Információtartalom vázlata:
- Mit értünk fizetés nélküli szabadságon?
- Melyek a kötelező esetei és mi az eljárás, ha a munkavállaló olyan célból kéri a fizetés nélküli szabadságot, amit nem tartalmaz a Munka Törvénykönyv kötelező esetként?
A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezéseket a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) VI. fejezetének „Egyéb munkaidő-kedvezmények" fejezete tartalmazza. Az Mt. alapján egyéb munkaidő-kedvezménynek minősül a szülési szabadság, a gyermek gondozása és ápolása céljából biztosított fizetés nélküli szabadság, a szoptatási munkaidő-kedvezmény, a hozzátartozó ápolására adott fizetés nélküli szabadság, valamint a saját lakást építő munkavállaló fizetés nélküli szabadsága. Ezekben az esetekben a munkáltatónak nincs lehetősége mérlegelési jogkörében eldönteni, hogy megadja-e az adott kedvezményt, avagy sem, mivel ezek törvényben szabályozott - a munkáltató részéről kötelezően elismerendő - kedvezmények.
Természetesen előfordulhat olyan helyzet is a munkavállaló életében, amikor a törvényben szabályozott eseteken túl is szüksége van fizetés nélküli szabadságra, azonban ebben az esetben a kérelem pozitív elbírálása - tehát a fizetés nélküli szabadság engedélyezése - kizárólag a munkáltató döntésétől függ. Főszabály azonban mind a törvényben szabályozott, mind pedig a mérlegelési jogkörben biztosított munkaidő-kedvezményeknél, hogy ezek kiadása minden esetben a munkavállaló kérelmére történik.
Gyermekgondozási és ápolási szabadság
A munkavállalót (az anyát vagy az apát) fizetés nélküli szabadság illeti meg
- a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;
- a gyermek tizedik életéve betöltéséig, a munkavállaló a gyermek otthoni gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül;
- a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében
A gyermeket ténylegesen nevelő munkavállaló, tehát az örökbe fogadó és a nevelőszülő természetesen e területen is a vér szerinti szülővel esik egy tekintet alá.
Hozzátartozó ápolásával kapcsolatos szabadság
Ápolásra, illetve gondozásra nemcsak a munkavállaló kiskorú gyermeke, hanem más családtagja is rászorulhat. Ezért írja elő a törvény, hogy a munkavállalónak - kérelmére - a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása és gondozása céljából az ápolás és gondozás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást vagy gondozást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást vagy gondozást, illetőleg annak indokoltságát az ápolásra vagy gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. Az ápolási szabadság kapcsán a Munka Törvénykönyve közeli hozzátartozónak a házastársat, az egyeneságbeli rokont, a házastárs egyeneságbeli rokonát, az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeket, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt, a testvért, valamint az élettársat tekinti.
Építkezők szabadsága
A lakáshoz jutás olyan fontos, társadalmilag méltányolandó cél, hogy a Munka Törvénykönyve is igyekszik elősegíteni az otthonok felépülését. Ennek érdekében a jogszabály előírja, hogy a munkavállalónak - kérelmére - egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló a saját részére lakást épít (magánerős építkezés). A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élő házastárs (élettárs) igényelheti. (Helyette, de nem mellette, az igénybe vehető fizetés nélküli szabadság tehát csak az egyik felet illeti meg.) Ha a fizetés nélküli szabadságot megszakítás nélkül, egybefüggően kérik, azt a munkavállaló által megjelölt - legalább egy hónappal korábban közölt - időpontban kell kiadni. Ha ellenben a munkavállaló a szabadságot részletekben kívánja igénybe venni, a kiadás ütemezéséről a munkáltatóval előzetesen meg kell állapodnia.
Tekintettel arra, hogy csak az egyik házastárs kérhet fizetés nélküli szabadságot lakásuk felépítéséhez, elképzelhető, hogy a munkáltató a munkavállalót kötelezi annak igazolására, hogy házastársa ilyen kedvezményt a saját munkahelyén nem vett igénybe.
Országgyűlési képviselő(jelölt) és polgármester szabadsága
Az országgyűlési képviselőjelöltet jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig a munkáltató - a jelölt kérésére - köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. (1990. évi LV. Tv. 1. § (1))
Az országgyűlési képviselőt mandátuma igazolásától a munkáltató - a dolgozó kérésének megfelelően - a képviselői megbízatás időtartamára vagy annak egy részére szintén köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.
A polgármester kérésére - foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára - a megválasztásakor fennálló munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szerinti munkáltatója - közalkalmazottak esetében az intézményvezetői megbízás egyidejű visszavonásával - köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. Ez a rendelkezés a szövetkezeti tagokra is alkalmazandó.
A társadalombiztosítás rendszerében az úgynevezett „biztosítotti" állapothoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szabályozza, ezen belül a biztosítottak körét tételesen a Tbj. 5. §-a határozza meg.
