22. Ismertesse a különbséget a szállítási, a szállítmányozási és a fuvarozási szerződés között! Hasonlítsa össze a bérleti szerződés és a haszonbérleti szerződést! Mutassa be, hogy milyen egyezőségeket és különbségeket tartalmaz a Polgári Törvénykönyv!

Szállítási szerződés (Ptk. 514-521 §)

A szállítási szerződés a tulajdon-átruházás egyik szerződésfajtája. Még közelebbről: az adásvétel egyik speciális fajtája. A szállítási szerződésnél a következőről van szó: van egy szállító és van egy megrendelő, akik kötnek egy szerződést egymással. Ezt bármilyen formában megtehetik, nem kötelező írásban. Ennél a szerződésnél fogva a szállító arra köteles, hogy egy meghatározott dolgot a szerződésükben kikötött későbbi időpontban (vagy időszakban) a megrendelőnek átadjon, a megrendelő pedig ezt a dolgot köteles átvenni és az árát megfizetni. A dolog átadásával átszáll annak tulajdonjoga is. Ezt a szerződéstípust jellemzően gazdálkodó szervezetek kötik egymással, tipikus céljuk a hosszabb időszakra vonatkozó beszerzéseik lebonyolítása.

Az a bizonyos dolog, ami a szállítási szerződés tárgya, bármilyen ingó dolog lehet, de a gyakorlatban elsődlegesen iparilag előállított tömegtermékek beszerzése történik szállítási szerződéssel (ha ugyanis a szerződés egyedi, konkrétan meghatározott szolgáltatásra irányul, akkor vagy adásvételi, vagy vállalkozási szerződést kötnek).

Pl: 80.000 db pólót szállítási szerződésben rendelünk, egy Mercedes S600-as luxusmodell tulajdonjogát adásvételi szerződéssel szerezzük meg, míg igényeinknek megfelelő, speciális szoftverekhez vállalkozási szerződés útján jutunk akkor is, ha húszat veszünk belőle.

A szállítási szerződés nem más, mint egy halasztott adásvétel. Minden esetben egy későbbi időpontban történik a dolog átadása, mint maga a szerződéskötés. Általában a szállító a megrendelt terméket – gazdasági tevékenysége körében – csak a szerződés megkötését követően gyártja le, illetve szerzi be. Tipikus eset, hogy magát a szállítást, vagyis a dolog fizikailag történő továbbítását fuvarozó végzi.

Fuvarozási szerződés (Ptk. 488-506. §)

Ptk. 488.§ a következőképpen fogalmaz: fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni.

A fuvarozás az a művelet, amelyet az áru helyváltoztatása, a termelő, gyártó, raktározó, előállítási stb. helyéről való elmozdítása, és a felhasználási, illetve rendeltetési helyre való továbbítás, valamint az ezzel járó egyéb tevékenység igényel.

Fuvarozó az a személy, aki saját vagy bérelt fuvareszközével a fuvarozási szerződés alapján, díjazás ellenében, a más tulajdonát képező árut, eljuttatja meghatározott időn belül, a feladás helyéről, a rendeltetési helyére és ott, a címzettnek kiszolgáltatja. Eredményfelelősséget vállal.

A fuvarozó saját nevében, saját számlájára köt szerződést a fuvaroztatóval!

Tehát a különbség a szállítási szerződés és a fuvarozás között az, hogy míg a szállításnál a szerződést a megrendelő és a szállító köti, a tulajdont a megrendelő (szállítóval szerződő fél) fogja megszerezni, mégpedig ebből a szerződésből következő átadás folytán addig a fuvarozásnál a feladó és a fuvarozó köti meg a szerződést. De ez arról szól, hogy a dolgot fizikailag egyik pontból a másikba továbbítsák. A dolog tulajdonát nem a feladó (fuvarozóval szerződő fél) fogja megszerezni, hiszen ő indította útjára a küldeményt. De nem is a fuvarozó! Ennél a szerződésnél szó sincs sehol tulajdon-átruházásról. Annak a küldeménynek a tulajdonjogát a címzett fogja megszerezni, de nem a fuvarozási szerződésnél fogva. Mindig van egy másik szerződés a feladó és a címzett között, ami leggyakrabban a fentiekben bemutatott szállítási szerződés.

