Helyzetértékelés
- Gazdasági növekedés (1996 óta) – egyensúlyi problémák – külpiaci függés,
- Alacsony munkaerő – aktivitás és stagnáló foglalkoztatottság,
- iskolai végzettségtől függő,
- egészségi állapottól függő,
- fekete gazdaságtól függő,
- térségi mobilitástól függő.
- Gazdasági szerkezet ellentmondásai
- makrostruktúra integrálódott a világgazdaságba,
- nőttek a gazdaság területi egyenlőtlenségei,
- a nemzetközi vállalatok szerepe meghatározó,
- a KKV-k termelékenysége alacsony, piaci finanszírozhatóságuk nehézkes,
- a K + F-ráfordítások alacsonyak, miközben a kutatói kapacitások jelentősek.
- Közlekedési rendszerünk jelentősen lemaradt,
- Centrális (sugaras) hálózat,
- Autópálya-rendszer kiépítése megkésett,
- Vasúthálózat műszaki jellemzői gyengék,
- Kedvező földrajzi fekvés (EU-korridorok).
- A piacgazdaság társadalmi hatásai erős polarizálódást mutatnak
- tömegek szorulnak ki a munkaerőpiacról
- öregedő társadalom – ellátórendszerek problémája
- az iskolarendszer strukturális és hatékonysági problémái
- egészségi állapot – egészségtudatosság – egészségügyi rendszer problémái
- leszakadók területi koncentrációja
- civil aktivitás, együttműködési készség alacsony
- Környezeti állapotuk fenntarthatósága egyre nagyobb ráfordításokat igényel
- Globális éghajlati folyamatok …
- Kárpát-medence, mint ökológiai rendszer …
- Kiemelkedő geotermikus adottságok
- Alacsony környezettudatosság
- Épített örökség rehabilitációja és forrásigénye
- Növekvő területi különbségek
- 1990 óta nem csökkentek a különbségek, mind régiós és megyei, de különösen kistérségi szinten szembetűnőek,
- Strukturális problémák a régiók szintjén,
- Az állam szerepe átalakításra szorul
- közigazgatás reformja,
- az informatikai, kommunikációs technológiák hiánya
- központi és területi szintek feladatmegosztása.
Fejlesztési stratégia
- Az átfogó célok:
- foglalkoztatottság bővítése
- tartós növekedés feltételeinek megteremtése
- A horizontális politikák:
- a környezeti, a makrogazdasági és a társadalmi fenntarthatóság elve
- a területi és társadalmi összetartozás (kohézia) biztosítása
- Prioritások (6)
- Fejlesztési stratégiák - Prioritások
- A gazdaság fejlesztése → GVOP
- az innaktív, tudásalapú gazdaság megteremtése
- a kis- és középvállalatok, jövedelemteremtő képességének a javítása
- az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése
- A közlekedés fejlesztése → KOP
- az ország nemzetközi elérhetőségének javítása
- térségi elérhetőségének javítása
- városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése
- az áruszállítás – logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése
- A társadalom megújulása → Emberi erőforrások fejlesztése OP + Humán infrastruktúra OP
- a foglalkoztathatóság javítása
- az alkalmazkodóképesség javítása
- az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való alkalmazkodásának erősítése
- az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés
- az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésében
- társadalmi részvétel és befogadás
- A humán infrastruktúra fejlesztése
- A környezet- és energetika-fejlesztés → KIOP
- környezetjavító fejlesztések
- környezetbarát energetikai fejlesztések
- Területfejlesztés → 7 ROP
- együttműködő és versenyképes városhálózat
- megújuló vidék
- az elmaradott térségek felzárkóztatása
- a Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése
- A 7 ROP céljai:
- regionális gazdasági versenyképesség
- régiók turisztikai vonzerejének növekedése
- térségi közlekedési infrastruktúra javítása
- települések átfogó, integrált fejlesztése
- humán infrastruktúra fejlesztése
- Államreform
- a közigazgatás megújulása
- a közszolgáltatások korszerűsítése
-
-
-
-
Találatok: 1413