Információtartalom vázlata:

  • A promóció lényege, szerepe a vállalkozások működésében
  • A promóciós eszközök fajtái, kiválasztásuk szempontjai
  • A direkt marketinggel kapcsolatos jogszabályi és etikai előírások
  • A direkt marketing akciók tervezésének lépései
  • A direkt marketing adatbázis kialakításának szempontjai, feltételei

A promóció lényege és szerepe a vállalkozások működésében

A promóció a PR-ral ellentétben elsősorban nem a marketingkommunikációt és a reklámeszközöket alkalmazza a céljai elérésére, hanem különféle kedvezmények nyújtásával, ilyenek:

  • szponzorálás,
  • árengedmények
  • ajándékadás az ügyfelek számára,
  • anyagi ösztönzés,
  • beszerzési kedvezmények,
  • részletfizetési kedvezmények
  • vásárlási utalványok,
  • jutalmak és jutalékok adása, stb. útján.

A promóciók célja, hogy a termékeket megismertessék a vevőkkel, hostesseket foglalkoztassanak, vásárokat, kiállításokat, bemutatókat szervezzenek, sőt esetenként ugyanabból a termékből nagyobb mennyiség vásárlására ösztönözzenek.
A szinte végtelen számú lehetőség közül a leglényegesebbet soroltuk fel. Ezekből kiderül, hogy a PR – hoz viszonyítva – ez a rövid távú ösztönző tevékenység lényegesen költségesebb, ugyanakkor sokkal eredményesebb is.

