4.a Az állami szervek csoportosítása. Az Országgyűlés és a helyi önkormányzatok képviselő-testületének feladatai és működése. Az Állami Számvevőszék jogállása és feladatai

1. Államhatalmi, népképviseleti szervek: Országgyűlés, helyi önkormányzatok képviselő-testületei.
2. Közigazgatási szervek: kormány: központi hatalom intézményei (kormányzati szervek, országos hatáskörű szervek (koncentrált, dekoncentrált szervek), azonos hatáskörrel rendelkező szervek régióként szétszórva, önkormányzatok, polgármesteri hivatalok (vezetője a jegyző).
3. Az igazságszolgáltatás szervei: bíróságok.
4. Ügyészség (nem igazságszolgáltató) feladata a törvényesség védelme.
5. Egyéb szervek: vagy az alkotmányossággal függ össze, vagy különleges elemző funkcióval: állami számvevőszék.

Országgyűlés: a legfőbb államhatalmi, népképviseleti szerv, mely meghozza az ország működése szempontjából legfontosabb átfogó döntéseket, törvényt, vagy határozatot hoz.

Az Országgyűlés

1. megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;
2. törvényeket alkot;
3. elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;
4. felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére;
5. megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét;
6. megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
7. feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
8. határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;
9. különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz;
10. közkegyelmet gyakorol;
11. az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol (pl. közigazgatási rendszer kialakítása).

Az Országgyűlés a tétel kidolgozásának időpontjában 386 képviselőből áll (számuk 2014-től 199 főre csökken), akik szabad mandátummal rendelkeznek és a választók által nem hívhatók vissza. A képviselőket mentelmi jog illeti meg. Az országgyűlési képviselőt politikai kijelentése miatt nem lehet felelősségre vonni, rágalmazás, becsületsértés miatt viszont felelősségre vonható. A képviselő ellen, tettenérés esetét kivéve, nem lehet büntető-, illetve szabálysértési eljárást indítani, és kényszerítő intézkedést alkalmazni (házkutatás), csak akkor, ha mentelmi jogáról maga mond le, vagy az országgyűlés a mentelmi jogát felfüggeszti.

Az Országgyűlés a legfontosabb kérdésekben plenáris ülésen dönt.

Az Országgyűlés működésében (törvényalkotás, parlamenti ellenőrzés) fontos szerepet játszanak az Országgyűlés bizottságai. A bizottságok lehetnek állandó, ideiglenes vagy ad hoc bizottságok. Az állandó bizottságok aszerint csoportosíthatók, hogy létrehozásuk kötelező vagy választható. Az állandó bizottságokat általában szakmai szempontok alapján hozza létre az Országgyűlés.

Az Országgyűlést elnök vezeti, akinek munkáját az alelnökök, illetve jegyzők segítik. Az Országgyűlés elnöke helyettesíti a köztársasági elnököt, gyakorolja továbbá a munkáltatói jogokat az országgyűlés hivatala alkalmazottai felett.

Az Országgyűlés évente két rendes ülésszakot tart (tavaszi, őszi), ülései nyilvánosak.

Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek.

Helyi Önkormányzat

A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között

1. rendeletet alkot;
2. határozatot hoz;
3. önállóan igazgat;
4. meghatározza szervezeti és működési rendjét;
5. gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
6. meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
7. e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
8. dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
9. önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
10. a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;
11. szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;
12. törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. A megyei képviselő-testület elnökét a megyei képviselő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára. A képviselő-testület bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre.

A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult. Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását.

A polgármester és a megyei képviselő-testület elnöke önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is elláthat.

A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.

A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket sarkalatos törvényben meghatározottak szerint öt évre választják.

A képviselő-testület - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - kimondhatja feloszlását. Az Országgyűlés a Kormány - az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően előterjesztett - indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet. A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.