Intenzitási viszonyszámokat leíró sorokból számítunk, ahol azonos gazdasági vagy társadalmi jelenségre vonatkozó különnemű, de összetartozó adatokat szerepeltetünk.
Az intenzitási viszonyszám két különböző fajta, de egymással összefüggő adat hányadosa. Az intenzitási viszonyszámmal azt vizsgáljuk, hogy az egyik jelenség milyen intenzitással (gyakorisággal) fordul elő a másik jelenség környezetében, azzal összefüggésben.
Kiszámítására az adatok, a leíró sorok sokfélesége miatt általános képletet nem lehet adni.
Annak eldöntése, hogy milyen jelenségek összehasonlításának van értelme, továbbá, hogy mit hasonlítunk mihez, a vizsgált terület és a megválaszolandó kérdés ismerte szükséges.
A gyakorlatban alkalmazott sokféle intenzitási viszonyszám jellegzetes típusai
- sűrűséget, ellátottságot kifejező mutatók pl. népsűrűség, gépsűrűség, orvosellátottság, stb.
- arányszámok - elsősorban a népességstatisztikában születési-, halálozási arányszám, stb.
- átlagos értéket kifejező mutatószámok pl. átlagkereset, átlagos tejhozam, stb.
- a gazdálkodás hatékonyságát jelző mutatószámok pl. termelékenység.
Az intenzitási viszonyszám mértékegysége általában valamilyen természetes mértékegység, ami a számláló és a nevező természetes mértékegységei alapján határozható meg, s egyben jelzi a viszonyszám kiszámításának módját is.
A vizsgált gazdasági, vagy társadalmi jelenségre vonatkozóan következtetéseket akkor tudunk levonni, ha egy korábbi időszak, vagy másik gazdasági, vagy társadalmi jelenség hasonló mutatószámaihoz viszonyítunk, akkor lehet a változást, eltérést lemérni.
Fajtái
1. Egyenes és fordított intenzitási viszonyszámok
Egyes intenzitási viszonyszámoknál a két összehasonlítandó adat közül nem mindig ugyanazt tekintjük viszonyítandó adatnak és a viszonyítás alapjának. A vizsgálat céljától függően a két adat szerepe felcserélődhet.
Ennek alapján megkülönböztetünk:
- egyenes
- fordított viszonyszámokat
A megfordítható viszonyszámok közül azt a viszonyszámot, melynek változása a vizsgált jelenség színvonalának változásával egyenes arányban van, egyenes intenzitási viszonyszámnak nevezzük.
Azt a viszonyszámot, melynek változása a viszgált jelenség színvonalának változásával fordított arányban áll, fordított intenzitási viszonyszámnak nevezzük.
2. Nyers és tisztított intenzitási viszonyszámok
Egyes intenzitási viszonyszámok számításánál a tört nevezőjében szereplő sokaságból kiválasztható egy olyan részsokaság, amelyik a számlálóban levő adattal szorosabb kapcsolatban áll, mint a sokaság más részei.
Ha a viszonyítandó mennyiséget a teljes sokasággal osztjuk, nyers intenzitási viszonyszámot kapunk.
Ha a viszonyítandó mennyiséget a teljes sokaságnak a vele szorosabb kapcsolatban lévő részével (részsokasággal) osztjuk, tisztított intenzitási viszonyszámot kapunk.
A három viszonyszám közötti összefüggés
nyers intenzitási viszonyszám = tisztított intenzitási viszonyszám * a tiszta rész aránya
nyers intenzitási viszonyszám = tisztított intenzitási viszonyszám * Vm% (megoszlási viszonyszám)
tisztított intenzitási viszonyszám = nyers intenzitási viszonyszám / Vm%
Az összefüggés alapján a három tényező bármelyike kiszámítható a másik két tényező ismeretében.