Követelések fogalma, megjelenése a beszámolóban, analitikus nyilvántartási rendszere
Azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél átlal elfogadott, elismert, termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előfizetéshez (ideértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, ideértve az egyéb követeléseket, továbbá a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket.
Jellemzői:
- a követelés elismert legyen, a partner nem kiforgásolta a számlát, a teljesítéssel kapcsolatban sem minőségi, sem mennyiségi kifogást nem emel
- az elfogadott bizonylatok a törvényi előírásoknak megfelelnek
- a követelés pénzértékben kifejezett legyen
Csoportjai a mérlegben
Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) között kell kimutatni minden olyan, a vállalkozó által már teljesített - a vevő által elismert - termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelés, amely olyan vállalkozóval szemben áll fenn, amellyel semmiféle tulajdonosi kapcsolata nincs a vállalkozásnak.
Értékelés: a követeléseket a szerződés szerinti forint összegben, illetve devizás követelésnél a választott - a számviteli politikában rögzített - devizaárfolyamon számoljuk el. A mérlegérték megállapításánál figyelembe kell venni a hitelezési veszteségként leírt behajthatatlan követelések összegét, valamint az elszámolt értékvesztéseket és azok visszaírását. A devizás követeléseknél még korrekciót jelent az árfolyamkülönbözet is (veszteség vagy nyereség).
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
E mérlegtételben azokat a követeléseket kell szerepeltetni, amelyek kapcsolt vállalkozással szemben állnak fenn. Ezek lehetnek vevő, váltó és egyéb követelések.
Értékelés: ugyanaz, az előzőnél.
Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
E mérlegtételben azokat a követeléseket kell szerepeltetni, amelyek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben állnak fenn. Ezek lehetnek vevő, váltó és egyéb követelések.
Értékelés: ugyanaz, mint az előzőnél.
Váltókövetelés
A váltókövetelés egy speciális értékpapírként értelmezhető. Váltókövetelésként csak a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltókövetelés mutatható ki.
Értékelés: a váltóköveteléseket a kiváltott követelés összegében, számoljuk el (alapösszegen). A mérlegérték meghatározásánál a követelésekre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
Egyéb követelések
Ide tartoznak a követelések, amelyeket az előző mérlegtételekbe nem lehet besorolni. Ezek jellemzően munkavállalókkal, költségvetéssel, önkormányzattal, más vállalkozóval szembeni követelések, de lehetnek különféle egyéb követelések is.
Értékelés: az itt kimutatott peresített követelést a ténylegesen befolyt összegben szerepeltetjük a mérlegben.
Követelések bizonylatolása
Vevőkkel szembeni követelések
- célja, hogy a nyilvántartó kartonról bármikor leolvasható legyen, melyik vevővel szemben milyen összegű követelésünk van és az mikor esedékes
- ha a vállalkozásnak 15 vevővel kevesebbel van kapcsolata, akkor elegendő egy nyilvántartó karton vezetése, melynek tartalma:
- sorszám
- vevő neve
- számla kelte
- számla száma
- követelés összege
- fizetési határidő
- pénzügyi teljesítés ideje
- ha a vállalkozó 15 vevőnél többel áll rendszeres kapcsolatban, akkor ugyanilyen nyilvántartó kartont kell vezetni vevőnként és a vevő neve a címbe kerül
- külföldi vevőről mindenképpen külön nyilvántartást kell vezetni, amely a követelést Ft-ban és devizában is tartalmazza
Váltókövetelés
- minden váltókövetelésről külön nyilvántartókartont kell vezetni, amelynek célja, hogy bármikor megállapítható legyen, hogy kivel szemben mekkora összegű váltókövetelésünk van és mikor esedékes
- tartalma:
- sorszám
- váltókibocsátó neve
- váltó alapösszege
- kamat
- váltó dátuma, elfogadásának napja
- lejárat napja
- teljesítés dátuma
Adott előlegek
- külön-külön analitikus nyilvántartást kell vezetni az immateriális javakra adott, a beruházásra adott és a készletekre adott előlegekre
- tartalma:
- sorszám
- megnevezés
- előleg összege
- fizetési határidő
Egyéb követelések
- a munkavállalókkal szemben: ennek vezetése a gyakorlatban nagyon fontos, mert egyébként megállapíthatatlan, hogy kivel szemben milyen összegű követelésünk van, ezt a nyilvántartást dolgozónként kell vezetni
- költségvetéssel szembeni követelések analitikája: a vállalat a 362-363 számlát tovább bontja, akkor nincs szükség külön analitikus nyilvántartásra
Belföldi fizetési módok és jellemzőik
- készpénzforgalom
- készpénz nélküli forgalom
- pénzhelyettesítők
Készpénzforgalom
Bankjegyekkel és érmékkel lebonyolított pénzforgalom.
