Vasúti fuvarozás
Előnye a vasúti szállításnak, hogy nagy mennyiségű árut lehet nagy távolságra eljuttatni. Hátránya, hogy kötöttpályás közlekedés. A pályák kiépítése és karbantartása igen költséges, ennek ellenére viszonylag olcsó árutovábbítási módnak tekinthető.
A VÜSZ (Vasúti Üzleti Szabályzat) a MÁV és a GYSEV (Győr-Sopron-Ebenfurt-Vasút Zrt.) vonalain érvényes általános fuvarozási feltételrendszer. díjszabási hirdetmények voltak az irányadóak. egységes keretben szabályozta az árufuvarozást. Ezt a későbbiekben többször átdolgozták módosítására 2005. január 1-jével került sor.
Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezmény (CIM). Ma is ez az alapja a vasúti árufuvarozási jognak. 1980-ban COTIF néven korszerűsítették, azóta is többször módosították. Az Egyezmény „B” függeléke tartalmazza a nemzetközi árufuvarozás (CIM) szabályait. A COTIF/CIM tagjai az európai országok a volt Szovjetunió kivételével, továbbá a Közel- és Közép-Keleten Irak, Irán, Libanon, Szíria, Afrikában Algéria, Ma-rokkó és Tunézia.
A COTIF/CIM alapján a vasút mentesül a felelősség alól, ha a kár a fuvaroztató utólagos rendelkezésének, ill. vám- vagy egyéb hatósági intézkedések következtében keletkezett. Ha fennáll a felelősség a fuvardíjat és egyéb költségeket is meg kell térítenie a vasútnak a fuvaroztató részére. A késést az egyezményben rögzített fuvarozási sebesség alapján határozzák meg. A késéssel keletkezett kárt a fuvaroztató részére meg kell fizetni, amely összeg nem haladhatja meg a fuvardíj háromszorosát.
A fuvarokmány a CIM-fuvarlevél, amely szárazföldi típusú, szabványosított formanyomtatványnak és fuvarokmánynak minősül, tehát a vasúttal szemben utólagos rendelkezési jogot biztosít, fizetési okmányként is használható.
1.4. SZMGSZ: Mivel a II. Világháborút követően a Szovjetunió nem volt és nem is akart a CIM-nek tagja lenni, a keleti országok a Szovjetunió vezetésével 1954-ben létrehoztak egy új megállapodást (MGSZ = Nemzetközi Árufuvarozás). Az új megállapodást az európai „szocialista” országok egymás között és a Szovjetunióval bonyolított vasúti forgalomban alkalmazták. árukár esetén a fuvaroztató kártérítésének alapja a számlán szereplő ár, vagy az árú tőzsdei ára,
SZMGSZ-fuvarlevelet alkalmazzák, amely a CIM-fuvalevélhez hasonlóan szárazföldi típusú fuvarokmánynak minősül.
1.5. A veszélyes áruk vasúti fuvarozását COTIF forgalomban a CIM 1. számú melléklete, a RID szabályozza. a belföldi forgalomban is érvényes. Tartalmazza részletes csomagolási, rakodási, árurögzítési szabályokat valamint ajánlásokat a csomagolásra.
1.6. Az ATA Egyezménynek Magyarország is tagja. Célja, h bizonyos áruk egységesített és gyorsított eljárással ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelhetők legyenek. A behozott árut gazdasági tevékenységre nem használhatják és egy éven belül vissza kell juttatni a tulajdonos országába. pl. kiállítás, verseny, kipróbálásra érkező eszközök.
Okmánya az ún. ATA-Carnet, a feladó országának kereskedelmi kamarája bocsát ki kezességet vállalva arra az esetre, ha a tárgyat jogellenesen forgalomba hoznák külföldön.
1.7. Az Európai Tranzit Egyezmény (Egységes Árutovábbítási Egyezmény) az EU országok közötti valamint az EU és az EFTA országok közötti áruforgalom gyorsítása érdekében született. a TIR-hez képest is le kívánja egyszerűsíteni, és meg akarja gyorsítani a határátlépési folyamatot azzal a különbséggel, hogy bármely közlekedési ág eszközével végezhetik a nemzetközi fuvarozást.
