A közigazgatás az igazgatás egyik fajtája. Az egyéb igazgatáshoz (magánigazgatáshoz, társadalmi igazgatáshoz) képest legfőbb megkülönböztetője, hogy állami-jogi tevékenység, amely alapvetően a végrehajtói hatalomhoz kötődik.
A közigazgatási eljárás: olyan eljárási cselekmények összessége, amelyben a hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, nyilvántartást vezet, ellenőrzést végez
A közigazgatási eljárás a közigazgatási szervek jogszabályokban meghatározott és szabályozott eljárása. A közigazgatási eljárás általános szabályait a 2004. évi CXL törvény (Ket.) szabályozza.
Azonban néhány esetben a Ket. szabályait nem kell alkalmazni, míg más esetekben viszont csak háttér jogszabály szerepét tölti be, mert az adott eljárásokra speciális szabályok vonatkoznak.
A törvény hatálya alól kivett eljárások:
- szabálysértési eljárás
- területszervezési eljárás
- állampolgársági eljárás (kivéve az állampolgársági bizonyítvány kiadása)
- választási eljárás
- népszavazás előkészítése és lebonyolítása
A törvény háttér szerepet tölt be, azaz rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.
Például:
- a társadalombiztosítás ellátásával kapcsolatos eljárásban
- jegybanki ellenőrzés során
- menedékjogi ellátásban
- versenyfelügyeleti eljárásban
- piacszabályozással kapcsolatos eljárásokban.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai
Az eljárás alanyai:
- Közigazgatási hatóság
A hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv, helyi önkormányzati képviselő-testület, a megyei önkormányzat közgyűlése, a képviselő testület bizottsága, társulása, továbbá a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, illetve főjegyző, jegyző, ügyintéző, és törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkörre gyakorlására feljogosított szervezet, köztestület vagy személy.
- Ügyfél
Az a cselekvőképességgel rendelkező természetes személy vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek a jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
Az eljárás szakaszai:
A hatóság a joghatóságát, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.
Hatáskör: az adott ügyben az a közigazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel, amelyet jogszabály az adott típusú ügy intézésére feljogosít és egyben kötelez.
Illetékesség: a közigazgatási szervek közül a területileg konkrétan eljáró hatóság.
- Az eljárás megindítása
- az ügyfél kérelmére (értesítési kötelezettség)
- hivatalból (értesítési kötelezettség)
- Alapeljárás
Érdemi döntés meghozatala, a konkrét ügy tényei alapján, az ügyfélre vonatkozó egyedi jogok és kötelezettségek megállapítása.
Az alapeljárás alapvető kategóriái:
- Ügyintézési határidő: az az időtartam, amelyen belül valamely eljárási cselekményt a hatóságnak, az ügyfélnek, vagy az eljárás más résztvevőjének teljesítenie kell. (egy részét a Ket. állapítja meg kötelező jelleggel, illetve egyes eljárási cselekmények határidejét a hatóság állapítja meg)
- Kizárás intézménye: A kizárás azt kívánja megelőzni, hogy ahatósági oldalról olyan személy ne működjön közre a döntés előkészítésében és meghozatalában, aki helyzeténél fogva nem pártatlan, vagy róla ez kellő alappal feltételezhető.
- Idézés: A hatóság azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, határnap vagy határidő megjelölésével arra kötelezi, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg.
- Értesítés: Ha a hatóság nem tartja szükségesnek az ügyfél idézését, köteles az ügyfelet pl. a tanú és a szakértő meghallgatásáról a szemléről, a tárgyalásról értesíteni, hogy ezeken a megjelenése nem kötelező, de részt vehet.
- Képviselet:
- törvényes képviselő (az ügyfél helyett vesz részt az eljárásban)
- meghatalmazott (meghatalmazásától függően az ügyfél helyett vagy mellett járhat el, illetve korlátozódhat az ügyben való képviselet egészére, de korlátozódhat egyes eljárási cselekmények végzésére is)
- kirendelt ügygondnok (az ügyfél helyett vesz részt az eljárásban)
- Tényállás tisztázása és a bizonyítás eszközei
Az eljárást lezáró döntés meghozatalának alapvető feltétele, hogy az eljáró hatóság kétséget kizáróan tisztázza a tényállást. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok ehhez nem elegendőek, akkor a hatóság bizonyítási eljárást folytat le, amely az ügy szempontjából fontos bizonyítékok beszerzését jelenti
Bizonyítékok: Pl.:
- Az ügyfél nyilatkozata,
- irat,
- okirat (eredeti okirat, közokirat, egyszerű és teljes bizonyító erejű magánokirat)
- más irat
- tanúvallomás, (tanú: olyan személy, aki ismer valamilyen, az ügy elbírálását befolyásoló tényt, melynek közlésével elősegíti a tényállás tisztázását.)
- szemle jegyzőkönyv, (szemle: hatóság vagy szakértő lényeges körülmény megállapítása érdekében tárgyi bizonyítékot, helyszínt, tényt, történést, cselekvést, állapotot, környezetet közvetlenül megvizsgál, megfigyel)
- szakértői vélemény, (szakértő: az eljáró hatóságnak –az ügyben jelentős tény, körülmény vagy az alkalmazandó jog megállapításához - nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója, vagy különleges szakértelem szükséges, illetve jogszabály írja elő)
- tárgyi bizonyíték,
- bármilyen egyéb jogszerű bizonyítási eszköz.
