Előrehozott öregségi nyugdíj
Az előrehozott öregségi nyugdíj azonban még ennél is kedvezőbb korhatári feltételeket jelent. Ezzel azonban csak a hosszú szolgálati idővel rendelkezők élhetnek. A jogalkotó azokról sem feledkezett meg, akik elérték ugyan a korhatárt, de valamilyen okból kevesebb a szolgálati idejük.
Így öregségi résznyugdíjra jogosult az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2008. december 31-éig eléri, és legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik.
| Előrehozott öregségi nyugdíj | |||
| Nők | Férfiak | ||
| Az 1. táblázatban foglaltaknál 5 évvel korábban, de legfeljebb 55 éves korban, ha | Az 1. táblázatban foglalt életkornál korábban, de legfeljebb 60 évesen | ||
| Születési év | Szerzett szolgálati idő | Születési év | Szerzett szolgálati idő |
| 1945 után | Legalább 38 év | 1939 előtt | Legalább 37 év |
| 1945 | Legalább 37 év | 1938 után | Legalább 38 év |
| 1944 | Legalább 36 év | ||
| 1943 | Legalább 35 év | ||
| 1943 előtt | Legalább 34 év | ||
Felmondás
A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti felmondással. Főszabályként a munkáltató köteles a felmondását megindokolni, a felmondás indoka azonban csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A munkáltató nem köteles azonban indokolni a rendes felmondását, ha a munkavállaló az Mt. szerint - munkajogi szempontból - nyugdíjasnak minősül.
Végkielégítés
Ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, a munkavállalót végkielégítés illeti meg. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál legalább 3 éve fennálljon. Nem jár azonban végkielégítés annak a munkavállalónak, aki legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A végkielégítés ugyanis az újrakezdésre nyújt pénzügyi segítséget, illetve azt az átmeneti időszakot hívatott átsegíteni, amikor a munkavállaló még nem talált új munkahelyet. A nyugdíjasnál azonban ezek az indokok nem állnak fenn, hiszen ő már a nyugdíjjal bizonyos ellátásban részesül, és a nyugdíjba vonulásával a pályája befejezettnek tekinthető.
Végkielégítés illeti meg azonban azt a dolgozót, aki még nem érte el a 62. életévét, de valamelyik nyugellátásra jogosulttá válik, ám azt nem veszi igénybe.
Szabadság
A nyugdíjast ugyanúgy megilleti a rendes szabadság, mint a nem nyugdíjas munkavállalót. Mivel a szabadság mértéke az életkor emelkedésével nő, a nyugdíjas dolgozó alapszabadsága 30 nap. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának MK 19. számú állásfoglalása alapján az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató nem teljes munkaidőben alkalmazza a munkavállalót.