Alapvetően két eljárási módja van: T1: bármely árura vonatkoztatható T2: a közösségi árukra kell alkalmazni
A kombinált fuvarozás két közlekedési ágazat szállítási eszközei végeznek kombináltan fuvarozást. a közúti és vasúti szállítási eszközök összekapcsolódása.
- Konténeres fuvarozás:
A konténereket két vasútállomás között vasúton szállítják, onnan pedig közúton kerül szállításra a fuvaroztató telephelyére. Magyarországon a legjellemzőbb az ún. hármas láncolat, amely azt jelenti, hogy a konténer hajón érkezik valamelyik kikötőbe, onnan vasúton továbbítják az adott terminálba, majd közúton szállítják a partnerek telephelyeire. - RoLA fuvarozás „gördülő országút”:
Egy olyan szállítási rendszer, amelynél a teherautók pótkocsijai vagy akár komplett teherautó-szerelvények szállítása vasúton történik.
Két fő típusa van:
- Kísért fuvarozás:
A szerelvény komplett kamionokat szállít, egy hálókocsi a sofőrök részére. - Nem kísért forgalom:
Konténereket, csereszekrényeket vagy fém-pótkocsikat szállítanak sofőr nélkül.
- Kísért fuvarozás:
Egyéb szabályozások:
- ICF:
Nemzetközi fuvarozási társaság a vasúti konténeres és hűtött-áruk szervezésére. - UIRR:
Brüsszeli székhelyű közúti-vasúti kombinált fuvarozást szervező nemzetközi egyesület. - RIP:
A magánkocsik vasúti fuvarozásban történő részvételének egységesítése. (a COFIT melléklete)
Vízi fuvarozás
A Vízi fuvarozásnak két típusát különböztetik meg: folyami (belvízi), ill. tengeri fuvarozás.
A belvízi fuvarozás részesedése igen csekély az EU árufuvarozásában, Olcsó fuvarozásnak minősül, leginkább nagy mennyiségű, ömlesztett tömegáruk továbbítására használják. Környezetkímélő árutovábbítási mód és az infrastruktúra jó kiépülésének köszönhetően könnyen összekapcsolható más fuvarozási ágazatokkal.
A vízi árufuvarozás alapvető szabályai megegyeznek a vasúti fuvarozás szabályaival, a hajózási árufuvarozás alapvető szabályait a HÁSZ (Hajózási Árufuvarozási szabályzat) tartalmazza.
Az 1950-es években dolgozták ki a DÁF –ot (Dunai Árufuvarozási Feltételek), amely a Duna-Majna-Rajna vízi út megnyitásával veszített ugyan jelentősségéből, de háttérjogként al-dunai viszonylatban alkalmazzák.
A CMNI –t (Egyezmény a belvízi árufuvarozási szerződésről a folyami fuvarjogot egyesítsék Európában. Teljes alkalmazása még folyamatban van. A CMNI szerint a folyami fuvarozónak hasonló jogai vannak, mint a többi ágazatban. A kárérték alapja az áru rendeltetési helyén érvényes értéke, vagy tőzsdeiárfolyama.
Budapesti Konvenciót, egységesen szabályozza Európa-szerte a belvízi árufuvarozást. Az egyezmény elfogadásával lehetővé vált, hogy az európai belvízi fuvarozás a kombinált fuvarozásokba szélesebb körben bekapcsolódjon. Szemben más ágazatokkal a belvízi fuvarozásban a szolgáltatásokat és az ehhez kapcsolódó kötelezettségeket csak regionálisan szabályozták, ami sokszor bonyodalmakat okozott. a fuvarozók és a megbízók közötti – pl az áru átvételére, kirakodására, a határidőkre és szállítási formákra vonatkozó – jogviszonyt, kötelezettségeket és feladatokat.
