Joghoz kapcsolódó fogalmak |
 |
 |
|
A, Á - B C, Cs - D E, É - F G, Gy - H I, Í - J
K - L, Ly
M - N, Ny O, Ó - Ö, Ő P - Q - R S, Sz - T, Ty
V, W - X, Y - Z, Zs Adásvételi szerződésAz eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani. A vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. AlkotmányAz alkotmány jogszabályok és szokások összessége, amely az állami szervek létrehozására, működtetésére, az állami szervek és magánszemélyek kapcsolatára vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazza. Bérleti szerződésA bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. Bíróságok függetlenségeAz igazságszolgáltatás csak a törvénynek van alárendelve, a felettes szervezetek utasításainak nem. Bizományi szerződésA bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára a saját nevében adásvételi szerződést kötni. CselekvőképesMindenki, akinek a cselekvőképességét a törvény nem korlátozza. Cselekvőképtelen
Dologi biztosítékokMeghatározott vagyontárgyak lekötése a szerződés fedezetéül (zálogjog, óvadék, fedezetlekötés bankszámlán). Elállás jogaAmikor valamelyik fél a másik szerződésszegése esetére a szerződés felbontását köti ki. ElőszerződésBenne a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy későbbi időpontban szerződést kötnek. FoglalóA szerződés megkötésekor annak jeléül és biztosítékául átadott pénz vagy más dolog. Fuvarozási szerződésAlapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt a rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgálni. Gazdasági erőfölényGazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységet a piac többi résztvevőétől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleknek a vele kapcsolatos piaci magatartására. Egy áru piacán erőfölényben lehet egy vagy több vállalkozás. Gazdasági lehetetlenülésA gazdasági tényezők piaci viszonyok olyan méretű változtatása esetén, amelynek kereskedelmi kockázatát nem képesek viselni a felek. Hatalommegosztás elveAz állam funkcióit (törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás) szétválasztja és minden funkciót külön szervezetre bízza. Célja a diktatúra kizárása, azaz egyik hatalmi ág se kerülhessen kizárólagos döntési pozícióba. Hibás teljesítésHa a szolgáltatás nem felel meg a törvényes vagy a szerződésben meghatározott kellékeknek. JogAz állam által alkotott vagy elismert általánosan kötelező, viszonylag pontosan körülírt magatartási szabályrendszer, amely követendő magatartást ír elő és amelyeket megsértése esetére az állam joghátrány alkalmazását helyezi kilátásba, azaz állami úton kikényszeríthető a betartása. JogalkalmazásA jogszabály érvényesülése a jogalkalmazó szervek (bíróság, közigazgatási szervek) közreműködésével valósul meg. JogalkotásA jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szervek általánosan mindenkire kötelező magatartási szabály létrehozására irányuló, szigorúan formalizált tevékenysége. Formái törvényalkotás, rendeletalkotás. Jogegyenlőség elveA törvény előtt minden állampolgár egyenlő nemre, fajra, vallásra, nemzetiségre stb. való tekintet nélkül. JogértelmezésA jogi norma tartalmának feltárására irányuló tudatos tevékenység, amely nélkülözhetetlen eleme a jogkövetésnek és még inkább a jogalkalmazásnak. Jogi hibaA jogosult nem szerzi meg azokat a jogokat, amelyek őt jogszabály alapján vagy a szerződés jogcímén megilletik. Jogszavatosságot vált ki. Jogi normaCselekvési minta, amely szabályozza az emberi/szervezeti magatartásokat.
