Információtartalom vázlata

  • Az eladásösztönzés lényege, módszerei
  • A kereskedőket ösztönző módszerek célja, csoportosítása és jellemzőik
    • Tájékozódást segítő módszerek
    • Közvetlen anyagi ösztönzők
  • Egyéb ösztönző módszerek
    • Az ösztönző program kidolgozása
    • Az ösztönző módszer meghatározása
    • Az akcióban való részvétel feltételei
  • Költségvetés

Bevezetés

  • A kereskedők ösztönzése az értékesítési csatornában történik.
  • Az értékesítési rendszer, az értékesítési csatorna funkciói (P- Place)

Csatornapolitika
Azon döntések összessége, amelyek a termékeknek a fogyasztóhoz való eljuttatását biztosítják és meghatározzák ennek útjait és módszereit is.

Disztribúció
Az a folyamat, melynek során a termék eljut a fogyasztóhoz

Az értékesítési csatorna szereplői lehetnek

  • Termelő
  • Viszonteladó
  • Végső felhasználó reklámügynökségek
  • Bankok és hitelintézetek

Az értékesítési csatorna funkciója
Áthidalja a kínálat és kereslet közötti térbeli, időbeli, mennyiség, választékbeli különbségeket.

Kiszolgálási színvonal:

  • Azt méri, hogy a vállalat illetve a csatorna mennyire képes megfelelni a vevői elvárásoknak
  • A lényeg a vevői igényeknek való megfelelés
  • A csatorna minden eleme nagymértékben hatással van a vevői elégedettségre

Az értékesítési csatorna tervezésének lépései

  1. Az értékesítési út hosszának meghatározása
  2. Az értékesítési út szélességének meghatározása
  3. A kereskedő típusának meghatározása
  4. A csatornaszereplők közötti kooperáció meghatározása
  5. Marketingstratégia meghatározása

1.Az értékesítési út hosszának meghatározása

Értékesítési út hossza: a termék csatornában hány szinten keresztül jut el a termelőtől a fogyasztóig

Értékesítési út szereplői:

  • Termelő
  • Nagykereskedő
  • Kiskereskedő
  • fogyasztó

Értékesítési utak fajtái:

  • Klasszikus út

Termelő → Nagykereskedés → Kiskereskedés → Fogyasztó

Alkalmazása javasolt:

    • Ha az értékesítés térben és időben szétszórtan helyezkedik el
    • Ha a termelői választék és a kereskedelmi választék lényegesen eltér egymástól
    • Ha a termelés és a fogyasztás időben jelentősen eltér egymástól
    • Ha a forgalmazás során közbenső raktározásra van szükség
    • Ha az ári nem igényel speciális kezelést

 

  • Tranzit út

Termelő →Nagykereskedés → Kiskereskedés → Fogyasztó

Az áru fizikailag nem kerül a nagykerhez, a nagyker közvetítő szerepet tölt be alkalmazása javasolt:

    • Ha az áru jellege indokolja
    • Gyorsan romló áru
    • Különleges kezelést igénylő áru
    • Szállítás, raktározás közben sérülhet
    • Ha a termelő piaci ismeretei hiányosak

 

  • Művi út

Termelő → Kiskereskedés → Fogyasztó

A nagyker kimarad

Alkalmazása javasolt:

    • Ha a termék jellege indokolja
    • Ha a fogyasztói ár csökkentése a cél
    • Termelőnek vannak kialakult kiskereskedői kapcsolatai

 

  • Demigrosz út

Termelő → Nagykereskedés → Kiskereskedés → Fogyasztó

A nagykereskedő kettős feladatot lát el: (általában árdifferenciálást alkalmaz)

    • Kiskereskedőnek értékesít
    • Fogyasztónak értékesít

 

  • Közvetlen út (egylépcsős értékesítés)

Termelő → Fogyasztó

A termelő közvetlenül a fogyasztóhoz fordul
Pl.: csomagküldés, ügynökön keresztül, tv shop, mintabolt stb.

2. Az értékesítési út szélességének meghatározása

Értékesítési út szélessége:
Egy – egy szinten hány közvetítőt kapcsolunk be az értékesítési folyamatba

Csatorna szélességének fajtái:

  • Intenzív értékesítés
    • Egy – egy szinten a lehető legtöbb szereplőt vonunk, be az értékesítésbe nem válogatunk közöttük
    • Intenzíven árult áruk:
      • Napi fogyasztási cikkek, tömegcikkek
      • Olyan termékeknél, ahol nem igényel vevő szakértelmet
    • Marketing cél → mindenhol elérhető legyen a termék
  • Szelektív értékesítés
    • Egy – egy szinten a korlátozott számú szereplőt vonunk be az értékesítésbe válogatunk közöttük
    • Szelektíven árult áruk:
      • Tartós fogyasztási cikkek, ruházati cikkek
      • Olyan termékeknél, ahol igényelhet a vevő szakértelmet
    • Marketing cél → szorosabb, biztosabb kapcsolat a termelő és a kereskedő között
  • Exkluzív értékesítés
    • Egy – egy szinten egy vagy igen korlátozott számú szereplőt vonunk be az értékesítésbe
    • Szelektíven árult áruk:
      • Presztízstermékek
      • Különleges minőségű, egyedi termékek esetén
    • Marketing cél → a vevő számára biztosítani, hogy azt kapja, amit tényleg aka

3. A kereskedő típusának meghatározása

Az értékesítési mód kiválasztása

A kiválasztás szempontjai:

  • Termék jellege
  • Költségek
  • Vevőkör
  • Szokások, divat
  • Elérhető forgalom nagysága
  • Stb.

