A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, fajtái, megjelenése a beszámolóban
Azok az eszközök, melyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartás jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. Ezek az eszközök a vállalkozó elképzelése szerint csak egy évnél hosszab idő elteltével tehetők készpénzzé.
Csoportjai:
- Részesedések között kell kimutatni a vásárolt és jegyzett részvényeknek, üzletrészeknek, törzsbetéteknek, vagyoni betéteknek, valamint a gazdasági társaságban lévő befektetéseknek a társasági szerződésben meghatározott alapításkori értékét.
- Értékpapírok között azoknak a kötvényeknek és más értékpapíroknak az értékét kell nyilvántartani, melyeket a vállalkozó legalább egy évig magánál kíván tartani.
- Adott kölcsönök a dolgozóknak vagy más vállalkozásoknak adott egy év után lejáró pénzkövetelés összegét tartalmazza
- Hosszú lejáratú bankbetétek értéke a pénzintézetnél elhelyezett, egy év után lejáró pénzkövetelés összege
Megjelenése a beszámolóban:
A. Befektetett eszközök
- III. Befektetett pénzügyi eszközök
- Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban (171)
- Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban (191)
- Egyéb tartós részesedés (172)
- Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban (192)
- Egyéb tartósan adott kölcsön (193)
- Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (18)
- Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (177)
Fajtái:
17. Részesedések
18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
19. Adott kölcsönök
A befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartási rendszere, az állományváltozások bizonylatolása, főkönyvi elszámolása
A befektetett pénzügyi eszközökről egyedi nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza:
- megnevezés
- nyilvántartási szám
- mennyiség
- névérték, beszerzési érték, kölcsönadott érték
- lejárati idő
- kamat %-a
- kamatfizetés dátuma
Az állományváltozások bizonylatolása:
- vásárlás - számla
- kamat- vagy osztalékfizetés (kapunk) - kamatot vagy osztalékot fizető cég kiadási pénztárbizonylata vagy bankkivonat
- apportként történő átadás - befogadó cég társasági szerződése
- kötvény beváltása - a beváltó cég pénztárkiadási bizonylata vagy bankkivonat
Befektetési és finanszírozási döntések fogalma, osztályozása, az illeszkedési elv és a finanszírozási stratégiák
Adott cég működésének biztosításához pénzbefektetésre, és naponként meghozott pénzügyi döntésekre van szükség. A pénzügyi döntések a cég eszközeinek, forrásainak vagy mindkettőnek a változásait hozzák. Mivel a döntések naponként igen sokféle formában jelennek meg, ezek csak típusokba soroltan értelmezhetők.
A besorolás a következőképpen lehetséges:
- Ha a pénzügyi döntések a cég eszközeinek változásait okozzák, akkor befektetési döntéseket hoznaka cég vezetői, változik a cég eszközeinek állománya és összetétele. Fontos kérdés, hogy hosszú távon milyen legyen a befektetés, azaz milyen időpontban, mekkora összeget és milyen hosszú élettartamú eszközökbe célszerű befektetnie.
- Ha a pénzügyi döntések a cég forrásszerkezetének módosulását idézik elő, akkor finanszírozási döntésről van szó. Konkrét döntések esetén megjelennek a finanszírozás kérdései is, ekkor arról kell dönteni, hogy milyen formában szerez pénzt a cég, és honnan. A finanszírozási döntések kapcsán a cég tőkeszerkezete jelentősen átalakul, azaz a saját tőke és a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya adott, konkrét formát ölt. Változik a pénzügyi szerkezete is, mely azt jelenti, hogy a saját tőke, a hosszú lejáratú kötelezettségek és a rövid lejáratú kötelezettségek között kell a finanszírozási kérdésekről dönteni.
- Ha a pénzügyi döntések időtartamuk szerint is csoportokba sorolhatók, akkor lehetnek:
- Hosszú távú pénzügyi döntések, melyek a cégek működésére hosszú távon hatnak. A hosszú távú pénzkiadások tartoznak e területre, azok melyek a cég hosszú élettartamú eszközeinek megszerzését teszik lehetővé, így ezt most más néven tőkekiadásnak nevezzük. A cég működését ezek az eszközök hosszú távon szolgálják, és immateriális javak, befektetett eszközök és tárgyi eszközök formáját alkothatják.
- Rövid távú pénzügyi döntések, melyek a cégek forgóeszközeinek és rövid lejáratú forrásainak jellemzőit határozzák meg (nagyság és összetétel szerint)
A rövid távú pénzügyi döntések minden cég esetében alapvető jelentőségűek, mivel ez napi döntési kényszerűség. Alapvető kérdés, hogy mennyit fektessen be a cég forgóeszközökbe, jelentős kérdés, hogy az eszközök mekkora részarányát célszerű tartós forrásokkal finanszírozni, és az irányítás és ellenőrzés teszi lehetővé, hogy a folyamatos likviditás fenntartható legyen. E területre jellemző, hogy az eszközök élettartama rövid, a döntések könnyebben korrigálhatók, és alacsonyabb költségűek.