Szállítmányozási szerződés

Ptk. 514.§ Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni.

Szállítmányozás: A szállítmányozás elsődleges szellemi tevékenység, amelynek keretében a szállítmányozó fuvarpiaci szakismereteit és kapcsolatait értékesíti. Megköti a fuvarozókkal és egyéb közreműködőkkel a szükséges tevékenységekre a szerződéseket. Ezt a feladatot eredményfelelősség nélkül látja el, csak a szerződések gondos megkötéséért tartozik helytállással.

Szállítmányozó: Saját nevében, de megbízója költségére és kockázatára köti meg az áru rendeltetési helyére való eljuttatása végett szükséges szerződéseket a fuvarozókkal és más közreműködőkkel.

A szállítmányozó nem arra vállalkozik, hogy saját maga eljuttatja az adott küldeményt a címzetthez, hanem arra, hogy megszervezi az áru útját, elvégzi az árueljuttatáshoz kapcsolódó egyéb feladatokat (átcsomagolás, raktározás, stb.) kiválasztja az ügylet szempontjából legjobban megfelelő szolgáltatókat és jogszerűen megkötik a szerződéseket saját nevükben a megbízóik számlájára! A küldemény feladójának nem kell ezekkel foglalkoznia. Ő csak megköti a szállítmányozási szerződést, és a végeredmény: biztonságosan a rendeltetési helyére érkező küldemény, legyen szó akár 100 tonna búza szállításáról a világ egyik végéből a másikba. Fontos látnunk, hogy nem a szállítmányozó végzi az áru továbbítását, arra ott van a fuvarozó. Ő itt sem marad ki az ügy lebonyolításából. A szállítmányozó ellátja még ezen kívül a fuvarozási szerződésben foglalt feladói, esetlegesen címzetti kötelezettségeket is (csomagolás, átvétel stb).

Feladatai:

Részt vesz az áruügylet előkészítésében, a várható áruforgalom ismeretében általános, rendszerint egy évre szóló megállapodást köt fuvarozókkal, kikötőkkel, külföldi szállítmányozókkal stb.Beszerzi az áru legelőnyösebb stb. továbbítási útvonalának kidolgozásához szükséges díjtételeket és kedvezményeket.A megbízójától kapott írásbeli megbízást ellenőrzi.Elszámolja a fennmaradó költségeket stb.

A szállítmányozó felelőssége:

A szállítmányozási tevékenysége körében a küldeményben bekövetkezett kárért fuvarozó módjára, más károkért az általános szabályok szerint felel. A fuvarozás körében bekövetkezett kárért a szállítmányozó csak akkor felel, és pedig fuvarozó módjára, ha maga fuvarozta a küldeményt, vagy a küldeményt mások küldeményeivel együtt, ugyanazzal a szállítóeszközzel, el nem különítve (gyűjtőforgalomban) továbbíttatta, és a kár ennek során keletkezett.

A szállítmányozó nem felelős azokért a károkért, amelyeket az általa igénybevett fuvarozók, raktározók, rakodók, közvetett szállítmányozók okoznak, kivéve, ha ezek kiválasztásánál nem az elvárható gondossággal járt el. (bizományosi felelősség) Ilyen esetben csak a nem megfelelő szakértelemért vonható felelősségre, árukár megtérítésére nem kötelezhető, ha azonban a vétkesség és a kár között ok-okozati összefüggés van, akkor a bizonyított kárt meg kell térítenie. A szállítmányozó a fuvarozóval, raktározóval, rakodóval, közvetett szállítmányozóval stb. szembeni kártérítési igényét a megbízó számlájára és veszélyére érvényesíti. A sikertől függetlenül a szállítmányozót ezért díj illeti meg.
A szállítmányozó felel a szerződésszegéssel okozott kárért.