Iránya:
- gazdálkodó egységek és a lakosság között
- lakosság körében
- gazdálkodó egységek között
Lebonyolítói pénztárak: olyan területileg elhatárolt hely, ahol a készpénzforgalom lebonyolítása végbe megy.
- banki pénztárak
- vállalkozások házi pénztára
- posta
Előnye: a fizetés a teljesítéssel egy időben történik.
Hátránya:
- a pénzkezelés bizonyos összeghatár felett nehézkes
- többlet költséggel jár
- nagyobb biztonságot igényel
Módozatai:
- az ellenérték készpénzben történő azonnali kifizetése
- posta utáni vételezés
- pénzmozgás egyik végén készpénz, a másik végén számlapénz áll
Bankszámlán történő befizetés:
- befizetés személye: számlatulajdonos, magánszemély, más gazdálkodó szervezet
- befizetés helye: banknál (befizetési lap), más bankpénztárnál (átutalási megbízás), posta (belföldi vagy átutalási postautalvány)
- készpénz kifizetés: készpénzfelvét (készpénz felvételi utalvány), esetenkénti megbízás (más banknál), pénzforgalmi betétkönyvvel
- kiutalás: kiutalási utalvány, távirati utalvány
Vállalkozások házi pénztára: a vállalkozások készpénz forgalmának lebonyolítása
Szereplői:
- pénztáros
- pénztári számfejtő (a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok kitöltése, bizonylatok alaki ellenőrzése)
- pénztári utalványozó (ő az aki, a pénz kifizetését és beszedését elrendeli)
- pénztár ellenőr
feladatai:
- a bizonylatok alaki és tartalmi vizsgálata
- a pénzkészlet vizsgálata
- pénztár jelentés készítésének ellenőrzése
Házi pénztár kere: az a pénzösszeg, ami pénztárzárás után a pénztárban maradhat (a vállalkozás vezetője határozza meg).
Készpénz nélküli forgalom
Bankjegyek és érmék nélkül lebonyolított pénzforgalom.
Fajtái:
1. ÁTUTALÁSI MEGBÍZÁS
A számlatulajdonos (vevő) azzal bízza meg a számlavezető bankját, hogy a fizetendő összeggel a számláját terhelje meg és az összeget a jogosult (eladó) számláján írja jóvá.
2. BESZEDÉSI MEGBÍZÁS (INKASSZÓ)
A jogosult azzal bízza meg a bankját, hogy a vevővel szembeni követelését bankszámlák közötti átírással a fizetendő összeget a számláján írja jóvá.
Fajtái:
- Határidős beszedési megbízás
Az eladó és a vevő meghatározott fizetési határidőben állapodik meg. Nincs kötelező összeghatár. A vevő 8 napig kifogással élhet. - Azonnali beszedési megbízás
A vevőnek nincs lehetősége kifogásra. Alkamazását jogszabály írja el, az üzletszabályzat tartalmazza vagy a felek ebben a fizetési módban állapodnak meg. Az összeghatár minimum 20.000 Ft. - Váltón alapuló beszedési megbízás
A váltó ellenértékének beszedése azonnali beszedési megbízással történik. A beszedési megbízás benyújtásával együtt a váltót is eljuttatják a bankhoz. A fizetés teljesítésekor a vevő terhelési értesítésével együtt a váltót is megkapja. A fizetés elmaradottságakor a váltót a bank a megbízással együtt visszaküldi az eladónak. - Okmányos inkasszó
Alkalmazása általában nemzetközi fizetési forgalomban történik. Az áruk ellenértékének kifizetése meghatározott okmányok benyújtásával történik.
Fajtái:- Sima okmányos inkasszó: az eladó elküldi az árut a vevőnek, és az okmányokat a banknak. Majd a bank megküldi a vevőneka terhelési értesítést.
- Vinkulált okmányos inkasszó: az eladó elküldi az árut és az okmányokat a banknak. A bank kiküldi a terhelési értesítést a vevőnek és ezután a vevő átveheti az árut a bankban.
- Direkt inkasszó: az eladó az árut a bankba szállítja, ahol az áru átvételéig a bank tárolja.
- Indirekt inkasszó: az áru tárolását egy szállítmányozó végzi, de a bank rendelkezik vele. A vevő az árut bankigazolás ellenében kapja meg.
- Speditőr inkasszó: az áruk tárolását és az feletti rendelkezést is egy szállítmányozó végzi. A vevő az okmányok bemutatásával kapja meg az árut.