Az értékesítési mód fajtái:

1. Bolti kereskedelem

  • A fogyasztó felkeresi a vásárlás színhelyét
  • Az árut fizikailag szemrevételezi
  • Vásárláskor igénybe veheti az eladó személyes segítségét

Bolti kereskedelem módjai:

  • Hagyományos
    • Alapfeltétel: közvetlen kapcsolat a vevő és az eladó között
    • Az árut csak az eladó segítségével lehet megismerni
    • Nagy élőmunka igényű
    • Olyan termékeknél alkalmazzák, ahol fontos a nagy szakértelem, méretéhez képest nagy az értéke
    • Előnyei, marketing lehetőségek:
      • A vevő igényei könnyen felmérhetőek (személyes kapcsolat)
      • Lehetőség nyílik a személyes befolyásolásra
      • Lehetőség van ajánlásra
    • Hátrányai:
      • Lassú
      • Az eladó és a vevő személyes kapcsolata nagymértékben hat a forgalomra
      • A vevő a bemutatandó árukhoz csak az eladó segítségével juthat hozzá
  • Önkiválasztó
    • A vevő az eladó segítsége nélkül is megismerkedhet az áruval
    • A vevő a kirakott áruból választ, majd az eladó általában raktárból a helyszínen kiadja az árut
    • Kisebb élőmunka igényű
  • Minta utáni
    • Nagy terjedelmű, tartós fogy. cikkeknél használják
    • A vevő az eladó segítsége nélkül is megismerkedhet az áruval
    • A vevő a kirakott áruból választ, majd az árukiszállítás raktárból történik (házhozszállítás)
    • Költségkímélő (kis bolt a belvárosban, raktár külvárosban)
  • Önkiszolgáló
    • A vevő a kirakott áruból önállóan választ
    • Eladó – vevő kapcsolata leginkább az ellenérték elszámolására korlátozódik
    • A legkisebb élőmunka igényű
    • Nagy tér kell hozzá
    • Módjai:
      • Zárt pályás: „Meghatározott” haladási irány van (bútorok áru elhelyezésével)
      • Szabadpályás szabadon lehet menni
    • Előnyei:
      • Szabadon lehet válogatni, nézelődni
      • Csökken a vásárlásra fordított idő
      • Csökken az eladók fizikai leterheltsége
      • Nő a bolt áteresztő képessége
    • Hátrányai:
      • A vevő magára van utalva
      • Személytelen
      • Lopások száma nagyobb

2. Bolt nélküli (alternatív kereskedelem)

  • Vásárlás „nincs” helyhez kötve
  • Vállalkozás számára nincs szükség bolti épület fenntartására

Formái:

  • Automata kereskedelem
    • Előnyei:
      • A nap bármelyik szakában lehet vásárolni
      • Nem igényel eladószemélyzetet, csak feltölteni kell
      • Gyors, kényelmes
      • Olyan termék is árusítható vele, amit nem szívesen vásárolnak az emberek boltban
    • Hátrányai:
      • Gyakori meghibásodás
      • Gyakori rongálás
  • Csomagküldő
    • Katalógus alapján
    • Teleshopping
    • E-kereskedelem
    • Előnyük:
      • Nincs területi határa
      • Költségtakarékos
      • Kényelmesebb lehet a vevő számára
    • Hátránya:
      • Árpolitika korlátozott → azonnal nem lehet
      • Árukészlet, választék, mélység kialakítása nehéz feladat (kereslet felmérése)
  • Ügynöki kereskedelem
    • Mozgó árusítás

Nagykereskedelem

      • Feladatai, szerepe:
        • Választék kialakítása
        • Elosztás reklámozás
        • Termelői választék kiskereskedői választékká alakítása
        • Raktározás
        • Finanszírozás
        • Kockázatvállalás
        • Piaci információk gyűjtése

Fajtái:

  • polcfeltöltő – rack jobber (rack – állvány, jobber – ügynök). A kiskereskedő számára többletszolgáltatást nyújt, vállalja, hogy a kiskereskedő polcait feltölti áruval (fizikailag) gyakran a finanszírozást is vállalja, ha nem tudja eladni a kiskereskedő a terméket, akkor visszavásárolja a nagykereskedés.
  • fizess és vidd – cash and carry. A nagykereskedés nem vállal szállítást és nem nyújt hitelt kp-ban lehet vásárolni nála önkiszolgáló módon kisebb mennyiséget is végső fogyasztók is vásárolhatnak nála.
  • tranzitáló – drop shipper
  • ügynöki: A kiskereskedés és a termelő között közvetít, nem is kerül tulajdonába az áru