Promóciós eszközök fajtái, kiválasztásuk szempontjai

  • Vírus kommunikáció: körlevél, hírlevelek, nem spam-ek, HtML, belefolyik az agyunkba, bújtatott reklám
  • Corporate I dentity: cégazonosítás, ki?, mi?, milyen érzetet ad?
  • Hírnév: elismertség, hozzá csatolva színvonal
  • Üzleti kommunikáció és az üzleti kommunikáció különbsége a stílus, az előadásmód
  • Információ: adatok halmaza
  • Első benyomás: Mikor először találkozunk egy dologgal, benyomást gyakoról ránk.
  • Szempontjai:
    • külsőségek (személyek);
    • épület, épület elhelyezkedése;
    • milyen hatásra ment oda az illető? (üzleti találkozó, állásinterjú...stb.)
    • segítettek-e oda jutni?
    • könnyen megközelíthető-e¸; lehet-e jól parkolni?
    • milyen emberek fogadnak ott?
    • leülhet-e?, nem ülhet le, ha leülhet milyen tárgyalóban?
    • milyen az épület belső kialakítása?
    • előtér (ár, szöveg, szlogen, egy darab tárgyat nagyon kiemel-e, praktikusság, olcsó-e)
    • egyszerűség
    • figyelem felkeltés (háttérszín)
    • érzelemre hatás
    • tegeződés(barátságos, közvetlenebb, bizalomkeltés, otthon teremtés)
  • Benyomáskeltés: Az első benyomás pozitív történő befolyásolása
  • MUDMEDIA (cég)- hangulatokat áraszt (zene szól-e, és ha igen, akkor milyen zene, milyen illat van)
  • Vállalati kommunikáció eszközei:
  • Jó benyomás keltéshez:
    • Benyomás keltéshez: megfelelő környezet kialakítása, megfelelő POS(point of sale) megoldások
    • Vállalat belső kommunikációja: gyors és precíz információ áramlás¸; belső PR¸; CI-corporate I dentity¸; céges belső hírlevél¸; céges belső tréning¸; céges ünneplés¸; céges ajándékozás
    • Külső kommunikáció: külső PR- közönség kapcsolat¸; CRM-ügyfélirányítás¸; ügyfélkapcsolattartás
    • Szponzorálási technikák, támogatások: társadalmi felelősség vállalás- CSR
    • Marketing: vállalaton belül hogyan kommunikál¸; reklám¸; célcsoport megközelítése
  • Beszédkörnyezetek: közös nyelv¸; közös háttérismeret
  • Adó: tanár, szakértő, aki először kezdi a beszélgetést, információt birtokol, reklámügynökség, cég
  • Kódolás: jellé alakítani az üzenetet¸; beszéd, nyelv
  • Csatorna: levegő, telefon, e-mail, tábla, plakát, szórólap
  • Dekódolás: értelmezni az üzenetet
  • Visszacsatolás: adó által vett üzenetet értjük
  • Beszédkörnyezet: közös nyelv, közös háttérismeret
  • Dezinformálás: nem teljes egészében érkezik meg az üzenet a vevőhöz, rosszul érti a vevő az információt, nem csinálja azt a vevő amit szeretne a cég, a vevő félre érti az üzenetet, az üzenet túl elvont, alkalmatlan a továbbításra az üzenet, rosszul artikulál az üzenet küldője, áramszünet, rongálás, túl nagy a zaj, rossz formátumban jött át az üzenet, a vevő süket, a vevő vak...stb.
  • A kommunikáció fajtáji:
    • egy irányú,
    • 2 vagy több irányú
    • közvetett, van közöttük egy közvetítő
    • közvetlen
    • írásbeli
    • szóbeli
    • egyéb: 1,2 több - tömeg kommunikáció
  • Kódrendszerek: beszélt nyelv¸; BRAILLE (vakok írása)¸; siketek jelbeszéde¸; KRESZ¸; matematikai jelek¸; szimbólumok
  • Metakommunikáció: állatok kommunikációs jelei
  • Nem verbális kommunikáció: A verbális kommunikációt kiegészítő egyéb eszköz rendszer: intonáció, hangsúlyok, testbeszéd, mimika
  • Személyközi kommunikációs (távolságok) viszonyok: térbeli¸; zónák(intim 0-0,2m¸; baráti, családi 0,2-1m¸; társaság 1-2m¸; tömeg, csoport: 2m fölött)
  • Tömeg kommunikáció: Több (kb. legalább 50) ember kommunikációja¸; manapság még többnyire egy irányú¸; az üzenet amit továbbít, többnyire tömeges érdeklődésre tart számot¸; többnyire valamely technikai eszközön zajlik Funkciói:
    • információáramlás
    • szórakoztatás
    • közigazgatás
    • dokumentálás
    • kulturális csere
    • oktatás ( ismeretterjesztés)
    • közvetítés
    • demokrácia- vélemény nyilvánítás szabadsága

A direkt marketinggel kapcsolatos jogszabályi és etikai előírások

DMSZ- Direkt Marketing Szövetkezett kódexe:(részlet)