A szállítmányozó felelőssége határidő túllépésért. Amennyiben a késedelemre mentesítő indokot nem tud megnevezni, a tényleges káron felül a késedelemből következő bevétel kiesést is meg kell térítenie.

Logisztikai szolgáltatás

A logisztikai szolgáltatás több, mint hagyományos fuvarozási, vagy szállítmányozási szolgáltatás. A szolgáltató képes a megbízó rendszerébe integrálódva, a teljes áramlási folyamat optimalizálására, ennek zavartalanságához szükséges komplex szolgáltatásra. Közreműködőként olyan teljesítmények nyújtására, amelyek minőségükkel hozzájárulnak az ellátási lánc optimumához.

Bérleti szerződés (Ptk. 423-433. §)

Ptk. 423.§ Bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni.

Bérbeadó jogai és kötelezettségei:

A bérbeadó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és egyébként is megfelel a szerződés előírásainak. Erre a szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlőt az elállás helyett az azonnali hatályú felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig nem követelhet.

A bérbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy megakadályozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlő elállás helyett azonnali hatállyal felmondhat.

A bérbeadó

a) a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizheti a használatot;

b) követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kárának megtérítését;

c) abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a bérelt dolgot fenyegető veszély súlyossága miatt az abbahagyás követelése sem vezetne célra, a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, és kártérítést követelhet.

Ha a bérlő a dolgon jogosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végeztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy a hatóság engedélye lett volna szükséges, a bérbeadó kívánságára köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

Ezeket a jogokat a bérbeadó akkor is gyakorolhatja, ha a bérlő a dolgot akár engedélyével, akár anélkül albérletbe vagy egyébként harmadik személy használatába adta.

Ingatlant vagy lakást — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a bérbeadó engedélye nélkül albérletbe vagy egyébként másnak használatába lehet adni. Más dolgot a bérlő a bérbeadó engedélye nélkül nem adhat albérletbe vagy harmadik személy használatába.

A bérfizetés elmulasztása esetében a bérbeadó a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, feltéve, hogy a bérlőt megfelelő határidő tűzésével és következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a bérlő e határidő elteltéig sem fizetett.

Ingatlan vagy lakás bérbeadóját (albérletbe adóját) a hátralékos bér és járuléka erejéig a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain zálogjog illeti.

A bérbeadó mindaddig, amíg e zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását.

Ha a bérlő írásban kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. Ha ezt elmulasztja, zálogjoga megszűnik.

Ha a bérlő a zálogjoggal terhelt dolgot a bérbeadó engedélye nélkül elszállítja, és más megfelelő biztosítékot nem nyújt, a bérbeadó követelheti a dolognak a bérlő költségén való visszaszállítását. A dolog visszaszállításával a zálogjog feléled.

Bérlő jogai és kötelezettségei:

A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye.

Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó engedélyével más használatába adta, a használó magatartásáért mint a sajátjáért felel.

Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelős azokért a károkért is, amelyek enélkül nem következtek volna be.

A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérlő, a többi kiadást, valamint a dologgal kapcsolatos közterheket a bérbeadó viseli.

A bérlő köteles a bérbeadót értesíteni, ha a bérbeadót terhelő munkálatok szükségessége merül fel, és köteles megengedni, hogy a bérbeadó azokat elvégezze, továbbá a károk elhárításához szükséges intézkedéseket megtegye. Az értesítés elmulasztásából eredő károkért a bérlő felelős.

A bérlő a dologra fordított szükséges kiadásainak megtérítését követelheti; egyéb költségeinek megtérítésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint tarthat igényt.

A bérlő a bért időszakonként előre köteles megfizetni. Arra az időre, amely alatt a dolgot rajta kívül álló okból nem használhatja, bér nem jár.

A bérleti szerződés megszűnése:

A szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével a bérlet megszűnik.

Megszűnik a bérlet akkor is, ha a dolog elpusztul.

A határozatlan időre kötött bérletet tizenöt napra fel lehet mondani.

Határozatlan időtartamúvá alakul át a határozott időre kötött bérlet, ha a bérleti idő lejárta után a bérlő a dolgot tovább használja, és ez ellen a bérbeadó tizenöt napon belül nem tiltakozik.

