01. Kis József hegesztőként dolgozik egy Kft-nél. Készítse el egy hónapra a munkavállalóra vonatkozó munkaidőmérleget! A 22 munkanapból 18-at dolgozott le, 3 napot volt betegszabadságon és egy napon vért adott.

Információtartalom vázlata:

• munkaidőmérleg
• betegszabadság szabályai
• engedélyezett fizetett távollét
• munkaidőalap kihasználási mutató

Munkaidő mérleg:

A munkaidő-mérlegből számítható mutatószámok:

• munkaerő felhasználás
• munkaidő kihasználás
• munkaidőalap-kihasználás

Mutatók:

Munkaerő felhasználás

• Munkaerő-felhasználási mutató (%)
  = teljesítendő munkanapok száma / teljesíthető munkanapok száma x 100
• Tervezett egész napos távollétek aránya (tervezett hiányzók aránya)
  = 100% - munkaerő felhasználás (%)

Munkaidő kihasználás

• Munkaidő-kihasználási mutató 1 (%)
  = teljesítendő munkaórák száma / teljesíthető munkaórák száma x 1
• Munkaidő-kihasználási mutató 2 (%)
  = teljesítendő munkanapok száma / teljesíthető munkanapok száma x 100
• Tervezett törtnapi távollétek aránya
    = 100% - munkaidő kihasználás (%)

Munkaidőalap-kihasználási mutató

• Munkaidőalap-kihasználási mutató (%)
  = teljesítendő munkaórák száma / munkaidő alap x 100
• Munkaidőalap = munkarend szerinti napok száma x munkanap törvényes hossza
• Tervezett összes távollét aránya = 100% - munkaidőalap-kihasználás (%)
• Munkaidőalap kihasználás (%) = munkaerő felhasználás (%) x munkaidő kihasználás (%)

A példánkban a munkaidő-kihasználási mutató

Teljesítendő munkaórák száma: 144
Munkaidő alap (22*8):                 176
Mutató:   144/176*100=               81,82%

A munkavállalót – betegsége miatti – keresőképtelensége idejére az MT. 137. §-a alapján naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg, - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget.

Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (például bt., kft, rt. alkalmazottai, stb), továbbá jogosultak a betegszabadságra a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is.
A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár.

Nem jogosult betegszabadságra a bedolgozó, egyéni vállalkozó, segítő családtag, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy, szakmunkástanuló, munkaviszony megszűnése után keresőképtelenné vált személy.

A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti.
A munkavállaló keresőképtelenségét - a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően - a kezelőorvos igazolja.
A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár.
Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság (15 munkanap!) időarányos részére jogosult. Ez azonban - ha a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt - nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része.
A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később nem igényelhető.
A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni.
A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a (6) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját.
Ha a kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít.

Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget – a keresőképtelenség orvosi elbírálása általános szabályainak megfelelően – a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz, vagy betegszabadság illeti-e meg a beteget.
A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól jár.
A munkaviszony megszűnésekor, az MT. 98. §-a alapján kiállított igazoláson fel kell tüntetni a tárgyévben igénybe vett betegszabadság tartamát.

Engedélyezett fizetett távollét
MT. 107. § Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól

• amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti;
• közeli hozzátartozója [139. § (2) bekezdés] halálakor, esetenként legalább két munkanapon át;
• ha keresőképtelen beteg;
• a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára;
• amíg önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége;
• a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára;
• ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni;
• munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján;
• a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés teljes időtartamára.

MT:  151. §

• Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, a munkavállaló munkabérét távolléti díjára ki kell egészíteni, illetve munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni. Távolléti díjat kell fizetni akkor is, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, annak mértéke meghatározása nélkül.
• A munkavállaló részére távolléti díj jár:
• a 107. § a) pontjában meghatározott távollét miatt kiesett munkaidőre;
• a 107. § b) pontjában meghatározott esetben két munkanapra;
• a 107. § d) és f) pontjában meghatározott esetekben;
• a munkaszüneti nap (125. §) miatt kiesett időre;
• a szabadság (131-132. §) időtartamára;
• a szoptatási munkaidő-kedvezmény [138. § (5) bekezdés] idejére;
• a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára.
• Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól [107. § h) pontja], az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás.
• A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg.