{autotoc}

Adásvételi szerződés

Az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani. A vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.

Alkotmány

Az alkotmány jogszabályok és szokások összessége, amely az állami szervek létrehozására, működtetésére, az állami szervek és magánszemélyek kapcsolatára vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazza.
Alaptörvény, minden más jogszabály alapjául szolgál. Az alkotmányt minden szervnek és állampolgárnak be kell tartania (a törvény alkotót is köti).

Bérleti szerződés

A bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni.

Bíróságok függetlensége

Az igazságszolgáltatás csak a törvénynek van alárendelve, a felettes szervezetek utasításainak nem.

Bizományi szerződés

A bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára a saját nevében adásvételi szerződést kötni.

Cselekvőképes

Mindenki, akinek a cselekvőképességét a törvény nem korlátozza.

Cselekvőképtelen

  • a kiskorú személy (14. életévét be nem töltötte)
  • az a személy, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, mert az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel teljesen hiányzik
    • jognyilatkozatai általában semmisek
    • nevében a törvényes képviselője járhat el

Dologi biztosítékok

Meghatározott vagyontárgyak lekötése a szerződés fedezetéül (zálogjog, óvadék, fedezetlekötés bankszámlán).

Elállás joga

Amikor valamelyik fél a másik szerződésszegése esetére a szerződés felbontását köti ki.

Előszerződés

Benne a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy későbbi időpontban szerződést kötnek.

Foglaló

A szerződés megkötésekor annak jeléül és biztosítékául átadott pénz vagy más dolog.

Fuvarozási szerződés

Alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt a rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgálni.

Gazdasági erőfölény

Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységet a piac többi résztvevőétől nagymértékben függetlenül folytathatja anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleknek a vele kapcsolatos piaci magatartására. Egy áru piacán erőfölényben lehet egy vagy több vállalkozás.

Gazdasági lehetetlenülés

A gazdasági tényezők piaci viszonyok olyan méretű változtatása esetén, amelynek kereskedelmi kockázatát nem képesek viselni a felek.

Hatalommegosztás elve

Az állam funkcióit (törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás) szétválasztja és minden funkciót külön szervezetre bízza. Célja a diktatúra kizárása, azaz egyik hatalmi ág se kerülhessen kizárólagos döntési pozícióba.

Hibás teljesítés

Ha a szolgáltatás nem felel meg a törvényes vagy a szerződésben meghatározott kellékeknek.
Oka: materiális és jogi hiba.

Jog

Az állam által alkotott vagy elismert általánosan kötelező, viszonylag pontosan körülírt magatartási szabályrendszer, amely követendő magatartást ír elő és amelyeket megsértése esetére az állam joghátrány alkalmazását helyezi kilátásba, azaz állami úton kikényszeríthető a betartása.

Jogalkalmazás

A jogszabály érvényesülése a jogalkalmazó szervek (bíróság, közigazgatási szervek) közreműködésével valósul meg.

Jogalkotás

A jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szervek általánosan mindenkire kötelező magatartási szabály létrehozására irányuló, szigorúan formalizált tevékenysége. Formái törvényalkotás, rendeletalkotás.

Jogegyenlőség elve

A törvény előtt minden állampolgár egyenlő nemre, fajra, vallásra, nemzetiségre stb. való tekintet nélkül.

Jogértelmezés

A jogi norma tartalmának feltárására irányuló tudatos tevékenység, amely nélkülözhetetlen eleme a jogkövetésnek és még inkább a jogalkalmazásnak.

Jogi hiba

A jogosult nem szerzi meg azokat a jogokat, amelyek őt jogszabály alapján vagy a szerződés jogcímén megilletik. Jogszavatosságot vált ki.

Jogi norma

Cselekvési minta, amely szabályozza az emberi/szervezeti magatartásokat.

  • előírja a tanúsítandó magatartást
  • arra az esetre, ha a jogi normában foglalt feltételek megvalósulnak vagy a kötelezett nem a normában előírt magatartást tanúsítja milyen jogkövetkezmények állnak be.

Jogi személyek

  • az állam által is elismert, állandó vagy tartós célra létesült
  • tagjaitól független, azoktól elkülönült szervezettel rendelkezik
  • a tagok vagyonától független, önálló vagyonnal bír
  • saját vagyonára alapozott önálló vagyoni felelőséggel tartozik saját tartozásaiért

Jogkövetés

A jogszabálynak megfelelő, azaz a jogalanyok jogszerű magatartásával történő érvényesülés (a jogalkalmazó szervek közvetlen közreműködése nélkül) A jogkövetés ellentéte a jogsértő vagy jogellenes magatartás. Ez lehet tevőleges vagy mulasztás.

Jogosult késedelem

Ha a jogosult a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el vagy elhalasztja azokat az intézkedéseket, amelyek a kötelezett teljesítéséhez szükségesek (pl. tartozásról kiállított nyugta visszaadásának megtagadása).

Jogrendszer

A jogszabályok összessége alkotja.

Jogszavatosság

A kötelezett helytállni tartozik azért, hogy a jogosult nem vagy csak korlátozottan szerzi meg a jogait (a szolgáltatás tárgyán harmadik személynek jogosultsága van és ezt a kötelezett a teljes határidőig nem szünteti meg).

Jogvesztés kikötése

A szerződésszegésért felelős fél elveszít valamilyen jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilleti.

Jogviszony

A jog által szabályozott társadalmi viszony.

Jótállás

Szigorúbb kellékszavatosság a kötelezett csak akkor mentesül alóla, ha bizonyítja, hogy a hiba oka az átadás után keletkezett (a kötelezett bizonyít).