A belvízi fuvarozásban alapvetően kétféle okmány közül választhat a fuvaroztató:
- Folyami rakjegy:
Értékpapír típusú okmány. A fuvarozó állítja ki, az eredeti példányt elküldi a vevőnek. Ezt a vevő átruházhatja másra, így a fuvarozó az érkezési kikötőben annak adja ki az árut, aki felmutatja az eredeti forgalmi rakjegyet. - Folyami fuvarlevél:
Szárazföldi típusú fuvarokmány, amit a feladó állít ki. Aláíratja a fuvarozóval és visszakapja a másodpéldányt. Az árut annak szolgáltatják ki az érkezési kikötőben, akit a feladó címzettként megjelölt, vagy annak, akit utólagosan átvevőnek jelölt meg.
A Veszélyes Áruk Belvízi Szállításáról szóló Európai Szabályzatot, az ADN-t, ADNR–ben (Veszélyes Áruk Nemzetközi Rajnai Szállításáról szóló Európai Megállapodás) részes államok nem akartak két hasonló szabályozáshoz csatlakozni, így az ADN a mai napig nem lett nemzetközi megállapodás. Az ADN-t 1997-ig egyedül Magyarországon vezették be.
Az ADN-t az ENSZ 1997. január 1.-től az ADR-RID előírásoknak megfelelően korszerűsítette.
A veszélyes áruk vízi szállítását előzetesen be kell jelenteni, a területileg illetékes hajózási hatóságnak. célja a veszélyhelyzetek megelőzése, és a már megtörtént balesetek során a hatékony intézkedések elősegítése.
A tengeri fuvarozás. Nagy tömegű áruk befogadására képes így a tengeri fuvarszakasz fajlagos költsége a többi ágazathoz képest a legalacsonyabb. A kikötői szolgáltatások díja viszont megemeli a költségeket. Hátrányaiként kell még megemlíteni, hogy a nagy árumennyiség miatt ritkábban indítanak tengeri fuvarozást és a sebessége is alulmarad a többi fuvarágazatéhoz képest. A kikötői átrakodások miatt és a tengeri fuvarozással együtt járó klimatikus ingadozások miatt további költségeket jelent a speciális csomagolás, főleg a nem konténerekben szállított áruknál.
Tengeri küldemény lehet:
- komplett hajórakomány (általában csomagolatlan töümegáru)
- részrakomány (nem köti le a hajó rakterének teljes kapacitását)
- darabáru (General Cargo)
A Brüsszeli Egyezmény egységesítette a fuvarozók felelősségét. az 1960-as években módosították, azóta Hágai-Visby Szabályoknak (HVR) nevezik. célszerű külön biztosítást kötni az árura. Az egyezmény értelmében a hajós nem felel fuvarozási késedelemért.
Ennél szigorúbb szabályozást alkalmaznak a Hamburgi Szabályok, azonban csak kevés ország csatlakozott hozzá, így többségben a HVR-t veszik alapul.
A hajózás legelterjedtebb okmánya a hajóraklevél (Bill of Lading), amely igazolja a fuvarszerződés létrejöttét, és, hogy a hajós átvette az árut. Az eredeti példányok eladhatók, átruházhatók, így ez általában az eladónál marad az áru kifizetéséig. A rendeltetési kikötőben csak az eredeti példány felmutatása ellenében szolgáltatják ki az árut. Bizalmi kapcsolat esetén nincs szükség minden esetben a B/L felmutatására.
További fuvarokmány a Sea Waybill és a Express Cargo, melyek szárazföldi típusú fuvarokmányok.
Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO -) határozza meg. 1982-ig elődje az IMCO (Államközi Tengerészeti Tanácskozó Szervezet) volt, melyet 1948-ban alapítottak, azonban csak 1958-ban lépett életbe. Jelenleg 166 ország teljekörű tagja. főbb céljai:
- Minden nem gazdasági alapú hajófuvarozási ügy nemzetközi szabályozása..
- A tengeri hajózás biztonságának növelése.
A tengeri fuvarozásban szereplő veszélyes áruk besorolását az ún. IMDG CODE