A bérlő örökösei a határozott időre kötött bérletet is felmondhatják; e jogukat azonban legkésőbb a hagyaték birtokbavételétől, illetőleg átadásától számított harminc napon belül gyakorolhatják.

A bérlő köteles megengedni, hogy aki a dolgot meg kívánja venni, azt megfelelő időben és módon megtekinthesse.

A határozott időre kötött bérletet a bérbeadott dolog vevője nem mondhatja fel, kivéve ha őt a bérlő a bérleti viszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette.

Ha a bérbeadó személyében változás áll be, a bérkövetelés átszállásának időpontjára az engedmény szabályait kell alkalmazni.

A vevő arra az időre, amelyre a bérlő a béreket az eladónak előre megfizette, bérfizetést csak akkor követelhet, ha az előrefizetésről az adásvételi szerződés megkötésekor nem tudott, és arról nem is kellett tudnia, különösen ha a bérlő az előrefizetés tekintetében megtévesztette.

A bérlő a bérlet megszűnése előtt köteles megengedni, hogy az, aki a dolgot bérbe kívánja venni, azt megfelelő időben és módon megtekinthesse.

A bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni; a bérbeadóval szemben fennálló, a bérleti jogviszonyból keletkezett követeléseinek kiegyenlítéséig azonban a dolgot annak használata nélkül visszatarthatja. Ezt a szabályt ingatlan és lakás bérletére nem lehet alkalmazni.

Ha a bérlő a dolgot jogosulatlanul tartja vissza, minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be.

A bérlő mindazt, amit a saját költségén a dologra felszerelt, a dolog épségének sérelme nélkül leszerelheti.

Haszonbérleti szerződés (Ptk. 452-461.§)

A haszonbérleti szerződés egy polgári jogi szerződésfajta, amely a haszonbérlő és a haszonbérbe adó között jön létre. (Ptk. 452. § (1) bek.) A haszonbérlet a polgári jogban a dolog használati jogosultságának egyik jogcíme.

A haszonbérlő ezen szerződés alapján meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog (létesítmény, állat, jármű, gép stb.) időleges használatára és hasznai szedésére jogosult és köteles ennek fejében haszonbért fizetni.

A haszonbér a haszonbérleti szerződés alapján járó ellenérték, amely a megállapodás szerint pénzben vagy természetben (termény, termék, áru formájában) jár. (452. § (2) bek.)

A mezőgazdasági haszonbérleti szerződést írásba kell foglalni, míg más hasznot hajtó dolog tekintetében a szerződés írásba foglalása nem kötelező.

A haszonbérlet alanyai a haszonbérbeadó és a haszonbérlő. Haszonbérlői minőségben bárki - természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság - köthet szerződést. Haszonbérbe adó viszont csak az lehet, akinek megfelelő jogcíme - tulajdonos, haszonélvező, haszonbérlő - van a dolog hasznosításának átengedésére, illetőleg az erről való rendelkezésre. Nem illeti meg ez a jog a mezőgazdasági földterület haszonbérlőjét, mivel a mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása semmis.

A haszonbérlő jogai: A haszonbérlő a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően jogosult a dolog használatára és hasznainak szedésére. Az, hogy mit kell érteni a rendes gazdálkodás szabályai alatt, függ a haszonbérlet tárgyát képező dolog tulajdonságaitól, földrajzi helyzetétől és a konkrét körülményektől is. A rendes gazdálkodás általában magában foglalja a dolog gondos kezelését, állagának megóvását, művelését, őrzését és gondozását. Mezőgazdasági földterület haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni, és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon.

A haszonbérlő jogosult a dolog gyümölcseire, illetőleg egyéb hasznaira. A dolog hasznai felett a haszonbérlő "elválással" (beszedéssel, betakarítással) szerez tulajdonjogot.

A haszonbérlő kötelezettségei: Tekintettel arra, hogy a dolog hasznai a haszonbérlőt illetik meg, a dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos közterhek viselése a haszonbérlőt terheli. Ezzel szemben a rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbe adó kötelezettsége.

