Közüzemek: a közszolgáltatások vállalati formában való végzik (Kft, Zrt.)
Jellemzői:
A versenyszféra vállalataival egyező gazdálkodási rendszer szerint működnek (piaci szabályok, közszféra gazdálkodási szabályozásai, állami ellenőrzés alatt)
Sajátos érdekek: természetes monopólium jellemzi tevékenységüket:
Üzleti és társadalmi érdek egybe esik; tulajdoni szerkezet, döntési mechanizmus és gazdálkodás sajátossága tükröz
Olyan vállalat, mely valamely jószág, szolgáltatás kizárólagos ellátója és/vagy kormányzati ellenőrzés alatt áll; sajátos piaci szabályozással (vízmű, elektromos művek)
Kormányzati szabályozás
Kormányzati szabályozás kiterjed célja üzleti-társadalmi érdek összehangolása
Kiterjed: árszínvonal, minőség, ágazatba történő belépés/kilépés, pénzügyi struktúra
Monopolhatalom: vállalat azon képessége, hogy befolyásolni tudja az árakat
Közüzemek, településüzemeltetés
Szűkebb értelem:
Közvilágítás
Ivóvíz, szennyvíz, gáz
Csapadékelvezetés
Távhő, melegvíz
Egyéb energiaellátás
Települési közutak
Térségi utak
Tágabb értelem:
Köztemetők
Hulladék gyűjtés, lerakás
Szennyvíztisztítás
Közparkok, zöld területek
Kéményseprés, tüzeléstechnika
Helyi tömegközlekedés
(lakásgazdálkodás)
Közüzemek sajátosságai
Magyarországon a nagyobb területi koncentráció, alacsony gazdasági fejlettsége mellett ment végbe a városokban
Városi népesség növekedése-> városi közszolgáltatásokkal szemben támasztott fogyasztói igények növekedése
Szűk keresztmetszet
Fejlesztések, karbantartások elmaradása,
Forráshiány-> tűzoltó jellegű beruházások
Törvényi szabályozás
Rendszerváltás után differenciáció (méret, típus, pályázati hozzáférés)
1990.C Tv.: települési és területi hálózatos infrastruktúra működése és tulajdoni rendje
Állami tulajdonból közüzemi és önkormányzati tulajdon lett
Nagyváros: jelentős, régi hálózat, nagy a fejlesztések költsége
Kisebb település:közszolgáltatások hiánya, elmaradottsága-> kiépítés és fejlesztés
A folyamatos, biztonságos ellátás többletköltséggel jár (+karbantartás)
Közüzemek sajátosságai 3.
A tulajdonosi struktúrától függetlenül a piacinál nagyobb tranzakciós költségek (oka: externáliák)
A piaci mechanizmus nem vezet társadalmi optimumhoz (közösségi szabályozás)
A finanszírozásban szükség volt az árrendszer átalakítására (fejlesztési pénzek integrálása); pozitívum a társadalmi önszerveződés
Önkormányzatok kapacitást finanszíroznak
Akkor jó, ha önfenntartó, önfejlesztő a rendszer (felső határköltségen történő finanszírozás)
Nyereség visszafordítása fejlesztésekre
Közüzemek sajátosságai 4.
A közüzemek kihasználtsága nem 100%-os (túlméretezett, fogyasztás ingadozása, karbantartás miatti kiesés)
Alacsony fogyasztásnál is kell finanszírozni
A tervezések, taktikai döntések fontosak a jövőbeni gazdaságosság és színvonal szempontjából-> együttműködés
gazdaságosság és műszaki tartalom vizsgálata
Földrajzi adottságok: urbanizáció szintje, felhasználók összetétele-> műszaki megoldások-> költségek
Árbevétel változása-> helyi konfliktus
Közüzemi sajátosságok 5.
Területi különbségek: megjelenés-fejelsztés
Magas fejlettség-> magas fenntartási költség; újabb közmű-> kevesebb ráfordítás
Fontos tényező az időjárás (villany, gáz, víz) a kapacitások kiépítésénél
Fontos az egyensúly a haszon és a társadalmi küszöb között
A vezetékes hálózatoknál az eszközarány költsége nagyobb a fogyasztásnál
Ki finanszírozza a kihasználatlan kapacitást??
Közüzemek sajátosságai 6.
