Hazai piac = nemzeti piac: egy ország belső piaca, amely „zárt” egységként működik.
Külpiac: egy vállalat külföldi üzleti tevékenysége, üzleti kapcsolatai.
Nemzetközi piac = világpiac: az egyes nemzeti piacok összessége + ezek kapcsolatai (másképp a nemzetközi forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások összessége + gazdasági szereplők + a piac működését meghatározó törvények, szokások).
A világpiac sajátosságai
- a szereplők erőviszonyai, gazdasági fejlettsége különböző lehet
- országonként más-más pénzrendszer működik (kivétel euro 2002. január 1.)
- eltérőek a jogszabályok, pénzrendszer
- vámok is korlátozhatják a forgalmat
- különböző árarányok lehetnek
- eltérő lehet az ország kultúrája, szokásai
- nagyobbak a szállítási költségek
A vállalkozás nemzetközi környezete
- gazdasági környezet: a partnerország fejlettsége, gazdasági politikája, valutájának stabilitása stb.
- politikai, jogi környezet: a partnerországban van-e politikai bizonytalanság (kormányválság), jogrendszere hasonlít-e a hazaira
- kulturális környezet: az adott ország szakásai, vallása, hagyományai stb.
- vállalkozási környezet: az üzleti partnerek mennyire megbízhatók vagy a bankrendszer mennyire fejlett
Külpiacra lépés módjai, formái
- közvetett export: általában kis vállalatok alkalmazzák, mert az idegen ország megismerése, a partnercég felkutatása igen költséges, ezért egy közvetítő céget bíznak meg azzal, hogy árujukat értékesítsék
Hátránya: az exportáló cég haszna kisebb lesz - közvetlen export: a hazai vállalat saját nevében önmaga értékesít a külföldi piacon, tehát közvetlen a kapcsolat az exportáló vállalat és a külföldi piac között
Előnye: javítja az eladási lehetőségeket és az elérhető árat
Hátránya: költségesebb az előzőnél, mert saját üzletkötőt kell alkalmazni, esetleg kirendeltséget vagy szerviz hálózatot kell kiépíteni. Általában nagy tőkeerős vállalatok alkalmazzák - licence, know-how: a vállalat eladja a termék gyártási eljárásának dokumentumait és a gyártási engedélyt. Kockázatos, mert a vevő hanyag munkája az exportáló cég hírnevét ronthatja illetve ha a vevő a licencet nagyon jól használja fel és esetleg jobb terméket gyárt az eredetinél az eladónak versenytársa lesz
Megvásárlásukhoz nagy tőke szükséges - vegyes vállalat: az exportáló vállalat tőkebefektetéssel is beszáll a külföldi piacra.
Hatása: az exportáló vállalat több információhoz, nagyobb beleszóláshoz jut, profitot növelni tud a fogadó ország számára előnyös, mert általában fejlett technikát honosít meg, és munkahelyet teremt - közös beruházás: az exportáló vállalat termelő tőkét fektet be egy másik ország területén – alkalmazkodnia kell a fogadó ország gazdaságpolitikájához. Az ilyen beruházás célja lehet a szállítási költségek csökkenése, a vámok megkerülése, piacszerzés stb.
- multinacionális vállalat: teljes skálájú nemzetközi termelés = globális vállalat. Világméretű termelési és versenystratégiát folytat. Termékeik az egész világon ismertek és állandó minőséget jelentenek
Költség és verseny
A különböző országokban a termelés költségek – a nagy cégek igyekeznek ezt kihasználni és ezért áthelyezik termelésüket a legkönnyebb területekre.
Az elérhető profil attól függ, hogy az adott ország milyen komparatív előnnyel rendelkezik.
Komparatív előny: az országok által előállított termékek közül, azokat a termékeket részesítik előnyben, amelyeket más országhoz képest kisebb ráfordítással tudnak előállítani.
Ár és a verseny
Ugyanazok a terméknek különböző piacon más-más ára lehet. A vállaltok általánosan alkalmazkodnak a külföldi árakhoz, de előfordulhat önálló árpolitika, árstratégia.
- behatoló árstratégia: a vállalat egy rövid ideig szándékosan alacsony áron értékesít, annak érdekében, hogy piacot szerezzen
- lefölöző árstratégia: új terméknél alkalmazható, amely irányt nagy rugalmatlan a kereslet és ezért lehet magas árat alkalmazni
- dömpingár: a költségvetésnél is alacsonyabb ár- a vállalatnak általában támadó szándéka van, azaz tönkre akarja tenni a versenytársakat, majd utána emeli az árakat.
A verseny tiltja!
Termékfejlesztés és verseny - innováció
Kutatás + fejlesztés + termelés + értékesítés= minőség folyamatos javítása, új termelési eljárások kifejlesztése és azok ipari bevezetése.
Rendkívül költséges tevékenység, amit vagy a vállalat maga végez, vagy készen megvásárolja a legújabb eljárásokat.
Vertikális fejlesztés: a termék megmarad, de egyre korszerűbb lesz és így életgörbéje meghosszabbodik.