Tényállás: Azon tények összessége, amelyek a döntés szempontjából a valóság hű tükörképét mutatják.
Bizonyítás: A döntés szempontjából jelentős tények valódiságának vagy valótlanságának a megállapítása.
Tárgyalás: Az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatása.
Az eljárás akadályozásának következményei
A hatóságok annak érdekében, hogy együttműködésre bírják azokat a személyeket, akik valamilyen okból nem hajlandók erre, - de akiknek a közreműködése nélkül nem lehet az eljárást eredményesen befejezni- szankciókat alkalmazhatnak.
Eljárási bírság: Okozott többletköltség megfizetése
Közigazgatási bírság
Helyszíni bírság
Elkobzás
Hatósági döntések
A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerülő minden más kérdésben végzést bocsát ki.
Jogorvoslati fajták, ezek végrehajtási szabályai
Kérelem alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárások
Fellebbezési eljárás
- Első fokú határozat ellen nyújtható be
- Indoklási kötelezettség
- A döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni
- Nincs helye fellebbezésnek
- ha az ügyben törvény azt kizárja
- az ügyfelek részéről az egyezségüket jóváhagyó határozat ellen
- ha az első fokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy kormányhivatal vezetője, központi államigazgatási szerv vezetője hozta
- képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen
- hatósági nyilvántartásba hivatalból történő mérlegelés nélküli bejegyzéssel szemben
· A fellebbezésre jogosult a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat. Lemondó nyilatkozata nem vonható vissza
· A fellebbezést címezni az azt elbíráló felettes szervhez kell, benyújtani pedig a döntést hozó hatósághoz kell
· A hatóság a megtámadott döntést
- kijavíthatjak
- kiegészítheti
- módosíthatja
- visszavonhatja
- érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja
· A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni
Bírósági felülvizsgálat
- a fellebbezési jog kimerítését követően kerül rá sor kereset indításával (keresetlevél)
- jogszabály sértés esetén a döntést
- hatályon kívül helyezi
- új eljárásra kötelez
- döntést megváltoztatja
Újrafelvételi eljárás
Ha a jogerős határozattal lezárt, jogerőre emelkedett ügyben az ügyfélnek tudomására jut olyan lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén kedvezőbb határozatot eredményezett volna számára.
· A kérelmet az első fokon eljáró bíróság bírálja el
· A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja
- a tény vagy körülmény a jogerős határozat után következett be
- jogi szabályozásban történt változás
- az ügyben bírósági felülvizsgálat van folyamatban
- a határozat jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt
- jogszabály kizárja
· A hatóság a jogerős határozatát
- módosíthatja
- visszavonhatja
- új döntést hozhat
Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás
· Ha a döntés meghozatalát alátámasztó jogszabály alaptörvény-ellenes és az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be és ennek az Alkotmánybíróság helyt ad, akkor az ügyfél az alkotmánybírósági határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül nyújthat be kérelmet
Közigazgatási döntés felülvizsgálata hivatalból
· Ha a hatóság megállapítja, hogy saját döntése jogszabályt sért, a döntését módosíthatja, visszavonhatja, a következő feltételek együttes fennállása esetén:
- csak egy ízben
- ha a törvény eltérően nem rendelkezik
- a határozat közlésétől számított egy éven belül
· Felügyeleti eljárás
A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, döntését és ennek megfelelően megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, jogszabálysértő döntés esetén pedig azt megváltoztathatja, megsemmisítheti vagy új eljárásra utasíthat.
A döntés nem változtatható meg és nem semmisíthető meg pl.:
- ha azt a bíróság érdemben elbírálta
- semmisségi ok esetén a döntés jogerőre emelkedése óta 3 év eltelt
- semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené
· Ügyészi fellépés
Ha az ügyész a közigazgatási szervek jogerős, illetőleg végrehajtható rendelkezéseiben törvénysértést állapít meg, annak kiküszöbölése végett felléphet. Az ügyész hivatalból vizsgálatot folytat. Amennyiben az ellenérdekű fél a fellépésre okot adó körülményt maga is orvosolni tudja, az ügyész a fellépését megelőzően felhívással élhet, melyben 60 napon belüli határidő kitűzésével indítványozza a törvényszegés megszűntetését.
Törvénysértésnek nem minősülő hiányosságok esetén, az ügyész jelzésben hívja fel az illetékes szerv vezetőjének figyelmét
· Semmisség
A közigazgatási szerv döntését meg kell semmisíteni:
Például:
- ha az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe
- ha a döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, hogy ennek elkövetését jogerős ítélet megállapította
Hatósági bizonyítvány, igazolvány
Hatósági bizonyítvány: A hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására adja ki a kérelem előterjesztésétől számított 10 napon belül.
Hatósági igazolvány: A hatóság – jogszabályban meghatározott esetben és adattartalommal – az ügyfél adatainak vagy jogainak igazolására hatósági igazolványt ad ki.