A fenntartáshoz szükséges vagyon fejlesztés és beruházás-igényes, karbantartás is költséges
Pénz hiányában-> fejlesztések elmaradása-> karbantartás költségének növekedése szolgáltatás minőségének csökkenése-> konfliktusok-> állami támogatás kell
Közüzemek sajátosságai 7.
A jelentősebb (jövőbeni) kapacitás kiépítése hitelből.
Ötv. 88§-a szabályoz: önk. hitelt vehet fel, kötvény bocsát ki. Fedezet nem lehet törzsvagyon és likvid vagyon.
Külön kérdés az amortizációs politika
Közüzemek sajátosságai 8.
A közszolgáltatóknál fontos a tulajdon
Köztulajdon: az árak a működésség költségigényét mutatják
Haszonelvű működés: a magántőkéhez illeszkedő árak
A hatósági áraknál fontos, hogy annak meghatározója annak megállapítója tulajdonos legyen az adott cégben
Vegyes és magán vállalatok esetében az árban a szükséges költség és a méltányos nyereség elvét kell követni. A magántőkés jogtalan gazdagodása miatt
Közüzemek sajátosságai 9.
Áremelést meghatározza: lakosság fizetőképessége, inkasszálási lehetőség korlátozott a közüzemek esetében
Áremelések következményei: kintlévőség növekedés, inflációt gerjeszti és nem teremt forrást a fejlesztéshez-> közpénz bevonása szükséges-> pályázatok
Közüzemi szerződés sajátosságai
Ptk. XXXIV. 387§: A közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan a felhasználó igény szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást – így különösen gázt, villamos energiát és vizet – nyújtani, a felhasználó pedig köteles időszakonként díjat fizetni.
Közüzemi szerződés: a fogyasztó közszolgáltatásokkal való ellátásnak biztosítása
Jellemzők:
Alanya: fogyasztó és szolgáltató
A szerződés a szolgáltatás igénybevételétől él
A szolgáltató csak a jsz-ban foglaltak szerint korlátozhatja a szolgáltatást
A szerződés már ráutaló magatartással is megköthető (jellemző az írásos forma)
A közüzemi szolgáltató szerződéskötési kötelezettség terheli (oka: monopol helyzet)
A fogyasztót is szerződéskötési kötelezettség terheli pl.: hulladékszállítás, kéményseprés (helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló Tv.)
A közszolgáltatások szakmai követelményeit az ágazati miniszter szabályozza
A részleteket a helyi önkormányzat szabályozza:
Helyi közszolgáltatás megnevezése
Pályázat nyertese, működési terület határa
Közszolgáltatás rendjét, módját, jogokat és kötelezettségeket
Szolgáltatás igénybevételének módját, feltételeit
A fogyasztót terhelő díj mértékét, fizetés rendjét, kedvezményeket
Villamos energia szolgáltatás szereplői működés és szabályozás szempontjából:
A piac „közös” szereplői: rendszerirányító és elosztó társaságok
Villamos-energiapiaci szabályozás szempontjából:
Versenypiaci szereplők esetén az 50 MW-ot meghaladó telj. erőmű esetén létesítési engedélyköteles; ármegkötés, csak a közüzemek részére lekötött mennyiség esetén
Közüzemi szereplők: természetes monopol helyzet-> piacnyitás előtti szabályozás
A piac „közös” szereplői a természetes monopolhelyzet miatt ágazati szabályozást igényelnek
Tehát saját kockázatra bárki építhet erőművet, ha van engedélye
Szabályozó hatóság megköveteli a vonatkozó prognózisokat, de biztosítja a forrásoldali terveket (nem lehet a piacliberalizációra hagyatkozni)
Az új szabályozások alapján egyre többen lesznek a feljogosított fogyasztók: akik szabadon köthetnek szerződést az erőművek szabad kapacitásaira
A szabályozás szempontjából fontos a versenypiaci és közüzemi szereplők elválasztása a monopolhelyzetben lévő szereplőktől
Leggyakoribb gazdálkodási forma: Kft, Rt.
Az önkormányzat többségi tulajdonos
A tulajdonosi és közérdekvédelmi ellenőrzést a felügyelő bizottság végzi:
Nyrt. Esetén, kivéve, ha egységes irányítási rendszer szerint működik
Zrt. esetén, ha az 5%-nál nagyobb tulajdonnal rendelkezők kérik