A haszonbérlet visszterhes szerződés, ezért a haszonbérlő köteles haszonbért fizetni. A haszonbér a felek megállapodásától függően kiköthető pénzben, természetben vagy vegyes formában is. Főleg mezőgazdasági földterület haszonbérleténél gyakori, hogy a haszonbért a felek terményben, vagy a termény egyenértékében (pl. x mázsa búza fizetéskori piaci árában) határozzák meg. A haszonbért - a bérlettel ellentétben - nem előre, hanem időszakonként utólag kell megfizetni.

Mezőgazdasági haszonbérlet esetében a haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést, illetőleg a haszonbér elengedését igényelheti. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbe adóval közölni. Az egyszer már mérsékelt vagy elengedett haszonbér pótlását a következő évek terméséből sem lehet viszont követelni.

A haszonbérbeadó jogai: A haszonbérbe adó haszonbérre tarthat igényt. A hátralékos haszonbér erejéig zálogjog illeti meg a dolog hasznain, valamint a haszonbérlő olyan vagyontárgyain (pl. mezőgazdasági gépein), amelyek a haszonbérelt területen vannak.

A haszonbérbeadó kötelezettségei: A haszonbérbeadó főkötelezettsége a haszonbérelt dolog birtokba adása. A haszonbérbe adót - a bérlet szabályai szerinti - jog- és kellékszavatossági kötelezettség terheli a dolog rendeltetésszerű és korlátozásmentes használhatóságáért.

A haszonbérbeadót terheli a rendkívüli felújítás és javítás. Rendkívüli felújítás és javítás alatt a rendszeres karbantartási és javítási szükségleteket meghaladó munkák értendők.

Szerződés megszűnése: A haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlőnek időleges használati joga keletkezik a birtokába adott dolgon. A haszonbérleti szerződés szólhat határozott vagy határozatlan időre.

A határozott időre kötött haszonbérlet megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével, a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, vagy ha a felek közös megegyezéssel a haszonbérleti szerződés megszüntetését határozzák el.

A határozatlan időre kötött haszonbérlet felmondással szüntethető meg. A felmondás egyoldalú nyilatkozat, amely a jövőre nézve szünteti meg a szerződést. A felmondás csak írásban érvényes.

A rendes felmondás joga mindkét felet megilleti, általános felmondási ideje egy hónap. A mezőgazdasági haszonbérletet - a termelés sajátosságai miatt - hat hónapos felmondási idővel a gazdasági év végére lehet megszüntetni. A haszonbérlő örökösei - a haszonbérlő halálát követően - akkor is élhetnek felmondással, ha a halál a gazdasági év végét megelőző 6 hónapon belül következett be. Ugyanakkor az örökösök e jogukat csak a hagyatéki eljárás jogerős befejezésétől számított 30 napon belül gyakorolhatják.

Mind határozott, mind határozatlan idejű szerződések esetében azonnali hatályú felmondási jog illeti meg a haszonbérbe adót:

• ha a haszonbérlő figyelmeztetés ellenére is rongálja a dolgot, vagy súlyosan veszélyezteti annak épségét,
• ha a haszonbérlő figyelmeztetés ellenére sem műveli meg a haszonbérelt földet, vagy általában olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a föld termőképességét, az állatállományt, vagy a felszerelést,
• ha a haszonbérlő a haszonbért vagy a közterheket a lejárat után közölt felhívás ellenére a kitűzött megfelelő határidőben sem fizeti meg.

Ha a haszonbérlő az azonnali hatályú felmondást három napon belül nem veszi tudomásul, a haszonbérbe adó további nyolc napon belül bírósághoz fordulhat a felmondás érvényességének megállapítása iránt. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti.

A haszonbérlet megszűnésekor a haszonbérlő köteles a földet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban visszaadni, hogy a termelést megfelelő módon azonnal folytatni lehessen.

Bérleti és haszonbérleti szerződés egyezőségek és különbségek