- Csoportos inkasszó
A fizetés egyik oldalán egy számlatulajdonos (a jogosult), a másik oldalon az adósok állnak.
pl. villanyszámla esetén: egyik oldal DÉDÁSZ (jogosult), másik oldal lakosság (adósok)
3. OKMÁNYOS MEGHITELEZÉS (AKKREDITÍV)
A bank fizetési ígéretet tesz arra, hogy a vevők megbízásából meghatározott időn belül meghatározott okmányok ellenében az eladónak az áruk ellenértékét kifizetik.
Az akkreditív lehet számlakeret (elkülönített számla nyitásával) vagy hitelkeret. Alkalmazása a nemzetközi pénzforgalomban történik.
Pénzhelyettesítők
CSEKK
Olyan fizetési felszólítás, amelyben a csekk kiállítása azzal bízza meg a bankját, hogy a csekk bemutatójának a csekken szereplő összeget fizesse ki vagy, számláján írja jóvá.
Kellékei:
- 'csekk' megnevezés
- címzett, ha névre szóló
- összeg számmal, betűvel
- fizetési meghagyás
- pénzintézet megjelölése
- aláírás, dátum
Fajtái:
- névre szóló
- bemutatóra szóló
- rendeletre szóló (Magyarországon nincs)
- fizetési csekk (készpénzben történő kifizetés)
- elszámoló csekk (bankszámlák közötti elszámolás)
- átírási csekk (készpénzben nem vehető fel)
- okmányos csekk (más fizetési módhoz kapcsolódó és annak okmányai szükségesek)
- utazási csekk
- keresztezett csekk (2 párhuzamos vonallal áthúzott; a bank saját ügyfelei részére bocsátja ki)
Beváltása:
- határozott időhöz kötött (belföldön 8, Európában 20, más kontinensen 70 nap)
- határozott időn túl a csekk visszaváltható, vagy pedig a bank 30 napig beválhatja
Nem váltható be, ha:
- nincs rá fedezet
- hiányosan van kitöltve
- hiányosan van kitöltve
- határidőn túl akarják beváltani
- megrongálódott
- aláírása helytelen
- kibocsátó visszavonta
- közjegyző megsemmisítette
BANKKÁRTYA
Egy szabványméretű műanyag lap, amelyet a pénzintézet bocsát ki és segítségével banki számlához vagy hitelkerethez lehet hozzáférni.
Jellemzői:
- megfelelő folyószámlával kell rendelkezni
- pin-kóddal használható
- a bank tulajdona
- nem ruházható át
- letiltható
Előnyei:
- kényelmes
- gyors
- biztonságos
- ellenőrizhető
- kis helyen is elfér
- kamatozó
- sokoldalú
- szolgáltatás kiegészítő
- letiltható
Csoportosítása:
- A fizetés és vásárlás időbeli viszonya szerint
- a fizetés a vásárlással egy időben történik
- a fizetés haladékkal történik
- a fizetés utólag történik
- A fizetés helye szerint
- saját elfogadói körben használható
- határozott korlátok között elfogadói körben használható
- belföldön használható
- külföldön is használható
- Igénylők köre szerint
- jogi személyek körében igényelhető
- magánszemélyek által igényelhető
- Használható környezet szerint
- onlein (elektronikusan)
- offlein (dombor nyomás)
Alkalmazása:
- pénzfelvét
- vásárlás
- pénz befizetés
Tartalma:
- a kibocsátó bank neve és emblémája
- kártya társaság emblémája
- kártya száma
- kártya birtokosának a neve
- lejárat időpontja
- kártya birtokosának az aláírása
VÁLTÓ
Olyan fizetési igérvény, amelyben a váltó kiállítója kötelezettséget vállal arra, hogy a váltón meghatározott időpontban a váltón szereplő összeget a váltó bemutatójának kifizeti.