Kellékszavatosság

A kötelezett szavatol azért, hogy a szolgáltatás teljesítésekor rendelkezik a törvényes és a szerződésben kikötött használhatósággal, műszaki kellékekkel.
A kötelezett csak akkor mentesül alóla, ha a hiba oka a szolgáltatás időpontjában még nem állt fent, illetve a jogosult tudott a hibáról, de azt nem kifogásolta (a jogosult bizonyít).

Keretszerződés

Olyan előszerződés, amelynek alapján a felek nem egy, hanem több szerződést kötelesek kötni.

Késedelem

A szolgáltatás időleges nem teljesítése. Következménye kártérítés (kamat, kötbér).
Fajtái: kötelezett és jogosult késedelem.

Korlátozottan cselekvőképes

  • az a kiskorú, aki a 14. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen illetve nem kötött házasságot
  • az a nagykorú, akit a bíróság korlátozottan cselekvőképességűnek nyilvánított és ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett, mert az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - elmebeli állapota, személyi fogyatkozása, vagy valamilyen kóros szenvedély miatt - nagy mértékben csökkent
  • nyilatkozatai - néhány kivételtől eltekintve (minden napi élet szerződései, saját kereset elköltése) - csak a törvényes képviselője beleegyezésével érvényesek
  • a gondviselő is tehet jognyilatkozatot a személy nevében, kivéve személyhez kötött nyilatkozatok (végrendelet)

Kötbér

A szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítésére kikötött pénzösszeg vagy más vagyonérték.

Kötelezett késedelem

Ha a kötelezett a teljesítési időben a szolgáltatást nem teljesíti.

Kötelmi jog

Kötelem a meghatározott személyek között fennálló, olyan polgári jogi viszony, amelynél fogva a jogosult követelheti, hogy a kötelezett, valamely értékű szolgáltatást teljesítsen. A kötelemben a követelés és tartozás egyszerre jelenik.

Lehetetlenülés

Ha a szolgáltatás, valamely a szerződés megkötése után bekövetkezett okból nem teljesíthető.
Fajtái: fizikai, jogi, értékbeli.

Lízingszerződés

Speciális bérleti szerződés, amelynek eredményeként a bérlő a szerződés lejártakor a dolog felett tulajdonjogot szerezhet.

Materiális hiba

Minőségi - mennyiségi hiba, egészen más dolog szolgáltatása, mint amire szerződtek, használati utasítás, védjegy ellátás elmulasztása.

Megismerési jogforrás

A jogszabály megjelenési formáit jelenti, tehát azt ahonnan a jogszabály megismerhető.

Nem létező szerződés

Ha a felek nem állapodnak meg a lényeges kellékekben, vagy ha a felek között nincs megegyezés.

Népképviselet elve

Minden állampolgárnak joga van képviseltetni magát, azaz választhat és választható.

Objektív szerződésszegés

Az a körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik tekintet nélkül arra, hogy a felek mennyiben működtek közre annak előidézésében.

Szállítási szerződés

A szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni - speciális adásvételi szerződés.

Szállítmányozási szerződés

A szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni valamint a küldemény továbbításával kapcsolatban egyéb teendőket elvégezni, és a megbízó köteles az ezért járó díj megfizetésére.

Személyi biztosítékok

Meghatározott személy vagyonának lekötése a szerződési érdek fedezetéül (kezesség, bankgarancia).

Szerződés

Két vagy több személy joghatást kiváltó egybehangzó akaratnyilatkozata.

Szerződés hatálytalansága

A szerződés tényállása is megvalósul és az érvényességi kellékek is megvannak, de a szerződés hatálya már megszűnt vagy még nem állt be.

Szerződési szabadság

Azt jelenti, hogy a felek akarata jogi értelemben szabad. Négy irányú, mely szerint a felek meghatározzák

  1. akarnak-e szerződést kötni (szerződés kötési)
  2. kivel akarnak (partnerválasztás)
  3. milyet kötnek (szerződési típus és forma)
  4. milyen tartalommal (diszpozitív)

Szerződésszegés

Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik vagy sérti valamilyen félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait.
Fajtái: objektív és szubjektív.

Szubjektív szerződésszegés

Valamelyik fél felróható magatartására vezethető vissza.

Tartozás elismerése

Aki tartozása fennállását elismeri ezzel bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a tartozása fennáll. A jogosultnak csupán a tartozás elismerést kell bizonyítania, hogy a követelését érvényesítse.

Törvény uralma

Törvényi felhatalmazás nélkül az állami szervek nem intézkedhetnek, az állampolgárok csak a törvénynek vannak alárendelve. A törvény a hatalom képviselőire is vonatkozik.

Törvényhozó hatalom hatásköre

Törvényhozásra kizárólag az országgyűlés jogosult.

Tulajdon

Egy dolog feletti teljes hatalom.

Tulajdonjog korlátozása

Más tulajdonában lévő dolgon fennálló jog, amelynek megszerzése csak a dolog tulajdonától lehetséges.

Tulajdonjogviszony

A polgári jog által szabályozott vagyoni viszonyok alapjogviszonya.

Vállalkozási szerződés

A vállalkozót munkával elérhető eredmény létrehozására, a megrendelőt pedig az eredmény átvételére és díjfizetésre kötelező megállapodás.

Végrehajtó hatalom felelőssége

A kormány munkáját az országgyűlés értékeli és dönt arról, hogy elégedett-e a kormány munkájának eredményével.