  • Az etikai szabályzat előírás
  • Jelen Kódex célja, hogy a direkt marketinggel foglalkozó személyek és szervezetek hazai és nemzetközi szinten általánosan elfogadható, alapvető etikai szabálygyűjteményt kapjanak kézhez.
  • A jelen Kódex erősíteni kívánja a direkt marketing iránti közbizalmat és egyben fokozni kívánja a fogyasztó, valamint a nagyközönség iránti felelősségérzetet mindazokban, akik direkt marketinggel foglalkoznak.
  • A Kódex a direkt marketinget alkalmazó eladók és a végfogyasztók közötti kapcsolatokra vonatkozik, de érvényes a direkt marketing szakemberek és a szakmai ügyfelek közötti kapcsolatokra is.
  • A Kódex szellemének és írott betűjének megfelelően alkalmazandó, szem előtt tartva, hogy az ajánlatok címzettjei különböző szintű ismeretekkel, tapasztalatokkal és ítélőképességgel rendelkeznek.
  • Alapelvek
    • Minden direkt marketing művelet legyen összhangban a tisztességes verseny alapelveivel úgy, ahogyan azokat az üzleti életben és az üzletemberek és az ügyfelek közötti kapcsolatokban általánosan elfogadják. Minden ajánlat legyen világos, tisztességes és teljes, hogy a fogyasztó pontosan megismerhesse az ajánlott dolog jellegét, árát, fizetési feltételeit (ideértve az összes pótlólagos költséget) és a rendelés feladásával vállalt kötelezettségeket.
    • A direkt marketing szakembereknek fel kell készülniük arra, hogy állításaikat vagy ajánlataikat alá tudják támasztani. Valótlan, félrevezető, megtévesztő, tisztességtelen vagy a versenytársakat jogtalanul becsmérlő reklámokat vagy állításokat nem szabad használni.
    • Reklámozó, reklámtevékenységet gyakorló vagy reklámügynökség, kiadó, médiaeszköz-tulajdonos vagy megbízott nem vehet részt olyan reklám vagy direkt marketing ajánlat közzétételében, amelyeket az e Kódexben előírtak betartatásának érdekében létrehozott illetékes önszabályozó országos hatáskörű testületek elfogadhatatlannak minősítettek.
    • Mivel a direkt marketing szakma képviselői tudatában vannak annak, hogy a jó üzleti gyakorlat és a fogyasztó bizalma a magánélet védelmén alapul, a fogyasztói adatok marketing célra történő gyűjtése, bérbeadása, értékesítése, felhasználása vagy cseréje során különleges elővigyázatossággal járjanak el.

A direkt marketing akciók tervezésének lépései

A direktmarketing folyamata

  • Adatbázis kiépítése:
    • Adatbázis kiépíthető saját adatbázisunkból vagy vásárolható is
  •  A célcsoport meghatározása
    • Célcsoport képzés lényege:
      • Az a folyamat, amikor a vállalat kiválasztja a számára megfelelő szegmentumot és azt a tevékenységének középpontjába állítja, a célcsoport képzést megelőzi a piacszegmentálás
    • A direkt marketing célcsoportjai lehetnek:
      • Végső fogyasztók
      • Kereskedelmi vállalkozások
      • Termelő vállalkozások
      • Közintézmények stb.
  • A célok kitűzése
    • Célok lehetnek:
    • Szükségletek kielégítése, igény felkeltése
    • Jelenlegi fogyasztók, márka hű vásárlói kör stabilizálása
    • Új kapcsolatok létrehozása
    • Közvetlen értékesítés
    • Az eladás megkönnyítése
    • Tájékoztatás
    • Followup (után követés) stb.
  • Az üzenet, az ajánlat megfogalmazása
  • Lebonyolítás, végrehajtás megszervezése
    • Eszköz kiválasztása
    • Időzítés tervezése
    • Visszajelzések kezelése, megrendelések teljesítése
  • Összegzés, hatékonyság mérése, visszaérkezési ráta, megrendelések nagysága stb.

Szempontok melyeket figyelembe kell venni DM tervezésnél (tartalom meghatározásánál, eszköz kiválasztásnál)

Belső tényezők:

  • Kampány célja, tárgya
  • A szervezet lehetőségei, rendelkezésre álló erőforrások ( pénz, tárgyi eszközök, humánerőforrás)
  • A szervezet image
  • A termék jellemzői
  • A termék piaci pozíciója
  • A termék elérhetőségei (értékesítési csatorna, logisztikai felkészültség)
  • Egyedi eladási ajánlatok lehetőségei
  • Versenyelőnyök stb.