A társadalombiztosítás oldalán a probléma abból adódik, hogy a fenti esetekben annak ellenére, hogy az alapul szolgáló jogviszony - munkaviszony - fennáll, a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a biztosított részére a keresőtevékenységében járulékalapot képező jövedelemkifizetés nincs, ezért járulékfizetési kötelezettség hiányában a biztosítás szünetel.
A fizetés nélküli szabadság engedélyezésének biztosításra való hatása:
Gyermek gondozása, ápolása
A biztosítás szünetelése tekintetében kivételt képez, ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre (gyes) való jogosultság, továbbá 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe.
A törvényi kivétel a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonyára nézve azt jelenti, hogy biztosítása a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt is fennáll. A társadalombiztosítás keretében igénybe vehető készpénzellátások megállapításánál tehát a biztosítási idő folyamatos, ami azért lényeges, mert a biztosítási idő folyamatossága kihatással van az ellátások mértékére és azok időtartamára.
Közeli hozzátartozó ápolása
A társadalombiztosítási jogviszony és a biztosítás tekintetében a közeli hozzátartozó ápolása címén engedélyezett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a biztosítás szünetel még abban az esetben is, ha erre az időtartamra a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény értelmében a munkavállaló ápolási díjban részesül.
- Kérelem
Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes önkormányzathoz kell benyújtani, az ápolási díj megállapításáról és folyósításáról a települési önkormányzat dönt. - A munkáltató feladata
Gyakran előfordul, hogy a szellemet és fizikumot is próbára tevő hosszú ápolás után munkába visszatérők nehezebben találnak önmagukra. Általában röviddel a visszatérés után következik be a keresőképtelenség. Az időarányos betegszabadság lejártát követően pedig csak annyi ideig részesülhet táppénzben a dolgozó, mint amennyi a fizetés nélküli szabadság lejártát követően a keresőképtelenségig eltelt naptári napok száma.
A munkáltatónak célszerű felhívni a fizetés nélküli szabadságot igénylő munkavállaló figyelmét erre a következményre, továbbá arra is, hogy a Tbj. lehetőséget biztosít a jelzett időtartamokra az alábbiak szerinti megállapodás megkötésére. - Megállapodás egészségbiztosítási ellátások megszerzésére
A Tbj. 34. §-a részletesen szabályozza, hogy milyen ellátások megszerzésére és milyen feltételekkel köthető járulék fizetésének vállalása mellett megállapodás.
A munkavállaló mindezek ismeretében már maga döntheti el, hogy vállalja-e a megállapodás kötelezettségeit. Amennyiben a tájékoztatás után úgy dönt, hogy nem köti meg a szerződést, ezzel egyidejűleg tudomásul veszi a biztosítási jogviszonya megváltozását is.
Magánerős lakásépítés
Amennyiben a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít, kérelmére a munkáltató egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni.
A kiadás ütemezése
A törvény lehetőséget biztosít a szabadság részletekben történő igénybevételére, illetve kiadására is. A kiadás ütemezéséről a feleknek - a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének figyelembevételével - előzetesen meg kell állapodniuk.
Ebben a vonatkozásban lényeges, hogy a lakásépítés céljából adott fizetés nélküli szabadság alatt a munkáltató rendes felmondással felmondhatja a munkavállaló munkaviszonyát.
A fizetés nélküli szabadság időtartama egy tekintet alá esik az előző pontban tárgyaltakéval. Ez pedig azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási jogviszony a biztosítás vonatkozásában szünetel. Nem keletkezik kötelezettség, mivel az alapul szolgáló jogviszonyban - munkaviszony - a munkavállaló nem rendelkezik járulékalapot képező jövedelemmel, így a jogosultság is megváltozik.
Abban az esetben pedig, ha - előzetes megállapodás alapján - az igénybevétel során egybefüggően 30 naptári napnál nem hosszabb időtartamú fizetés nélküli szabadságot ad ki a munkáltató, úgy a folyamatos biztosítási idő tartamától függő ellátások tekintetében nem következik be jogvesztés.
Járulékfizetés vállalása mellett megállapodás megkötésére is van lehetősége a munkavállalónak attól függően, hogy a társadalombiztosítás keretében nyújtott szolgáltatások, ellátások melyikére van szüksége kora, anyagi lehetősége stb. alapján.
Tbj. 39. § (2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-t) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni (4350 Ft/hó).
Egyéb jogcím
Ezt kérelmezni lehet hosszabb időtartamú külföldi tartózkodás (például külföldön élő rokonlátogatás) esetén, amennyiben a munkavállaló rendes szabadsággal már nem rendelkezik. Ebben az esetben, a munkáltató a munkavállaló kérelmére mérlegelési jogkörében biztosíthatja a fizetés nélküli szabadságot.
Társadalombiztosítási szempontból az elbírálás itt is hasonlóan alakul, mint az előző két esetben. A Tbj. 8. §-a szerint ugyanúgy bekövetkezik a biztosítás szünetelése is.
A biztosítás szünetelését a 08T1041-en változásként be kell jelenteni.
A NYENYI adatszolgáltatásban is jelenteni kell.