Kiskereskedelem

  • Bolti kiskereskedők
  • Kis élelmiszer bolt
  • Szaküzlet
  • Diszkont
  • Szupermarket
  • Hipermarket
  • Üzletlánc
  • Áruház
  • Bemutatóterem
  • Bevásárlóközpont
  • Outlet center: A márkakereskedő az előző szezonból visszamaradt árukészletet kedvezőbb áron adja pl. Premier Outlet Center
  • Stripmall: Hipermarketek „mellett” találhatóak, a hipermarketek szolgáltatásait kiegészítve

Bolt nélküli kiskereskedők

  • Közvetlen értékesítés – személyes eladás (ügynökök)
  • MLM – multi level marketing
  • Mobil kiskereskedők
  • Mindig ua időben ua napon érkeznek egy adott helyre Pl. Family Frost
  • Direkt marketing
  • Csomagküldő
  • E-commerce – elektronikus kereskedelem
  • Telemarketing
  • Tv shop
  • Automata értékesítés

4.A csatornaszereplők közötti kooperáció meghatározása

  • VMR – vertikális marketing rendszer
  • Összehangolt marketingtevékenység az értékesítési csatorna teljes hosszában
  • VMR fajtái
    • Korporatív (vállalati) VMR
  • A termelés és az értékesítés egy tulajdonos kezében van
    • Szerződéses VMR
  • Az értékesítési csatorna szereplői kötnek a céljaik elérése érdekében pl. franchise
    • Irányított VMR
  • Valamelyik szereplő, piaci pozíciója alapján „nyomást gyakorol” a másik szereplőre és így létrejön az együttműködés

5. Marketingstratégia meghatározása

  • Pull (húzó) stratégia

A termelő a végső fogyasztót veszi célba reklámjával. Meggyőzi a fogyasztót, hogy keresse a terméket. A fogyasztó „áthúzza” a terméket az értékesítési csatornán.

  • Push (toló) stratégia

A termelő a kereskedőt győzi meg, arról, hogy a termékét érdemes forgalmazni.
A termelő a kereskedőt ösztönzi az értékesítésre.

  • Gravity (elengedő) stratégia

A termelő csak az első kereskedőig kíséri figyelemmel a termék útját, utána magára hagyja.

Sales Promotion

Sales Promotion fogalma
Olyan piacbefolyásoló módszerek összessége, melyek közvetlenül ösztönzik a fogyasztót vagy viszonteladót azonnali vásárlásra

Funkciói:

  • Forgalom megtartása, növelése
  • Nyereség növelése
  • Eladás gyakoriságának növelése
  • Az egy vásárlásra jutó eladott mennyiség növelése
  • Törzsvevők megtartása, új vevők megszerzése
  • A bolt jó hírnevének növelése
  • Készlet felszámolása, forgási sebességének növelése
  • Értékesítési csatornák támogatása

Fő területei:

  • Fogyasztókat ösztönző módszerek
  • Kereskedőket ösztönző módszerek

Viszonteladót, Kereskedőt ösztönző módszerek
Célja: rávegye a kereskedőt, hogy a gyártó termékét a kínálatba felvegye, nagyobb mennyiséget vásároljon, előnyben részesítse a többi termékhez képest, azt ajánlja a vevőnek

Eredménye:

  • hosszú távú tartós kapcsolat, kereskedő és gyártó között
  • kölcsönös támogatás

Problémái:

  • költséges
  • megfelelő jól kiépített szervezet kell hozzá

Csoportosítása:

  • tájékozódást segítő módszerek
    • Azok az eszközök, melyek segítik a termelő és a viszonteladó valamint a kereskedő és a vevők között kommunikációt, segítik az értékesítést.
    • Pl.: display, táblák, szórólap, katalógus
  • közvetlen anyagi ösztönzők
    • Azon módszerek, melyek közvetlenül pénzben fejeződnek ki.
    • Pl.: jutalék, kedvezmény, bonusz
  • egyéb ösztönző módszerek
    • Azon eszközök, melyek közvetve ösztönzik a kereskedőt az értékesítésre.
    • Pl.: nyílt napok, rendezvények, betanítás, nyeremények, versenyek

Fajtái:

  • Speciális reklámajándékok – vevőnek továbbadható, üzlethelységben POS-ként használható
  • Engedmények, kedvezmények, jutalékok
  • Reklámengedmények – a gyártót reklámozza a kereskedő és ezért árengedményt kap
  • Termékbemutatók, kóstolók
  • Kereskedők számára továbbképzések
  • Információs szolgálat
  • Eladást segítő prospektusok, kiadványok, katalógusok
  • Eladási akciók (kereskedői pontgyűjtő akciók)
  • POS – eladóhelyi reklámtámogatás
  • Eladás ösztönzése – versenyek, jutalékok

Ösztönző program kidolgozása

  1. Az ösztönző módszer meghatározása, kiválasztása
  2. Az akcióban való részvétel feltételeinek kidolgozása
  3. Költségvetés meghatározása