Külső tényezők:

  • Célcsoport (Ki, mit, miért, hol, mikor, hogyan vásárol, mi az oka, hogyan lehet befolyásolni.)
  • Versenytársak
  • Makro környezet

A direkt marketing adatbázis kialakításának szempontjai, feltételei

  • A sikeres DM kulcsa a jól megalapozott, megfelelően differenciált és karbantartott adatbázis.
  • Fontos a fejlett információs hálózat és az ezt támogató informatikai rendszerek biztos működése.
  • Csak naprakész, folyamatosan frissülő adatbázissal lehet eredményesen tevékenykedni
  • A sok területről érkező adatokat össze kell hangolni, párosítani, csoportba rendezni, átfedéseket megszüntetni
  • Feltétlen létre kell hozni egy saját adatbázist, amelyet a közvetlen ügyfelek adataiból, az eladóktól, közönségszolgálattól, más adatgyűjtő szervektől, listákból, ügynököktől, akciókban résztvevők névsorából állítottunk össze.
  • A vásárolt adatok gyorsaságot biztosítanak, de nagyon drágák
  • A bérelt adatok egy-egy akció erejéig hatnak, nem maradnak a tulajdonunkban.

A Direct Mail

A Direct Mail szó szerinti fordításában "közvetlen postát" jelent, tartalmában pedig a direkt marketing azon eszköz- és módszer-együttesét értjük e kifejezés alatt, amely keretében

  • postai úton,
  • valamilyen küldemény(ek) formájában,
  • kiválasztott konkrét személyekhez, külön-külön juttatunk el információkat.

Legáltalánosabb értelmezésében csupán leveleket (az üzleti levelezésen kívül), tágabban pedig a levél kíséretében érkező nyomtatványokat (szórólapok, prospektusok, kérdőívek, ajándékok, áruminták, árlisták, stb) is DM-nek tekintjük. A DM-nek címzettjei mindig valamilyen szempont szerint kiválasztott személyek, azaz ennek a reklámeszköznek a felhasználása címlistához kötött. Címzetten természetesen nem csupán természetes, de jogi személy is értendő. A DM célja, hogy a személyreszólóan átadott információk révén a címzett beállítódottsága pozitív irányba változzon, hogy vásárlói hajlandóság alakuljon ki benne. Reklám-levél sajátossága,hogy bár nagyobb példányszámban készül, mégis személyre szóló, ezáltal a leghatékonyabb médiák közé tartozik.

A reklám-levél hatékonyságát biztosítja, hogy:

  • pontosan irányítható (konkrét címre küldik), a célcsoport pontosan elérhető,
  • az érdekkörön kívül fölöslegesen máshova nem jut, nincs szóródás,
  • biztosan eljut a címzetthez,
  • időben is jól időzíthető.

Előnye mellett hátránya, hogy:

  • A média népszerűsödésével megszaporodik az azonos címre érkező levelek száma, melynek következménye, hogy sok olvasatlanul a szemétkosárba kerülhet.
  • A célcsoport bizonyos határon kívüli növekedésével költségei növekednek s gazdaságossága csökken.

A levelek átlagos visszaérkezési aránya általában rendkívül alacsony. A Direkt Marketingben 100 %-ról 2% a DM visszaérkezési aránya.

A DM -módszerek

  • A hatékonyságnövelés egyek módozata a "follow up" (nyomonkövetés) technikája. Az adott címlistára elküldött levelek akár több körben is ismétlésre kerülnek.
  • Co- Mailin-nek a két vagy több különböző postai darab egyazon küldeményben való címrejuttatását nevezik. Ilyen "együttműködés" létrejöhet kiegészítő cikkek gyártói és vagy forgalmazói, szolgáltatók és gyártók között egyaránt.
  • Yoon-Yun kampánynak a kedvcsináló, a válaszolási, együttműködési és vásárlói hajlandóságot megteremtő sorozatküldemények, mintegy előzetes "csali" szerepkörét nevezik.
  • "Mail Order" (postai megrendelés) módszer arra épül, hogy az ilyen megrendelések esetén a vevő jutalmat, kipróbálási lehetőséget, különböző kedvezményeket kap. A postai megrendelések körében vezették be a fogyasztói prémium (minta vagy ajándék) fogalmát és módszerét is.