Fajtái:
- saját váltó: a váltó kiállítója vállalja a fizetési kötelezettséget
- idegen váltó: a váltó kibocsátója egy 3. személyt szólít fel a fizetési kötelezettség teljesítésére
Törvényes kellékei:
- "váltó" szó
- a kiállító, a címzett és a kedvezményezett megjelőlése
- fizetendő összeg
- fizetési felszólítás
- az esedékesség napja
- fizetés helye
- váltó kibocsátásának helyét, időpontját
- a kibocsátó aláírása
Váltó szerepe:
- fizetési eszköz
- pénzkibocsátási eszköz
- hiteleszköz
- biztosíték
- befektetési eszköz
Váltó alkalmazása:
- értékpapírként való forgatás
- leszámitolás
- viszontleszámitolás
Jellemzői:
- rendeletre szóló értékpapír
- követelést testesít meg
- nem kamatozó értékpapírként működik
- átruházása forgatásként működik
Résztvevők:
- kibocsátó: az a természetes vagy jogi személy, aki a fizetési igéretet tesz vagy a fizetési utasítást adja
- címzett: az a személy, akit a kibocsátó fizetésre felszólít
- kedvezményezett vagy rendelvényes: a váltó első jogosultja
- forgatványos: az a személy, aki a váltó átruházás során szerzi meg a váltón szereplő követelést
Saját termelésű készletek értékelésének ellenőrzése; raktárra vétel, értékelés, kiszállítás és a számlázás ellenőrzése, a kapuellenőrzés
A késztermék az, amely a vállalkozásnál átment valamennyi megmunkálási folyamaton, megfelel a rá vonatkozó szabványoknak, és melyet a minőségi átvétel után raktárra vettek, illetve mely késztermékként értékesíthető.
A raktárra vétellel és a készletekkel kapcsolatos ellenőrzési feladat azt megvizsgálni, hogy azok minőségi ellenőrzését maradéktalanul és megfelelően elvégezték-e. Vizsgálandó azt is, hogy a raktárban a saját termelésű készletek értéke és összetétele hogyan alakul. A késztermékek raktári készleteit szükséges részletesebben is megvizsgálni. Az analitikus nyilvántartások vizsgálatát a raktárak helyszíni ellenőrzéséval is ki kell egészíteni. A nyilvántartások adatai elfedhetik a nem mozduló (immobil) készleteket. Vizsgálni kell, hogy az immobiliák miből származnak, hogy nem termeltek-e szerződés nélkül raktárra. Ha igen, akkor miért és ebből nem származtak-e elfekvőségek, minőségromlások, leértékelések.
A saját előállítású készletek értékelését a számviteli törvény előírásainak megfelelően kidolgozott számviteli politika és az értékelési szabályzat előírásai alapján kell megvizsgálni. A saját termelésű készleteket év közben és a mérlegben előállítási költségen, közvetlen önköltségen kell értékelni. Ennek ellenőrzése során az előállítási költségeket a vállalkozó értékelési szabályzata alapján kell vizsgálni. A saját termelésű készletek értékének vizsgálatainál az értékelési szabályzat előírásain kívül az önköltségszámítási szabályzatot is figyelembe kell venni. Az ellenőrzéskor vizsgálni kell, hogy az előállítási költségek értékesítési költségeket nem tartalmaznak-e.
Az értékesítésnek a kapcsolatos kiszállítási feladatokra fel kell készülnie. A kiszállítások megtörténte az értékesítési bizonylatok alapján vizsgálható. Meg kell győződni, hogy a késztermékek raktári bevételezésénél kielégítően érvényesült-e a bizonylati és a nyilvántartási fegyelem. Az első ellenőrzési feladat a készáru kiszállítására való előkészítésének vizsgálata. Ezt a csomagoló, a kiszerelő részlegekben vizsgálhatjuk.
Ellenőrizni kell, hogy
- a raktárak a megrendelések, a szerződések adatainak ismeretében időben és megfelelően felkészülnek-e a késztermékek átvételére
- a raktárra vétel és az elszállítás között biztosítják-e az előkészítéshez szükséges időt
- használják-e a korszerű csomagolóanyagokat
- miként biztosítják a késztermékek raktári rendjét, a raktári és a diszpozíciós nyilvántartások összhangját.
A kiszállítás történhet saját fuvareszközzel vagy külső fuvarozóval. A vállalkozás szállításokkal foglalkozó szervezti egységének tevékenységét több irányban is koordinálni kell. A szállítások szervezettsége a szállítási ütemtervek alapján vizsgálható, hogy megfelelő-e a koordináció az anyagbeszerzési tervekkel, a szállítási kötelezettségekkel, a termelési programokkal stb. Meg kell azt is vizsgálni, hogy ehhez a szállítási igényeket időben felmérték-e, illetve kielégítették-e, időben gondoskodtak-e a szükséges szállítási kapacitások kiállításáról. A szállítási tevékenység gazdaságosságát a bérelt és saját tehergépkocsipark kapacitásainak kihasználása és költségei lényegesen befolyásolják. Ezért vizsgálni kell a többletfuvardíjak, a kihasználatlan rakodó és szállító kapacitások fenntartási és üzemeltetési költségeit is. A fenntartási és üzemeltetési költségek ellenőrzése keretében a gépkocsipark állapotát, a javítási és karbantartási költségek alakulását, továbbá az üzemanyag-fogyasztást kell vizsgálni.
