A város meghatározása
A város definíciói:
- Jogállás szerint: középkori privilégiumok hagyománya. Magyarországon 1945-ben 50 város, 2002-ben 250 város. Jelentősége csökken.
- Funkciók, intézmények szerint: Területszervezés. Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció. Várossá nyilvánítás feltételei.
- Gazdasági szerkezet szerint: Nem-mezőgazdasági jelleg: pénzügyi, kereskedelmi, üzleti tevékenységek, szolgáltatások
- Népességszám szerint: ENSZ: 5000 fő. Közigazgatási terület és urbanizált terület különbsége. Agglomerációk. SMSA. Mo-on 20-30 nem, Sydney 3000 helyett több millió) Közigazgatási terület nem azonos a valós urbanizált területtel
- Népsűrűség szerint: Több, mint 150 fő/km2. Magyar sajátosságok.
- Beépítési-sűrűség, átlag-szintszám szerint: Vertikális dimenzihóz kapcsolódnak. Hagyományok és telekár függvénye.
A városok és a városhálózatok osztályozása, típusai
- Városhálózatok.
- A városgenezis típusai (gazdasági és adminisztratív, endogén és exogén, illetve ezek kombinációi)
- Közép Európa sajátosságai: középvárosok magas és kisvárosok alacsony népességi aránya.
Fővárosok:
- - erőforrások ide koncentrálása XIX. században és XX. század elején (Magyarország, Budapest: az erőforrások 60%-a Budapesté, Béccsel való rivalizálás miatt)
- - korlátozások a XX. század második felében.
Középvárosok (Magyarországon ez a legtöbb):
- korábbi széttagoltság szerepe
- iparfejlesztés szerepe (II. VH után)
- tervgazdálkodás szerepe (iparra mentek)
- adminisztratív szerepkör jelentősége (Párt és Tanács: lakóhely városok kerültek előtérbe)
Kisvárosok:
- történelmi meghatározottság, megkésett urbanizáció
- központi tervgazdálkodás szerepe (megszűntették a járásokat)
- agrárpiaci funkció elveszítése
- késői iparosítás
- közigazgatási székhely szerepkör elveszítése.
- „egy-gyáras” városok (pl. Ózd » túlzott függőség)
- „szocialista” városok (bányavidékeken, privilegizált városok)
Az urbanizáció szakaszai
- urbanizáció, vagy városrobbanás (gyors népességnövekedés, lakóhely és munkahely funkció nem különül el jelentősen a térben, közlekedés, külvárosok beolvasztása, vidéktől való éles elkülönülés
- szuburbanizáció, közlekedés fejlesztése, lakóhely és munkahely funkció szétválása. Középosztály kiköltözése az alvóvárosokba.
- dezurbanizáció, városmag népessége erősen csökken, belső lakónegyedek állagának romlása, slum-osodás. Az alvóvárosok munkahely és egyéb funkciókkal kiegészülnek. (szegregáció)
- reurbanizáció, belváros rehabilitáció, fiatal, képzett rétegek visszatérése a belső lakónegyedekbe.
Városszerkezet és átalakulása
- Eredeti szerkezet: beépítés és területérték belülről kifelé csökken. Városközpont, belső lakónegyedek, ipari övezet, kertvárosok.
- Szocialista korszak: városközpont: funkcióit részben elveszíti, leromlik.
- Belső lakónegyedek: államosítás, állagromlás
- Lakótelepi övezetek létrejötte: Magyarországon lakosság 20 %-a, nagyobb vidéki városokban több, mint 50 %-a, szocialista időszakban egyfajta tömeges társadalmi emelkedést jelentett.
- Rendszerváltás után:
- városmag gazdasági felértékelődése (kereskedelem, bankok, üzleti szolgáltatások, turizmus)
- belső lakónegyedek. Lakásprivatizáció. Két fejlődési tendencia. Rehabilitáció ill. további romlás.
- Lakótelepek. Relatív, néhol abszolút presztízscsökkenés. Lakosság összetételének változása (kor és társadalmi státusz szerint). Rehabilitációs kísérletek és problémák.
- Rozsda (barna) övezet. Felhagyott, vagy leromlott ipari és közlekedési területek.
A városfejlesztés, várospolitika néhány aktuális kérdése
Aktuális kihívások:
- Városi népesség csökkenése. (bevétel, egyes területeken munkaerőhiány).
- Átalakuló tulajdonviszonyok és városrendezés.
- Gazdaságfejlesztési szerepkör. Gazdasági szerkezet átalakulás.
- Lakásépítés, szociális lakásépítés.
- Privatizáció és „public-private partnership”
- Közlekedési rendszerek
- Környezetvédelem.