A reklámlevélnek két alaptípusát különböztetjük meg:

  • közvetlen értékesítési célú (vagy "rendelési") levelet és a
  • közvetett értékesítési célú (vagy szűkebb értelemben vett "reklám") levelet.

Az előbbieknek az ügynököt, az "eladót" kell pótolniuk. A második csoportba sorolható levelek az ügynöki munka támogatói, akárcsak a TV, sajtó hirdetések, vagy a plakát, a kiállítás, stb.

Szűkebb értelemben vett reklámlevél:

  • informálhat címváltozásról, új üzlet megnyitásáról, kiállítás részvételről, szervezeti vagy személyi változásról.
  • Információt kérhet az áru annak értékesítési feltételeiről, paramétereiről.
  • Információ kérést provokálhat a fogyasztó érdeklődésének a felkeltésén keresztül.
  • Az információ tárolását és fogyasztói feldolgozását segítheti elő.

A DM-készítés követelményei:

  • A külalak nagyon fontos.
  • Sokszorosított levél esetén is keltsük az első példány látszatát.
  • Ez a címzettben saját fontosságának érzését kelti.
  • Célszerű vállalati (céges) levélpapírra, készíteni a levelet.
  • Minden design feladata, hogy növelje a levél olvashatóságát és minél jobban hívja fel a figyelmet az ajánlat tényére és lényegére.
  • Milyen betűformát használjunk?
  • A legjobb az írógáp forma. Jó a sok rövid bekezdés, és a közben lévő szünetek.
  • A hosszabb szöveg mindenképp legyen kellően tördelt, levegős és könnyen áttekinthető, sőt esztétikus.
  • Nagyon hatásos az "üres" boríték, amelyen csak a cím és név van - ezeket általában mindenki kinyitja.
  • Színes, sok minden feliratot tartalmazó boríték akkor kell, ha ismeretlen közönséghez megyünk.
  • Minél vastagabb és nehezebb anyagot használunk borítéknak, annál fontosabbnak tűnik a levelünk.
  • Ugyanakkor a könnyű anyagok érdekesek egy "kifinomult" képet kölcsönöznek levelünknek.
  • A bélyeg felragasztása különösen az üres (csak a címzett nevét és címét tartalmazó) borítékokon előnyös és hatásos.
  • A fő érvre kell fókuszálni fejlécünket.
  • Tehetjük a fő érvet grafikus keretbe, intézhetünk figyelemfelkeltő, drámai felhívást ajánlatunkról.
  • Minden alkalommal hívjuk fel a figyelmet röviden és velősen arra, amit ajánlunk.
  • A levél első oldalára a fejléc kerül, majd néhány rövid mondatot - bevezetőt kell írni.
  • Az ajánlat megfogalmazása az első oldal alján legyen!
  • Hatásfoka megnövelhető azzal, ha a lap oldalára rövid, két-három szavas megjegyzéseket írunk kézzel.
  • Fontos, hogy a levélnek legyen utóirata.
  • Az utóirat ugyanis a leginkább olvasott pontja a levélnek.
  • A levél küldője az aláírásban cégszerűen nevezheti meg magát, de adhat személyes kontaktus felvételére is módot.
  • Ebben az esetben célszerű a levelet kézzel aláírni.
  • A reklámban az ismétlés a figyelemfelkeltés, az emlékezeti hatás fokozásának módszere.
  • Miután leírtuk ajánlatunk nagy előnyét, rátérhetünk termékünk, szolgáltatásunk árára. Természetesen csak abban az esetben, ha szuperalacsony! Minél magasabb az ár, annál inkább szükség van megfelelő referenciákra. Nagyon alkalmas a kézzel írott referencia.
  • A levélhez csatolt melléklet. A válaszkártya lehet: megrendelőlap, közvélemény, vagy piackutató ív, információ-igénylő kupon, stb. Hatékonyságának záloga: minél kevesebb munkát adjon a válaszolónak! Legyen megcímezve (esetleg bérmentesítve).