A rövid távú pénzügyi döntések tehát a forgóeszközökre és a rövid lejáratú forrásokra vonatkoznak.
A forgóeszközökkel kapcsolatos tevékenység a cég működési ciklusaként értelmezhető. A működési ciklus során az alapanyagok beérkezésétől a késztermékek értékesítéséig tartó időszakot nevezzük készletezési periódusnak, míg az ezt követő időszak a követelések futamidejét jelöli.
A forgóeszközök körforgása során jelentős változások jellemzik a lekötött forgóeszközök mennyiségét és az összetételét is. A lekötött forgóeszközök lehetnek tartósan lekötöttek, ekkor a finanszírozásuk csak tartós forrásokkal elképzelhető, míg szükségessé válhat az átmenetileg szükséges forgóeszköztömeg is, melynek a finanszírozása rövid távú forrásokkal elképzelhető.
A forgóeszközök - és így a forgótőke - nagyságát is több feltétel határozza meg, ezek:
- a cég termelésének nagysága
- a cég üzletpolitikája
- szakmai, ágazati változások
- innovációk, technikai változások
- tevékenységek jellemzői, azaz pl. szezonalitás
- folyó működés költségei
Adott cég esetében a forgóeszközök állománya nem lehet jellemző a cég megítélése tekintetében, mert nehéz eldönteni, hogy a cég rendelkezésére álló forgóeszköz mennyisége jól megállapított-e? A számítás általában két lehetőséget jelöl, mérhető a forgóeszköztömeg a vállalkozás árbevételéhez, illetve az összes eszközhöz képest.
Amennyiben a befektetés szempontjából vizsgáljuk adott cég pénzügyi politikáját, az kétféle lehet:
- engedékeny, azaz konzervatív, mely esetben az előbb megjelölt arány magas, mivel magas a forgóeszköz-állomány
- szigorú, azaz restriktív, mely esetben a forgóeszközök és az árbevétel vagy összes eszközök aránya alacsony
Adott cég tőkeszükségletét tartós forrásokkal és rövid lejáratú forrásokkal lehet kielégíteni. Azt, hogy adott cég milyen összetételben alkalmazza fentieket, többféle finanszírozási stratégia jelzi. Megfogalmazódott azonban egy alapelv, mely elvárásként jelenik meg a cégek finanszírozási kérdéseinek eldöntése kapcsán, ez az illeszkedési elv. Ez úgy fogalmazható meg, hogy tartós eszközlekötés finanszírozása tartós forrásból történjen, másképpen, hogy a források esedékessége (lejárata) és az eszközök megtérülése között összhang legyen.
Az illeszkedési elv alapján a cégek eltérő finanszírozási stratégiákat alakítottak ki, ezek a következők:
- Óvatos, vagy konzervatív finanszírozási stratégia alkalmazásakor a cég az eszközök nagyobb hányadát finanszírozza tartós forrásokkal, mint amekkorát az eszközök megtérülési idő szerinti struktúrája megkövetelne
- Szolid finanszírozási stratégia esetén a források lejárata és az eszközök megtérülési struktúrája azonos
- Agresszív finanszírozási stratégia esetén a cég eszközeinke megtérülési idő szerinti struktúrájához képest alacsony szintűek a tartós források
A finanszírozási stratégiák közötti választás mindenkor a cégek önálló döntése, de ezt jelentősen alakítják a költségek, a kockázatok és a likviditás igénye.
A vagyonvédelem ellenőrzése
A vállalozás vagyonának védelme: a kárt okozó döntések megelőzsését, a visszaélések megakadályozását, az elkövetett esetek feltárását, a személyi és anyagi felelősség érvényesítését jelenti.
Az ellenőrzés eszközei:
- a szabályozottság
- a szervezettség
- megfelelő hozzáértés
- bizonylati rend és fegyelem
- összeférhetetlenség kizárása
- a felelősség pontos leírása
- technikai feltételek biztosítása pl. zárak, biztonsági berendezések, rendszerek
Főbb követelmények és feladatok
- zárási kérdések
- kulcsok őrzése
- riasztók folyamatos ellenőrzése
- próbaellenőrzés
- szervízelés
- pénzőrzési kérdések: pénztárhelyiség, pénzszállítási szabályok, bizonylatolás
Készletek szállításának és raktározásának ellenőrzése:
- szállítmány érkeztetés, mérlegelés, mennyiségi-, minőségi átvét
- raktári védelem
- megfelelő technikai felszereltség
- külszíni szemlék
- környezetvédelmi kérdések
- rendszeres leltározás
- felesleges készletek, vagyontárgyak vizsgálata
A vagyonvédelem egyéb területei:
- jelző és megfigyelő rendszerek: monitoring
- számítógépes nylvántartások, hozzáférhetőségi lehetőségek kizárása
- személyes bejutások (kártyák), illetéktelenek kiszűrése
- munkatársak személyes vagyontárgyainak védelme
- csomag, táska ellenőrzés
A vállalkozások válságmenedzselése főbb szakaszai és ezen belül a likviditációs válságmenedzselés fogalma, a vállalkozások megszüntetésének feltételei, módozatai
Válságmenedzselés
A vállalati működés a válságmenedzselés szempontjából három jól elkülöníthető szakaszra osztható:
Az első szakaszban a vállalati tevékenység normális mederben folyik, a vállalat piaci helyzete stabil, realizálja az ágazatában szokásos nyereséget, esetleg annál is többet. Ebben a szakaszban is foglalkozni kell azonban a válság bekövetkezésének a lehetőségével. A válságszituáció ugyanis objektív.
A vállalati működés e felhőtlen ideje alatt a megelőző (preventív) válságmenedzselésnek van létjogosultsága. A megelőző válságmenedzselés, a vállalati stratégia egészéhez hasonlóan, a vállalat első számú vezetőjének (elnök, vezérigazgató, ügyvezető igazgató stb.) a feladata. A megelőző válságmenedzselés alapvető célja: a vállalat megtartása az adott kedvező piaci helyzetben, a válságjelenségek felbukkanásának lehetőségét minimálisra csökkentve.
Az aktív válság prvevenció három fő részből tevődik össze:
- Jövőkutatás: a jövőt befolyásoló tényezők vizsgálata
- Futurológia: a tevékenység komplex jövőképének előrevetítése
- Trendek és prognózisok: a működő folyamatok várható változásainak előrejelzése
A vállalati stratégia válságmegelőző tartalma mellett alkalmaznak konkrét válságelhárító technikákat is. Ilyenkor váharó válságszituációkat modelleznek.
A második szakaszban a vállalatnak a már fenyegető, illetve bekövetkezett válsággal kell szembenéznie. Ez a válságmendzselés igazi területe. Elhárítani a fenyegető válságot, illetve kivezetni a vállalatot a már kialakult válságból. Ebben a szakaszban a válság súlyossága szempontjából igen eltérő kezelést igényelnek.
A válságmenedzselés itt már általában speciális válságmendzserek bevonásával folyik. Ezeket beoszthatják az addigi első számú vezető mellé is, akut válsághelyzet esetén azonban gyakoribb az addigi vezető leváltása, és új, válságkezelésben jártas szakember kinevezése a vállalat élére.
A harmadik szakaszban a vállalat már menthetetlen, felszámolása elkerülhetetlenné vált. A feladat ilyenkor a vállalat felhasznált eszközeinek minél kedvezőbb áron történő értékesítése, a vállalat hitelezőinek minél teljesebb kielégítése. Ezt a feladatot már mindig a felszámoló látja el. A felszámoló értesíti a hitelezőket, felméri a vállalat tartozásait és követeléseit, behajtja a követeléseket, valamint a törvényben meghatározott sorrendben kielégíti a tartozásokat. Ezek után a vállalkozást kivezetik a cégjegyzékből, és megszűnik létezni. Ez utóbbi jogi aktus zárja le a vállalkozás pályafutását.
Vállalkozások megszüntetésének feltételei, módozatai
CSŐDELJÁRÁS
Célja:
A fizetésképtelen gazdálkodó szervek újjászervezése, "meggyógyítása".
Ezért a csődeljárás lényege, olyan egyezség létrehozásának megkísérlése a hitelezők bevonásával és hozzájárulásával, amely várhatóan helyreállítja az adós fizetőképtelenségét.
