikus nyilvántartásba beépíthető a piaci érték és ennek alapján a piaci érték és a nettó érték különbözete és annak változásai is. Ez természetesen csak a piaci értékelésbe bevonható vagyoni értékű jogokat és szellemi termékeket érintheti.
  
• Az analitikus nyilvántartás adatait a főkönyvi számlák csoportjaihoz kell rendezni, ugyanakkor a terv szerinti értékcsökkenési leírás költséghelyenkénti elszámolásához a csoportos nyilvántartás is szükséges lehet. Ezzel kapcsolatban is követelmény az azonosítási, a nyilvántartási, az állomány- és értékadatok kimutatása. Rögzíteni kell a leltározás időpontjait, az állományból történő kivezetés időpontját, bizonylatát és értékét.
• Az immateriális javak könyvelésének alapbizonylatai, a külső számlák és különböző szerződések, az apportra vonatkozóan a társasági szerződés, a leltári többlet jegyzőkönyv, a térítés nélküli átvétel bizonylata vagy hagyatéki, ajándékozási bizonylatok, a közvetlen önköltség meghatározásánál a kalkulációs számítási anyagok. Az immateriális javakat egyeztetéssel lehet leltározni, általában a mérleg fordulónapjára vonatkozóan.

Még több az immateriális javakról:

• Az immateriális javak csoportjai, bizonylatolása és a nyilvántartó karton tartalma
  
• Az immateriális javak könyvelése