Jogi személyek
JogkövetésA jogszabálynak megfelelő, azaz a jogalanyok jogszerű magatartásával történő érvényesülés (a jogalkalmazó szervek közvetlen közreműködése nélkül) A jogkövetés ellentéte a jogsértő vagy jogellenes magatartás. Ez lehet tevőleges vagy mulasztás. Jogosult késedelemHa a jogosult a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el vagy elhalasztja azokat az intézkedéseket, amelyek a kötelezett teljesítéséhez szükségesek (pl. tartozásról kiállított nyugta visszaadásának megtagadása). JogrendszerA jogszabályok összessége alkotja. JogszavatosságA kötelezett helytállni tartozik azért, hogy a jogosult nem vagy csak korlátozottan szerzi meg a jogait (a szolgáltatás tárgyán harmadik személynek jogosultsága van és ezt a kötelezett a teljes határidőig nem szünteti meg). Jogvesztés kikötéseA szerződésszegésért felelős fél elveszít valamilyen jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilleti. JogviszonyA jog által szabályozott társadalmi viszony. JótállásSzigorúbb kellékszavatosság a kötelezett csak akkor mentesül alóla, ha bizonyítja, hogy a hiba oka az átadás után keletkezett (a kötelezett bizonyít). KellékszavatosságA kötelezett szavatol azért, hogy a szolgáltatás teljesítésekor rendelkezik a törvényes és a szerződésben kikötött használhatósággal, műszaki kellékekkel. KeretszerződésOlyan előszerződés, amelynek alapján a felek nem egy, hanem több szerződést kötelesek kötni. KésedelemA szolgáltatás időleges nem teljesítése. Következménye kártérítés (kamat, kötbér). Korlátozottan cselekvőképes
KötbérA szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítésére kikötött pénzösszeg vagy más vagyonérték. Kötelezett késedelemHa a kötelezett a teljesítési időben a szolgáltatást nem teljesíti. Kötelmi jogKötelem a meghatározott személyek között fennálló, olyan polgári jogi viszony, amelynél fogva a jogosult követelheti, hogy a kötelezett, valamely értékű szolgáltatást teljesítsen. A kötelemben a követelés és tartozás egyszerre jelenik. LehetetlenülésHa a szolgáltatás, valamely a szerződés megkötése után bekövetkezett okból nem teljesíthető. LízingszerződésSpeciális bérleti szerződés, amelynek eredményeként a bérlő a szerződés lejártakor a dolog felett tulajdonjogot szerezhet. Materiális hibaMinőségi - mennyiségi hiba, egészen más dolog szolgáltatása, mint amire szerződtek, használati utasítás, védjegy ellátás elmulasztása. Megismerési jogforrásA jogszabály megjelenési formáit jelenti, tehát azt ahonnan a jogszabály megismerhető. Nem létező szerződésHa a felek nem állapodnak meg a lényeges kellékekben, vagy ha a felek között nincs megegyezés. Népképviselet elveMinden állampolgárnak joga van képviseltetni magát, azaz választhat és választható. Objektív szerződésszegésAz a körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik tekintet nélkül arra, hogy a felek mennyiben működtek közre annak előidézésében. Szállítási szerződésA szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni - speciális adásvételi szerződés. Szállítmányozási szerződésA szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni valamint a küldemény továbbításával kapcsolatban egyéb teendőket elvégezni, és a megbízó köteles az ezért járó díj megfizetésére. Személyi biztosítékokMeghatározott személy vagyonának lekötése a szerződési érdek fedezetéül (kezesség, bankgarancia). SzerződésKét vagy több személy joghatást kiváltó egybehangzó akaratnyilatkozata. Szerződés hatálytalanságaA szerződés tényállása is megvalósul és az érvényességi kellékek is megvannak, de a szerződés hatálya már megszűnt vagy még nem állt be. Szerződési szabadságAzt jelenti, hogy a felek akarata jogi értelemben szabad. Négy irányú, mely szerint a felek meghatározzák
SzerződésszegésMinden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik vagy sérti valamilyen félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait. Szubjektív szerződésszegésValamelyik fél felróható magatartására vezethető vissza. Tartozás elismeréseAki tartozása fennállását elismeri ezzel bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a tartozása fennáll. A jogosultnak csupán a tartozás elismerést kell bizonyítania, hogy a követelését érvényesítse. Törvény uralmaTörvényi felhatalmazás nélkül az állami szervek nem intézkedhetnek, az állampolgárok csak a törvénynek vannak alárendelve. A törvény a hatalom képviselőire is vonatkozik. Törvényhozó hatalom hatásköreTörvényhozásra kizárólag az országgyűlés jogosult. TulajdonEgy dolog feletti teljes hatalom. Tulajdonjog korlátozásaMás tulajdonában lévő dolgon fennálló jog, amelynek megszerzése csak a dolog tulajdonától lehetséges. TulajdonjogviszonyA polgári jog által szabályozott vagyoni viszonyok alapjogviszonya. Vállalkozási szerződésA vállalkozót munkával elérhető eredmény létrehozására, a megrendelőt pedig az eredmény átvételére és díjfizetésre kötelező megállapodás. Végrehajtó hatalom felelősségeA kormány munkáját az országgyűlés értékeli és dönt arról, hogy elégedett-e a kormány munkájának eredményével.
( 1 Értékelés ) |
||
| Módosítás dátuma: 2009. augusztus 18. kedd, 23:46 |