Az értékesítési folyamat része a készáruraktárból való kiszállítás, az átvétel, a teljesítés igazolása, a fuvarokmányok kiállítása, illetve a szállító telephelyén történő átadás esetén az áru átvételének igazoltatása.
A teljesítést igazoló okmányok képezik a számlázás alapját.
Ennek keretében ellenőrizendő, hogy
- a kialakított rendszer zárt-e, biztosítja-e minden tétel hiánytalan és időben történő számlázását, nem fordulnak-e elő számlázatlan tételek, kétszeres számlázások stb.
- a teljesítés (átvétel) igazolásának okmányait a számlázás és árukönyvelés időben megkapta-e, a szállított áru leszámlázása és ellenértékének beszedése megtörtént-e.
A raktári nyilvántartás és az árukönyvelés adatai alapján vizsgálni kell a kiment számlákat, a számlák számszerű helyességét, az egységárak helyességét, a leltárakat, az engedményeket, a felszámított szállítási költségek indokoltságát, a számszaki műveletek helyességét, az áfa felszámítását stb.
A készletek ellenőrzésénél figyelemmel kell lenni a számviteli törvény és annak alapján elkészített értékelési szabályzat kapcsolatos előírásainak betartása legmegfelelőbb nyilvántartási rendszer kialakítására, továbbá az értékvesztések pontos meghatározására és elszámolási rendjére.
A saját termelésű készletek értékesítése, kiszállítása kapcsán folyamatos feladat lehet a kapuellenőrzés. A kapuellenőrzés célja annak biztosítása, hogy a gyár, üzem, üzlet, telep, részleg, raktár stb, tehát a vállalkozás területét illegálisan anyagi értékek ne hagyhasság el. Ellenőrizni kell, hogy a kiszállításra szánt rakományból van-e szállítási okmány, a rakomány tartalma ténylegesen megegyezik-e az okmány adataival, a szállítási diszpozíciót arra jogosult írta-e alá.
Mindezek mellett megjegyezzük, hogy a kapuellenőrzéshez tartozik a személyek ellenőrzése is, beleértve az illetéktelen személyek belépésének megakadályozását is.
A termelési és szolgáltatási tevékenység eltérései, különbségei
Termelés
Olyan gazdasági folyamat, amelyben az ember munkával javakból javakkal társadalmi szükséglet kielégítésére alkalmas javakat állít elő.
A termelés végső célját a fogyasztás, mint szükséglet kielégítés adja.
A termelő folyamatok fajtái
- Termék jellege szerint
- szabványosított: többnyire egynemű tömegtermékeket előállító termelés (élelmiszerek)
- összetett, több részből álló terméket gyártó folyamat (bútorfajták, közlekedési eszközök, műszerek)
- Termelés tömegszerűsége szerint
- tömeggyártás: egyszerűbb termékeket gyártanak
- sorozatgyártás: kisebb mennyiségű, mint a tömeggyártás, de mégis nagy mennyiségben és választékban készülő termékek sokasága (gépipar, ruhaipar)
- egyedi gyártás: speciális rendelésre történik (híd, hajó, épület)
- Gyártási rendszer jellege szerint
- folyamatrendszerű: egymás után rendezett, különböző speciális munkaműveleteket végző gépek során halad keresztül a termék pl. autógyártás, vegyipar
- csoportrendszerű (zártrendszerű vagy ciklikus): a gyártási folyamat egy technológiailag jól körülhatárolható szakaszához szükséges gépeket egy műhelybe csoportosítanak
- műhelyrendszerű: azonos gépek vannak egy-egy műhelyben és azon keresztül párhuzamosan halad a termék műhelyről műhelyre
- projektrendszerű: egyedi vagy egyszeri gyártást illetve szolgáltatást végeznek, általában a munkaeszközöket és a munkaerőt viszik a munkahelyhez pl. építkezés
- számítógéppel integrált
Szolgáltatások
A szolgáltatás elvégzése nyomán új anyagi jószág nem keletkezik.
Csoportjai
- dolgokra irányuló (javítás, tisztítás, szállítás)
személyekre irányuló - lehet egyéni (fodrászat, kozmetika) és csoportos (honvédelem, közbiztonság) - fizikai-anyagi jellegű (szállítás, hírközlés, energia)
nem anyagi, szellemi (oktatás, kultúrális szolgáltatás) - termelő
nem termelő vagy fogyasztói (fodrászat) - piacosítható
nem piacosítható - folyamatosan megvalósuló (biztosítás, jogvédelem)
ismétlődő (karbantartás)
egyéni, alkalmilag előforduló (jogi szolgáltatás)