Szakszervezetek Magyarországon
A magyar szakszervezeti struktúra alapvázát jelenleg hat országos szakszervezeti konföderáció alkotja:
- Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) – nem nagy taglétszámú, befolyásos szervezetekből áll a vegyipar, közlekedés, a szállítás és a kereskedelem területéről.
- Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) – felsőoktatás és tudományos kutatás területén dolgozókat tömöríti
- Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL) – különböző ágazatokban van jelen, rendszerváltás idején jött létre
- Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) – versenyszféra legnagyobb szakszervezete
- Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) – különböző ágazatokban van jelen, rendszerváltás idején jött létre
- Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) – közalkalmazottakat és a közszolgálati dolgozókat védi, taglétszáma alapján a legerősebb hazai szövetség
Az ÉSZT kivételével valamennyi konföderáció tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek (ETUC).
A szakszervezeti jogok hazai szabályozása
A szakszervezeti jogok minden munkavállalói érdekvédelmi szervezetet megilletik. A szakszervezet az egyesülés törvény alapján létrejött társadalmi szervezet. A munkavállalók jogosultak a munkaszervezeten belül is létrehozni. Megalakításához 10 alapító tag szükséges. Nyilvántartásba vételével jogi személlyé válik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Munka törvénykönyve szabályozza.
Szakszervezetek Európában
- Gyakoribbak az erős ágazati szakszervezetek, de emellett vannak szakmaiak is.
- Közép- és Észak-Európában inkább egység-szakszervezetek szerveződnek, de vannak speciális orientációt követő irány-szakszervezetek (pl.: Belgiumban külön flamand és vallon, Hollandiában katolikus és protestáns, Spanyolországban szocialista és kommunista konföderációk).
- A szakszervezeti működés súlypontja általában az ágazatok szintje.
- Eltérő a centralizáltság mértéke. Van, ahol országos szakszervezeti szövetség „alulról függesztett”, az ágazatok által irányított. Azokban az országokban, ahol jelentős hagyománya van a makroszintű megállapodásnak, ott erősebb a centralizáció.
Az EU szintjén meghatározó szerepet betöltő munkavállalói érdekképviselet az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC), amelyhez nemzeti konföderációk és különböző, európai szintű ágazati bizottságok kapcsolódnak. Az ETUC égisze alatt működik az Eurocadres, amely fehérgallérosokat és a menedzserket tömöríti európai szinten, a FERPA, amely a nyugdíjasokat és az időseket képviseli. Az ETUC koordinálja a 38 Interregionális Szakszervezeti Tanácsot, amelyek a szakszervezetek nemzeti határokon átlépő tevékenységét szervezik.
Az oldal tartalmát részletesen ld. László Gyula: Munkaerő-piaci politikák, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs 2007.