Jellemzői:
- a csőd bejelentése az adós elhatározásán múlik, erre két évente egyszer van lehetősége
- az adós általában azért jelent csődöt, hogy megelőzze a hitelezők által kezdeményezett felszámolási eljárás lefolytatását (csődeljárás alatt nem lehet felszámolási eljárást folytatni)
- az adós a csődeljárás bejentésétől 15 napon belül köteles a hitelezőket tárgyalásra hívni, ahol kéri a 90 napos fizetési haladékot
- a fizetési haladékot akkor kell megadottnak tekinteni, ha a lejárt kitelezői követlések jogosultjainak több, mint a fele a le nem járt hitelezői követelések jogosuljainak a több mint 1/4-e egyetért feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek a követelése eléri a mérlegben szereplő összes hitelezői követelések 1/3-át
- a tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben többek közt meghatározzák azt az összeget, amelyet az adós kötelezettségként vállal
- a tárgyalás eredményéről az adós 3 napon belül köteles értesíteni a bíróságot
- a bíróság vagy megszünteti a csődeljárást, mert az adós nem kapta meg a fizetési haladékot vagy ha megkapta vagyonfelügyelőt rendel ki és közzéteszi a fizetési haladékot tartalmazó végzést a cégközlönyben
- a vagyonfelügyelő:
- az a személy, akit a bíróság kirendel csődeljárás idejére és aki korlátozza a gazdálkodó szervezet vezetőinek vagyonnal való rendelkezését
- ellenőrzi a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, erről tájékoztatja a hitelezőket és a bíróságot
- megtámadhatja a csőd bejelentését megelőzően egy éven belül valamint a bejelentést követően megkötött szerződést vagy más jognyilatkozatot, amennyiben annak a tárgya a vagyonból való ingyenes elidegenítését a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy 3. személy javára feltűnően nagy értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet
- felhívhatja a gazdálkodó szervezetet valamely követelése érvényesítésére
- a bíróságtól a vagyon védelmében biztosítási intézkedések elrendelését kérheti
- jóváhagyja az adós vagyoni jellegű kötelezettségek vállalásait, ha azok a hitelezők által meghatározott összeget meghaladják
- csak olyan kötelezettségvállalást hagyhat jóvá, amelyek az adós célszerű működéséhez szükségesek
- a törvény előírja, hogy az adósnak is meg kell tennie mindent a fizetőképesség helyreállításáért, ebből a célból programot és egyezségi javaslatot kell kidolgozzon
- a program és a javaslat megismertetése céljából az adós köteles a hitelezőket egyezségi tárgyalásra hívni
- az egyezségnek tartalmaznia kell:
- a hitelezők által elfogadott programot
- a végrehajtás és az ellenőrzés módját
- a teljesítési határidők esetleges módosítását
- a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását
- mindazt amit az adós és a hitelezők az egyezségbe belefoglalnak, mert azt a fizetőképesség helyreállítása érdekében szükségesnek tartják
- az egyezséget a vagyonfelügyelőnek jóvá kell hagynia és a bíróságnak is be kell jelentenie
- amennyiben az egyezség megfelel a csődtörvénynek a bíróság a csődeljárást befejezettnek nyilvánítja következmények nélkül
FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS
A felszámoló legfontosabb feladatai:
- felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szembeni követeléseket - ez alapján megállapítja a felszámolás ütemtervét és az annak végrehajtásához szükséges költségeket
- meghatározza a felesleges munkaerő leépítéshez szükséges intézkedéseket
- joga van az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, kivéve a magánszemélyek lakáscéljára szolgáló helyiségekre fennálló bérleti szerződését, kollektív szerződést és a mezőgazdasági haszonbérleti szerződést
- gondoskodni kell az adós használatában lévő mezőgazdasági földterületek termőképességének fenntartásáról és a környezetvédelmi követelmények betartásáról
- a hitelezők érdekében megtámadhatja az adós 1 éven belül kötött bizonyos szerződéseit
- közbenső mérleget készít 1 év elteltével illetve ha az adós összes kötelezettségét sikerül teljesíteni
- legkésőbb 2 év elteltével felszámolási zárómérleget a bevételek és kiadások alakulásáról kimutatást, záró adóbevallási és zárójelentést köteles készíteni
A felszámolás során a tartozások kiegyenlítésének a sorrendje:
- a felszámoló költségei (munkabér, végkielégítés, a vagyon értékesítésével illetve a követelések érvényesítésével kapcsolatos költségek, a felszámoló díja...stb.)
- záloggal, óvadékkal biztosított követelések
- záradékjellegű követelések pl.: kártérítési járulék
- magánszemélyek nem gazdasági tevékenységéből eredő követelései pl.: garancia vagy jóváírás esetén
- köztartozások (adók, TB tartozások)
- a többi hitelezői követelés
VÉGELSZÁMOLÁS
- amikor a gazdálkodó szervezet befejezi a tevékenységét jogutód nélkül, de fizetőképes
- a cégbíróság teszi közzé a cégközlönyben
- az eljárást a végelszámoló folytatja le, aki:
- a kötezelezettségeket lejárattól függetlenül teljesíti
- a követeléseket behajtja
- a vállalat vagyonát szükség szerint érvényesíti
- ha a vagyon nem fedezi a kötelezettségeket a felszámolási eljárást elindítja
- végelszámolási zárómérleget, záró adóbevallást és zárójelentést illetve vagyonfelosztási javaslatot készít, amelyeket megküld az adóhatóságnak, majd értesíti a cégbíróságot az eljárás befejezéséről, aki törli a gazdálkodó szervezetet a cégjegyzékből