04. Egy vállalkozásnak melyek azok a nem rendszeres jövedelem kifizetései, amelyek után nem kell egyéni egészségbiztosítási járulékot fizetni?
A foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot
Járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege után nem kell egyéni járulékot fizetni
az adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének személyi jövedelemadóval növelt összege után nem kell egyéni járulékot fizetni
Felszolgálási díj és a borravaló után,
Jubileumi jutalom, a végkielégítés,
Újrakezdési támogatás,
Szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás,
Határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén
A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb a járulékfizetési felső határig.
Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani.
A járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni továbbá azt az időtartamot, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, valamint a fizetés, díjazás nélküli időszakot.
A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával.